A hét jogesete: közérdekű adat vagy üzleti titok?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét, mely a felperes keresetének megfelelően kimondta, hogy a közfeladatot ellátó szerv hatósági szerződése teljes egészében közérdekű adatnak minősül, ha az állam tulajdonában álló frekvenciák hasznosítására kötötték, és a hasznosítás feltételeit, az ellenszolgáltatást a maga összességében határozza meg.

Az alperes azért kérte a kereset elutasítását, mert szerinte a kiadni kért dokumentumok üzleti titkot tartalmaznak. A szerződő médiaszolgáltatók (az I. és II. rendű alperesi beavatkozók) adatainak védelme érdekében a szerződéseket zártan kell kezelni, ezért csak az a változat tekinthető meg, ahol a médiaszolgáltatóknak az üzleti tevékenységére vonatkozó leginkább érzékeny adatai már nem szerepelnek.

A teljes szerződés megismerése esetén ugyanis megismerhetőek lennének azok az adatok, amelyekből következtetni lehet a szerződő médiaszolgáltatók üzleti stratégiájára, ez pedig hátrányosan befolyásolná a helyzetüket a médiaszolgáltatók közötti éles versenyben. Az alperes szerint ebben az esetben a közérdekű adathoz való jog nem áll arányban azzal a sérelemmel, amelyet a nyilvánosságra hozatal okozna a szerződő médiaszolgáltatóknak.

A beavatkozók szerint a teljes szerződés nem is minősül közérdekű adatnak, a nem üzleti titkot tartalmazó részei pedig nyilvánosak, azok az országgyűlési beszámolóból megismerhetőek.

Az elsőfokú ítélet

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elfogadta. Megállapította, hogy

1. Az alperes közfeladatot ellátó szerv.
2. A közérdekű adat kiadása iránti pernek szerződés kiadása is lehet tárgya.
3. A kiadni kért szerződések közérdekű adatnak minősülnek.
4. Az érintett szerződések nem tartalmaznak olyan adatot, információt, amelyek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek általi megismerése, felhasználása a jogosultak jogszerű pénzügyi, gazdasági és piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. Olyan hatósági szerződések, melyek kizárólagos állami tulajdonban levő frekvenciák hasznosításáról szólnak.

Mindezek alapján az elsőfokú bíróság kimondta, hogy az alperesnek a szerződéseket ki kell adnia a felperes részére, mivel azok közérdekű adatnak minősülnek, s bár az üzleti titok fogalma alá esnek, a Ptk. 81. § (3) bekezdésében foglaltak miatt nem védettek.

Másodfokú eljárás

A Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Döntésében elsősorban azt emelte ki, hogy a közérdekű adatok megismerése kiemelt fontosságú alapjog. A közérdekű adatok megismerésének fontossága olvasható ki az Alaptörvényből és az Alkotmánybíróság 34/1994. (VI. 24.) AB határozatából, amikor az információszabadság korlátozását akkor tartja elfogadhatónak, ha azt más alapjog érvényesülése kényszerítően indokolja.

Az Info tv. 3. § 5. pontja határozza meg a közérdekű adat fogalmát. Ennek megfelelően – a perbeli jogvitát érintően – közérdekű adat a közfeladatot ellátó szerv kezelésében levő, közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett – személyes adat fogalma alá nem eső – bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret – függetlenül a kezelés módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől –, így különösen gazdálkodásra megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

Az alperes a törvény alapján közfeladatot ellátó szerv, ezért a kezelésében levő adat közérdekű adat. Az Info tv. 26. § (1) bekezdésének megfelelően lehetővé kell tennie, hogy erre irányuló igény alapján azt bárki megismerhesse, a törvényben meghatározott kivételekkel.

A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint a perbeli esetben közérdekű adatnak maga az alperes és az alperesi beavatkozók közötti szerződés minősül, amely alapján az állami tulajdonban lévő analóg lineáris médiaszolgáltatási jogosultság gyakorolható. A szerződések egyértelműen az állami tulajdon hasznosítására vonatkozó adatok, amelyek a hasznosítás feltételeit, az ellenszolgáltatást a maguk összességében határozzák meg.

