Módosul a polgári perrendtartás 2021-től – II.

Az Országgyűlés 2020. november 17-én elfogadta a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) módosításáról szóló T/13257. számú törvényjavaslatot (Pp. Novella). A cikksorozatban a Pp. Novella munkálatait irányító szakértőnk, dr. Wopera Zsuzsa mutatja be azokat a változásokat, amelyeket 2021. január 1-jétől már a folyamatban lévő polgári perekben is alkalmazni kell – ezúttal a perfelvételi szak módosuló szabályait.

A Pp. Novella a jogvita kereteinek meghatározását célzó perfelvételi szak szabályait az alábbi módosításokkal szeretné rugalmasabbá tenni, megőrizve ugyanakkor a perfelvételi szak eredeti funkcióját.

A perfelvételi szak a perfelvételre alkalmas keresetlevél alperes számára történő kézbesítésével, a kereset közlésével kezdődik (Pp. 179. § (1) bek.) Ezzel egyidejűleg hívja fel a bíróság az alperest a már perfelvételi iratnak minősülő írásbeli ellenkérelem 45 napon belül történő előterjesztésére. Ha az alperes ellenköveteléssel is élni kíván, viszontkeresetét, illetve a beszámítását az ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül kell írásban előterjesztenie.

A Pp. Novella lehetővé teszi, hogy az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejárta után is előterjeszthessen viszontkeresetet a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig, ha valószínűsíti, hogy az előterjesztés alapjául szolgáló ok önhibáján kívül az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően jutott a tudomására vagy következett be. Ilyen ok lehet például a felperes keresetváltoztatása. A Pp. Novella lehetőséget ad arra is, hogy a viszontkeresetet az alperes a perfelvételi tárgyaláson szóban is előterjeszthesse. A beszámítás előadásának szabályai hasonlóan módosulnak. Fontos változás az is, hogy bírósági meghagyás elleni ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg már nem kizárt a viszontkereset indítása; a Pp. 182. § (2) bekezdésének tiltó szabálya kikerül a törvényből.

Az írásbeli ellenkérelem (Pp. 199. §) tartalma a keresetlevél tartalmához hasonlóan egyszerűsödik: az érdemi védekezés körében kötetlenebbül lehet előadni a keresetlevélben előadottakat vitató és cáfoló nyilatkozatokat és az alperes nem köteles jogi érvelést előterjeszteni. Könnyíti az alperes helyzetét, hogy keresethalmazat esetén az érdemi védekezésnek ugyan valamennyi, halmazatban érvényesített keresetre ki kell terjednie, de a védekezés azonos tartalmi elemeit elegendő egyszer előadni.

Koncepcionális eltérést jelent a hatályos szabályokhoz képest, hogy a Pp. Novella módosít a kereset- és ellenkérelem-változtatás fogalmán. A jövőben keresetváltoztatásnak csak a jogállítás és a kérelem megváltoztatása tekintendő, azaz a tényállítás és a jogi érvelés megváltoztatása már nem minősül kereset-, illetve ellenkérelem-változtatásnak (Pp. 7. § (1) bek. 4. és 12. pont).

A változtatás indoka, hogy a gyakorlatban jellemzően a jogi képviselő nélkül eljáró felek előadásaiban felmerülő, a jogvita eldöntése szempontjából nem releváns, de korábban elő nem adott tények keresetváltoztatásként történő kezelése olyan adminisztrációs teherként jelentkezik az eljárás során, amely hátráltatja a felek közti valódi jogvita eldöntését. Bár a novellával bevezetett változtatásnak inkább az érdemi tárgyalási szakban lesz jelentősége, de a perfelvételi szakban is könnyíti a felek helyzetét, hogy amennyiben a korábbiakban előadottaktól eltérő, vagy további tényre vagy jogi érvelésre kívánnak hivatkozni, nem kell kereset- vagy ellenkérelem-változtatást tartalmazó nyilatkozatot tenniük, és a bíróságnak sem kell erről alakszerű döntést hozni.

A hatályos szabályok szerint előkészítő iratban a félnek azt a perfelvételi nyilatkozatot kell megtennie, amelyre a bíróság felhívta. Ha a fél bírói felhívás nélkül terjeszt elő előkészítő iratot, az abban tett perfelvételi nyilatkozat hatálytalan.

A Pp. Novella ezzel szemben lehetőséget biztosít arra, hogy egyes perfelvételi nyilatkozatok bírói felhívás nélkül is megtehetők legyenek előkészítő iratban. A gyakorlatban a legtöbb problémát a kereset- és ellenkérelem-változtatás előterjesztése jelenti, amelyet – ha a bíróság nem rendel el további írásbeli perfelvételt, azaz nem hívja fel a felperest válasziratra, az alperest viszontválaszra – a felek, erre irányuló bírói felhívás hiányában, csak a perfelvételi tárgyaláson tudnak előadni, ez pedig jellemzően a perfelvételi tárgyalás elhalasztását eredményezi.

A Pp. Novella a Pp. 202. §-ának kiegészítésével lehetővé teszi, hogy a fél előkészítő iratban bírósági felhívás nélkül is előterjeszthessen kereset-, viszontkereset-, illetve ellenkérelem-változtatást, valamint ezekkel összefüggésben álló perfelvételi nyilatkozatokat, így például a keresetváltoztatással összefüggő tényelőadásokat és bizonyítási indítványokat is tehet.

