A határozatok jogereje az új Be.-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról az új büntetőeljárási törvény 456-462. paragrafusai rendelkeznek. Ám a jogerő egységes, törvényi fogalma csak az anyagi jogerőre vonatkozik, melyről a bíróság ügydöntő határozatai esetében beszélhetünk; nem ügydöntő határozatai kizárólag alaki jogerővel bírnak.

A jogerő pontos meghatározása az Alkotmánybíróság szerint a jogállamiság részeként alkotmányos követelmény (9/1992. (I. 30.) AB határozat). Ennek igyekszik eleget tenni az új büntetőeljárási törvény (Be.). A hatályos Be. nem rendezi teljes körben ezt a kérdést, ezért a Kúria pár évvel ezelőtt a 2/2015. büntető jogegységi határozatával a jogalkalmazók segítségére sietett, pontosan megmagyarázta az alaki és az anyagi jogerő közötti különbséget, hogy egységessé váljon a bírói jogalkalmazás. A határozatok jogerejéről, véglegességéről és ennek tanúsításáról az új Be. 456-462. §-ai rendelkeznek. Mostani cikkünkben a határozatok jogerejével foglalkozunk.

A jogerő jelentése

A jogerő azt jelenti, hogy az ezzel rendelkező döntés végleges, vagyis megváltozhatatlan, mindenkire kiterjed, és rendes jogorvoslattal nem megtámadható.

Az anyagi jogerő

A vádról való kötelező döntés esetében beszélhetünk jogerős határozatról. A büntetőjogi főkérdések tekintetében születik meg ez a döntés, mely ítélt dolgot jelent, és azt eredményezi, hogy a benne foglaltak végrehajthatóakká válnak. A jogerő egységes, törvényi fogalma tehát az új Be.-ben csak az anyagi jogerőre vonatkozik, melyről a bíróság ügydöntő határozatai esetében beszélhetünk.

A bíróság nem ügydöntő határozatai kizárólag alaki jogerővel bírnak. E határozatok egy része fellebbezéssel megtámadható. Ezt követően áll be az alaki jogerő, és válik a határozat végrehajthatóvá. A nem ügydöntő határozatok másik része rendes jogorvoslattal nem megtámadható. Ez azt jelenti, hogy a határozat megszületésekor már beáll az alaki jogerő, és azonnal végrehajthatóvá válik.

A Kúria 2/2015. büntető jogegységi határozata

Ahhoz, hogy megértsük az új Be. rendelkezését, ismernünk kell a korábbi jogegységi határozat tartalmát. Ennek értelmében a Kúria kimondta, hogy „az anyagi jogerő a határozat megváltoztathatatlanságát, míg az alaki jogerő a megtámadhatatlanságát jelenti. Az anyagi jogerő az ügy tárgyának végleges, minősített kötőerővel történő lezárását jelenti, vagyis ítélt dolgot (res iudicatat) eredményez. Az alaki jogerő ezzel szemben egyszerű kötőerőt jelent, amely kizárólag a határozat rendes jogorvoslattal történő megtámadhatóságát zárja ki (ne bis in idem). Az ügydöntő határozat jogerőre emelkedésével, anyagi jogerővel rendelkezik, amely természetszerűleg az alaki jogerőt, a megtámadhatatlanságot is jelenti, következésképpen végleges döntést jelent a bűnösség kérdéséről, a büntetőjogi következményekről, szankciókról vagy éppen ezek hiányáról. Az anyagi jogerő egyben azt is jelenti, hogy a büntetőjogi főkérdés eldöntése után a határozat végrehajthatóvá válik.

Más megítélés alá esnek a bíróság nem ügydöntő határozatai, ugyanis azok kizárólag alaki jogerővel rendelkeznek és vagy megtámadhatóak fellebbezéssel − és csak ez után áll be az alaki jogerő és válik végrehajthatóvá −, vagy rendes jogorvoslattal egyáltalán nem támadhatóak meg; következésképp az alaki jogerő nyomban a határozat meghozatalával bekövetkezik, és végrehajthatóvá válik. E körbe tartozik a másodfokú bíróság hatályon kívül helyező és új eljárás lefolytatását elrendelő határozata” (2/2015. büntető jogegységi határozat; http://www.kuria-birosag.hu/hu/joghat/22015-szamu-bje-hatarozat).