A szerződésekben nem jelölhetők meg olyan pontok, amelyek elkülöníthetően minősülnek közérdekű adatnak, míg az ezt meghaladó adatok nem, mert a teljes szerződések határozzák meg azt, hogy az állami tulajdon hasznosítására milyen összegű ellenszolgáltatás mellett, milyen egyéb meghatározott feltételekkel került sor. A közérdekű adat fogalma ezért nem szűkíthető le a perbeli esetben egyes adatokra.

A közérdekű adat az Info tv. 27. § (1) és (2) bekezdése alapján akkor nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerint minősített adat, valamint megismerésüket a törvény a 27. § (2) bekezdés a)–h) pontjában megjelölt érdekből korlátozza. Ilyen korlátozó feltételeket az alperes I. és II. rendű alperesi beavatkozóval kötött szerződései nem tartalmaznak.

Az üzleti titokra vonatkozó hivatkozás megítélésekor az Info tv. 27. § (3) bekezdése szerinti visszautaló szabályokból kell kiindulni, amely szerint az üzleti titok megismerésére a Polgári Törvénykönyvben foglaltak az irányadók.

Az üzleti titok fogalmát a Ptk. 81. § (2) bekezdése határozza meg. Az üzleti titokhoz fűződő jog – a Ptk. 81. § (1) bekezdéséből következően – olyan személyhez fűződő jog, amelynek jogosulatlan nyilvánosságra hozatala, vagy azzal egyéb módon történő visszaélés személyhez fűződő jogot sért. Az üzleti titokhoz való jog az alperesi beavatkozókat is megilleti.

A bíróság számára körültekintő mérlegelést igényelt, hogy az adott esetben melyik alapjog védelmét ítéli indokoltabbnak.

A Ptk. 81. § (3) bekezdése kimondja, hogy nem minősül üzleti titoknak az állami vagyon hasznosításával, azzal való rendelkezéssel, ilyen vagyont érintő bármilyen jog megszerzésével kapcsolatos adat. A felperes által kiadni kért szerződések pedig e jogszabályi rendelkezés hatálya alá esnek.

Ugyanakkor a törvény azt is kimondja, hogy nem eredményezheti a nyilvánosságra hozatal az olyan adatokhoz való hozzáférést, amelyek megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna, feltéve, ha az nem akadályozza meg a közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét.

A Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a perrel érintett szerződések a közérdekű adatok megismerésének lehetőségét korlátozó olyan szerződési feltételeket nem tartalmaznak, amelyek védelme érdekében a szerződések – mint közérdekű adatok – megismerése indokoltan megtagadható lenne.

A Fővárosi Ítélőtábla rámutatott arra, hogy az állami vagyon hasznosítása, az azzal kapcsolatos bármilyen jog megszerzése körében az ellenérték megismerhetősége kiemelt közérdek. Ugyanilyen közérdek azoknak a feltételeknek a megismerhetősége, amelyek kétségtelenül az ellenérték (az állami vagyon hasznosításából befolyó összeg) kialakításakor feltételként kerülnek meghatározásra. Így a perbeli esetben is ezen szerződési részletek mind olyan adatoknak minősülnek, amelyeknek a nyilvánosságra kerülésével a vonatkozó jogszabályi rendelkezések tükrében az alperesi beavatkozóknak számolniuk kellett.

Az ellenszolgáltatáson kívüli egyéb kötelezettségvállalások jogszabályon alapuló kötelezettségek, amelyek nyilvánosságra kerülése az alperesi beavatkozók üzleti tevékenysége szempontjából aránytalan sérelmet nem okozhatnak figyelemmel arra is, hogy azok egy része – pl. az alperesi beavatkozók által hivatkozott műsorstruktúra – az eddigi közismert adatokhoz viszonyítottan lényeges eltérést nem mutatnak, és az általános megfogalmazáson kívül a tényleges műsorokra utaló pontosításokat sem tartalmaznak.

A döntés teljes egészében a Döntvénytáron vagy a BDT folyóirat 2013. évi 3. számában olvasható (BDT 2013/03/36)

---