A hálapénz elfogadása és a büntetőjog


A hálapénz mindig is megosztó témakörnek számított az egészségügyben. Mivel mindenki számára fontos a saját és családja egészsége, ezért a betegek úgy gondolják, hogy ha a szolgáltatásért pénzt adnak az egészségügyi dolgozóknak, akkor jobb ellátásban részesülnek. 2021. január 1. napjától a büntető kódex büntetni rendeli a hálapénz elfogadását és annak átadását, ígéretét is.


A hálapénz elfogadása és a büntetőjog

A büntető kódex az egészségügyben elkövetett vesztegetések esetkörére sokáig nem tartalmazott külön rendelkezést. Az orvosok és egészségügyi dolgozók által megvalósított korrupciós cselekmények legtöbbje a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos vesztegetésként volt büntetendő. Ennek körében a 2013. július 1. napján hatályba lépett új büntető kódex azt rendeli büntetni, aki „gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében végzett tevékenységével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja […]”.[1]

Ennek alapján bűncselekményt képezett, ha az orvos a betegtől jogtalan előnyt kért, illetve az egészségügyi beavatkozás előtt azt elfogadta. Vitatott és a büntetőjogászok számára is nehezen megállapítható volt azonban, hogy előnyök az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követő elfogadása is büntetendő-e.[2] A Kúria ennek kapcsán végül kimondta, hogy a hálapénz utólagos elfogadása nem minősül jogtalan előnynek, így nem képez bűncselekményt. A hálapénz elfogadásának jogszerűségét a Kúria a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének akkor hatályos 7.2. pontjából vezette le. A büntetőjogban hálapénzen minden olyan juttatást érteni kellett, amelyet „az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően a beteg vagy hozzátartozója hálája, köszönete jelül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak önként nyújt”.[3]

Hálapénznek azonban csak az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően adott előny minősült. Nem tartoztak ennek körébe azon előnyök, amelyeket a gyógykezelés megkezdése előtt adtak, így azok elfogadása bűncselekménynek minősült.

Nem számított hálapénznek azon előny sem, amelyet a beteg nem saját elhatározásából, azaz nem önként szolgáltatott. Így azon előny gyógykezelés utáni elfogadása is bűncselekménynek minősült, amit az orvos korábban kért.

A hálapénz elfogadása ezen felül is csak akkor volt jogos, ha az nem a kötelességszegés jutalmazása volt.[4] Így jogellenes volt, ha valaki azért fogadott el előnyt, mert valakin ‒ annak beleegyezése nélkül ‒ korábban orvosilag indokolatlan beavatkozást (pl. sterilizálást) végzett.

A büntető kódex 2021. január 1. napjától kifejezett rendelkezést tartalmaz az egészségügyben elfogadott előnyökre. A vesztegetés elfogadása tényállásának „alkalmazásában az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben jogtalan előnynek minősül az egészségügyről szóló törvényben meghatározottak szerinti jogtalan előny”.[5] A módosító jogszabály indokolása szerint az értelmező rendelkezés „a hálapénz kriminalizálását tartalmazza”. Hatályos jogunk szerint tehát már a hálapénz elfogadásának (sőt adásának) egyes esetei is bűncselekményt képeznek.

Milyen előnyök tilosak és melyek megengedettek?

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatos vesztegetés bűntette alapvetően bármilyen jogtalan előny elfogadásával megvalósítható. Bűncselekményt megalapozó előny lehet ‒ az egészségügyben is ‒ nemcsak készpénz vagy azzal teli boríték, hanem értékkel bíró tárgy, illetve vagyoni értékű követelés elengedése.

A büntető törvényben szereplő új értelmező rendelkezésre tekintettel a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos vesztegetés tényállásának alkalmazásában az elfogadott előnyök jogtalanságát kizárólag az egészségügyről szóló törvény[6] szerint kell megítélni.

Az egészségügyről szóló törvény korábban nem tartalmazott külön rendelkezést arról, hogy az orvosok és nővérek mikor és milyen feltételekkel fogadhatnak el előnyöket egészségügyi szolgáltatással összefüggésben. A jogszabály 2021. január 1. napjától hatályos új rendelkezése[7] alapján főszabály szerint az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók számára az egészségügyi szolgáltatással összefüggésben bármiféle előny elfogadása tilos.

Vannak azonban olyan előnyök, amelyek elfogadása az egészségügyről szóló törvény részletszabályai alapján jogszerű. Ilyen pl. a jogszabályban vagy jogszabály alapján meghatározott térítési díj, amelyre lásd elsősorban a 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet mellékletét.[8]

Jogszerű az is, ha az egészségügyi dolgozó az egészségügyi szolgáltatás nyújtása után olyan tárgyi ajándékot fogad el, amelynek értéke nem haladja meg a 8370 forintot. Készpénz elfogadása viszont minden esetben (annak értékétől) függetlenül is tilos.