Fontos ugyanakkor kihangsúlyozni, hogy miután a tényállítás megváltoztatása a jövőben nem minősül keresetváltoztatásnak, új tényállítások önállóan, bírói felhívás nélkül előkészítő iratban nem tehetők, mert azok folyamatos előterjesztésével a fél megbéníthatná vagy elhúzhatná az eljárást. Keresetváltoztatás nélkül új tényelőadások a perfelvételi tárgyaláson az anyagi pervezetés kontrollja mellett tehetők, figyelemmel ugyanakkor a Pp. 183. § (5) bekezdésében foglaltakra.

A Pp. Novella lehetővé teszi a Pp. 203. § (4) bekezdésének módosításával, hogy a fél több, különböző fajtájú perfelvételi iratot egy beadványban terjeszthessen elő, amellyel elkerülhető ezen iratok azonos tartalmi elemeinek megismétlése. Lehetővé válik ezzel például az írásbeli ellenkérelem és a beszámítás egy perfelvételi iratban való előterjesztése. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy elegendő, ha a beadvány csak az egyik perfelvételi irat tartalmi előírásainak megfelel, hanem valamennyi, egy beadványban előterjesztett perfelvételi irat előírásainak meg kell, hogy feleljen.

A perfelvételi tárgyalás szabályai nem változnak, azon a felek megjelenése továbbra is kötelező, és továbbra sem kérhetik, hogy a bíróság a perfelvételi tárgyalást a távollétükben tartsa meg. A Pp. Novella ugyanakkor kiegészíti a Pp. tárgyalás elhalasztásáról szóló 229. §-át (1a) bekezdéssel, amellyel lehetővé válik, hogy a bíróság a fél jogi képviselőjének a kitűzött határnap előtt, legkésőbb az idézése kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül előterjesztett kérelmére a tárgyalást elhalassza, ha a jogi képviselő a kérelmével egyidejűleg igazolja, hogy a kitűzött tárgyaláson egy másik tárgyalásra szóló idézésre tekintettel nem tud megjelenni. Ilyen kérelem az érintett fél vonatkozásában az elsőfokú ítélet meghozataláig egy alkalommal adhat alapot tárgyalási határnap elhalasztására.

A módosítás azt a helyzetet hivatott kezelni, amikor a jogi képviselő önhibáján kívül, tárgyalásütközés miatt nem tud megjelenni a kitűzött tárgyaláson. Hangsúlyozandó ugyanakkor, hogy az elsőfokú eljárás során egy alkalommal kérheti a jogi képviselő az igazolt tárgyalásütközésre tekintettel a tárgyalás elhalasztását.

A perfelvétel perfelvételi tárgyalás mellőzésével történő lezárásának ösztönzése érdekében a Pp. Novella lehetővé teszi, hogy a felperes a keresetlevélben, az alperes az ellenkérelemben kezdeményezhesse, hogy a bíróság perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le a perfelvételt. Ez ugyan a bíróságot nem köti, de orientálhatja őt a felek szándékát illetően. A perfelvételi tárgyalás mellőzésével történő perfelvétel jelentősen gyorsíthatja az eljárást.

A joggyakorlatban tapasztalható bizonytalanságok megszüntetése érdekében a Pp. Novella a Pp. 230. § módosításával azt is egyértelművé kívánja tenni, hogy a fél személyes meghallgatására a perfelvételi szakban is sor kerülhet a jogvita kereteinek meghatározása érdekében.

A cikksorozat első részét itt olvashatják el.

(Folytatjuk)

Kapcsolódó cikkek:


Pozitív döntés a határmenti kereskedőknek
2021. április 22.

Pozitív döntés a határmenti kereskedőknek

Az adóhatóság szerint adókijátszást jelent, ha az eladó észleli a kereskedelmi célú vásárlás tényét, ennek ellenére alkalmazza a külföldi utas áfa mentesség szabályait.

A közigazgatási szerződés magyar jogi fogalma
2021. április 21.

A közigazgatási szerződés magyar jogi fogalma

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában megjelenő, A közigazgatás szerződései és a koncessziók Európában című könyv a közigazgatás által kötött szerződések sajátosságait vizsgálja a koncesszió intézményén keresztül. Cikksorozatunk következő részében a közigazgatási szerződés fogalmáról olvashatnak a hazai jogban. A könyv szerzője Dr. Várhomoki-Molnár Márta. A könyv alapjául szolgáló doktori disszertáció elnyerte a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének “Pro Dissertatione Iuridica Excellentissima” 2020. évi díját.

Élet a 3,5 millió oltás után
2021. április 16.

Élet a 3,5 millió oltás után

A hárommillió-ötszázezredik oltás után kinyitnak a vendéglátók teraszai, kerthelyiségei, a vendéglátók 2021. december 31-ig mentesülnek a közterület-használati hozzájárulás megfizetése alól. Április 19-én véget ér az óvodákban a rendkívüli szünet, az általános iskolák alsó tagozatai pedig digitális munkarend helyett rendes munkarendben működnek tovább.