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A részjogerő

Új elemként jelentkezik a Be.-ben a részjogerő meghatározása: „A fellebbezés az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését abban a részben függeszti fel, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság felülbírál. Az ügydöntő határozat részlegesen emelkedik jogerőre, ha van olyan rendelkezése, amelyet a fellebbezés folytán eljáró bíróság nem bírál felül” (új Be. 457. §).

A részjogerő jelentősége a korlátozott felülbírálatot eredményező fellebbezések körének bővülésével nőtt. De mit is jelent pontosan a részjogerő? A részjogerő a felül nem bírálható részek jogereje. Ez vonatkozhat az egyes vádlottakra, de vonatkozhat egyes rendelkezésekre is.

A részjogerő beállta

A részjogerő beáll, ha a fellebbezést kizárólag korlátozott jelleggel jelentették be, továbbá, ha az elsőfokú bíróság ítélete több bűncselekményről rendelkezett, és a fellebbezés nem érinti valamennyi bűncselekményt.

A részjogerő és a korlátozott fellebbezés

Az új kódex kiterjeszti a hatályos Be. által szűk körben ismert korlátozott fellebbezés eseteit.

[htmlbox BDT]

Utóbbi egyébként azt jelenti az új Be. indokolása szerint, hogy „a fellebbezés a büntetőjogi főkérdés érintetlenül hagyása mellett csak a törvényi előírás szerint megjelölt rendelkezéseket vagy azok valamelyikét, illetőleg kizárólag az indokolást sérelmezi. A hatályos Be. szabályozása alapján, ha a fellebbezés kizárólag az ítéletnek az elkobzásra, vagyonelkobzásra, a pártfogó felügyelet elrendelésére, lefoglalásra, polgári jogi igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére, vagy a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezése ellen irányul, a másodfokú bíróság az ítéletnek csak ezt a rendelkezését bírálja felül. A törvény bővítve a korlátozott fellebbezés eseteit, lehetőséget ad a fellebbezés bejelentésére kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama, illetve az ítéletnek az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése, vagy a felmentő ítélet, valamint a megszüntető határozat indokolásának tartalma ellen is. A kizárólag a büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen bejelentett fellebbezés (szankciós vagy mértékes fellebbezés) esetén a jogorvoslattal élő a bűnösséget nem, csak az azzal összefüggésben kiszabott szankciót, annak nemét, illetve mértékét sérelmezi. Ugyancsak a büntetőjogi főkérdés érintése nélkül sérelmezhető az ítéletnek kizárólag az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás tárgyát képező rendelkezése, a szülői felügyeleti jog megszüntetése iránti indítványt, illetve a polgári jogi igényt érdemben elbíráló rendelkezése. Helye van fellebbezésnek kizárólag az indokolás ellen is, ez az ítélet vonatkozásában a felmentett vádlott esetében értelmezhető, aki kedvezőbb − bizonyítottság hiánya helyett bűncselekmény hiánya − felmentési jogcím megállapítása végett jelenthet be fellebbezést. Eljárás megszüntetése esetén, a megszüntetés jogcíme lehet vitás, ez esetben a bejelentett fellebbezés ugyancsak az indokolásban foglaltakat támadja” (új Be. 583. §).

A részjogerő áttörése

Az összefüggő ok léte továbbra is alapfeltétel a részjogerő áttörése kapcsán. Vagyis a másodfokú bíróság áttöri a részjogerőt és a fellebbezéssel nem érintett vádlottat felmenti, bűncselekményének enyhébb minősítésének folytán törvénysértően súlyos büntetését enyhíti, az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, vagy az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja, ha a fellebbezéssel érintett vádlott tekintetében ugyanígy határoz.

A jövőben is érvényesül az a szabály, miszerint az elsőfokú bíróságot a részjogerő áttörése után akkor lehet új eljárásra utasítani, ha ez a fellebbezéssel nem érintett vádlott felmentését, bűncselekménye enyhébb minősítése folytán a törvénysértően súlyos büntetésének enyhítését vagy az eljárás megszüntetését eredményezheti.

---