Ki büntethető az egészségügyben vesztegetés elfogadásáért?

A vesztegetés elfogadásának tettese az, aki gazdálkodó szervezet részére vagy érdekében tevékenységet végez. Hálapénz esetén a gazdálkodó szervezet tipikusan egészségügyi szolgáltató, míg az érdekében tevékenységet végző személy egészségügyi dolgozó (pl. orvos) vagy egészségügyben dolgozó (pl. betegszállító).

A bűncselekmény megvalósulása alapvetően független attól, hogy ki a fenntartója annak az egészségügyi szolgáltatónak, amelynél az orvos vagy a nővér dolgozik. Ha azonban a fenntartó magántulajdonban álló gazdálkodó szerv, akkor az orvos részéről az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően elfogadott előny csak akkor jogellenes, ha „az általa ellátott beteget egyúttal az állami ellátás keretében is kezeli, a kezelésének az irányításáért felel, vagy a kezelésében közreműködik”[9].

A hálapénzt adó beteg vagy hozzátartozó nem a háromévi szabadságvesztéssel szankcionált gazdálkodó szervezettel kapcsolatos vesztegetés elfogadásáért, hanem egészségügyi vesztegetésért[10] felel, amelynek büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés.

Milyen magatartások tilalmazottak és melyek megengedettek?

Az egészségügyi vesztegetés megvalósul, ha az egészségügyi dolgozó a jogtalan előnyt vagy akár annak ígéretét elfogadja. Készpénz elfogadása az orvos részéről akkor is büntetendő, ha azt nem előzi meg az előny ígérete. Ahogy az értékhatárt meghaladó tárgyi ajándék ígéretének elfogadása is bűncselekményt képez, ha ahhoz a későbbiekben az előny tényleges elfogadása már nem társul.

Az előny elfogadásának jogszerűsége az előnnyel kapcsolatos magatartások számától is függ. Az egészségügyi szolgáltatás nyújtását követően a 8370 forintot meg nem haladó értékű tárgyi ajándék elfogadása egy alkalommal jogszerű. Amennyiben pedig folyamatos benntartózkodás mellett végzett, hosszú ideig tartó ellátásról van szó, akkor kéthavonta egy alkalommal fogadható el az 8370 forintot meg nem haladó értékű tárgyi ajándék.

Az egészségügyi vesztegetés már befejezett az előnyt ígértének elfogadásával, ennek hiányában pedig annak elfogadásával. Ezen nem változtat az sem, ha valaki önként eláll az ígért előny tényleges elfogadásától, illetve az ígéret vagy átadás után magát (és az előnyt adót) feljelenti a hatóságoknál.

Milyen esetekben tilos előnyt elfogadni az egészségügyben?

A büntető kódex szerint az előny elfogadását akkor kell az egészségügyről szóló törvény szerint megítélni, ha arra egészségügyi szolgáltatással összefüggésben kerül sor. Az egészségügyi szolgáltatás olyan egészségügyi tevékenységek összessége, amelyek célja például a gyógykezelés, az ápolás vagy a rehabilitáció, de ide tartozik még a mentés és halottak vizsgálata is. Az elfogadás ‒ különösen az utólagos juttatásnál ‒ akkor függ össze az egészségügyi szolgáltatással, ha a felek között nincs más olyan (pl. magánéleti) kapcsolat, amely alapján az adott juttatásnak más (életszerű) oka is lehetett.

Az egészségügyi törvény szerint az előny elfogadása akkor tilalmazott, ha arra az „egészségügyi szolgáltatás nyújtásáért”, illetve „az egészségügyi szolgáltatás nyújtása alatt vagy azt követően” kerül sor. A két esetkör között annyiban van különbség, hogy amennyiben az előny az egészségügyi szolgáltatás ellenértékét képezi, akkor csak a jogszabályban meghatározott térítési díj elfogadása lehet jogszerű. Abban az esetben viszont, amikor az előnyt az egészségügyi szolgáltatás során vagy azt követően adják, akkor ‒ ezen felül ‒ bizonyos értéket meg nem haladó a tárgyi formájú ajándékok (meghatározott rendszerességgel történő) elfogadása is megengedett.

Hogyan szankcionálható a vesztegetés elfogadása az egészségügyben?

A gazdálkodó szervezettel kapcsolatos vesztegetés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntető kódex általános rendelkezése alapján e bűncselekmény elkövetőjével szemben is kiszabható szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozásról eltiltás illetve ezen utóbbi büntetések közül több is [11].

Súlyosabban büntetendő a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos vesztegetés, ha az előnyt elfogadó személy a kötelességét megszegi. Így pl. az orvos az előnyért valakinek olyan egészségügyi ellátást biztosít, amelyre az nem jogosult.

Magasabb lehet a büntetése annak is, aki a gazdálkodó szervezettel kapcsolatos vesztegetést üzletszerűen követi el. Ezen a büntető kódex azt érti, hogy valaki az előnyök elfogadása révén rendszeres haszonszerzésre törekszik, így pl. az orvos olyan módon törekszik jövedelmének kiegészítésére, hogy az általa kezelt betegektől, az elvégzett műtétek, beavatkozások kapcsán az állam által finanszírozott egészségügyi ellátásért pénzt fogad el.

Súlyosabban felelnek azok is, aki a vesztegetés elfogadását bűnszövetségben követik el. Ehhez legalább két fő részéről a bűncselekmények (nem feltétlenül, de legalább részben vesztegetés elfogadásának) szervezett elkövetésében történő előzetes megállapodás szükséges.

Súlyosabb büntetést irányoz elő a kódex azon egészségügyi dolgozók számára is, akik önálló intézkedésre jogosultak. Az ilyen minőség fennállását a Kúria szerint „az elkövetőt a ténylegesen, mégpedig a konkrét vesztegetéssel érintett ügyben ‒ nem pedig általánosságban ‒ megillető jogokat figyelembe véve kell elbírálni […] Önmagában a munkakör megnevezéséből vagy egy adott szervezeten belüli vezetői beosztásból ugyanis nem következik egy adott ügy mikénti elintézésére vonatkozó (döntési, ellenőrzési, irányítási) jogosultság”. Azonban a szigorúbb büntetőjogi megítélés nemcsak „az egészségügyi intézmény szervezet rendszerében az eszközbeszerzések során, hanem az orvos-beteg viszonylatában, a gyógyító tevékenység körében is felmerülhet”. Ilyenek lehetnek olyan a beteg sorsát érintő döntések, mint a „műtéti időpont (sorrend) kiválasztása, keresőképtelen állományba vétel, zárójelentés kiadása, a beteg további kezelési irányának, mikéntjének meghatározása[12].

Az egészségügyi dolgozó büntetése korlátlanul enyhíthető (különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető), ha a bűncselekményt a hatóságnak ‒ mielőtt annak tudomására jutott volna ‒ bejelenti, a kapott jogtalan vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét átadja, és az elkövetés körülményeit feltárja. Ez azonban nem alkalmazható akkor, ha valaki a kötelességét megszegi, illetve a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el.

Ha az orvos vagy a nővér az előnyt egészségügyi szolgáltatással összefüggésben fogadja el, akkor vele szemben foglalkozástól eltiltás büntetés is alkalmazható. A vesztegetés elfogadását ugyanis foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el [13].

Ha a bűncselekmény során elfogadott előny vagyoni értékű (pl. készpénz vagy dolog), akkor arra vagyonelkobzást kell elrendelni. Az ilyen vagyon ugyanis olyan, amely a bűncselekmény elkövetéséből ered, azt az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerezte[14]. Ebben az esetben az előnyt adó beteggel vagy hozzátartozóval szemben vagyonelkobzás elrendelésének nincs helye.

Lőrik József Balázs

védőügyvéd

[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv  (2012. évi C. törvény (Btk.) 291. § (1) bek.)

[2] http://mklu.hu/hnlp14/?p=9361

[3] https://kuria-birosag.hu/hu/sajto/tajekoztato-bhariii62015-szamu-buntetougyben-hozott-az-orvosi-halapenzhez-kapcsolodo-elvi (EBH 2015. B27)

[4] EBH 2015. B27

[5] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv (Btk. 291. § (6) bek.)

[6] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv (1997. évi CLIV. törvény, Eütv.)

[7] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv   (Eütv. 138/A. §)

[8] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700284.kor  (284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet melléklete)

[9]  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.tv  (Eütv. 138/A. § (3) bek.)

[10]  https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv (Btk. 290. § (6) bek.)

[11] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv (Btk. 33. § (4) bek.)

[12] https://kuriaidontesek.hu/hvgsearch/result/tipus/all/detail/1/m/5/page/7 (BH 2020.11.320 I.)

[13] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv (Btk. 52. § (1) bek. b) pont)

[14] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200100.tv (Btk. 74. § (1) bek. a) pont)




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 24.

A műtőkben indokolt lenne a klíma beszerelése

Az Alaptörvény II. cikkéből eredő állami kötelezettség csak részben valósult meg az egészségügyi intézményekben, mivel eltérő normák vonatkoznak a műtőben munkavállalóként részt vevő dolgozókra, illetve az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő betegekre – állapította meg egyebek mellett dr. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa.

2021. szeptember 24.

Észrevételt tehetnek a tulajdonosi joggyakorlók

Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységek ellátásának szabályszerűségét értékelte az Állami Számvevőszék a 2020. év vonatkozásában, az ellenőrzésben elkészült a jelentéstervezet és befejeződött annak minőségbiztosítása. Az ellenőrzés megállapításai vonatkozásában az ellenőrzött szervezetek vezetőit észrevételezési jog illeti meg.