A jogszabálymelléklet nem értelmezhető önállóan

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogszabály törzsszövegét és a hozzá kapcsolódó mellékletet együtt kell alkalmazni és értelmezni – a Kúria eseti döntése.

Jogszabályi előzmények

A távhőszolgáltatási támogatásról szóló rendelet [51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)] támogatás mértékét megállapító rendelkezését [3. § (1) bekezdés a) pont] újraszabályozta a Módosító Rendelet [59/2012. (X. 31.) NFM rendelet]. A 2012. november 1-én hatályba lépő szabályok értelmében a támogatás mértékét távhőszolgáltató esetében a Rendelet 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat D oszlopa tartalmazza.

A Rendelet hivatkozott 1. mellékletét, ugyanezen hatállyal, szintén újraszabályozta a Módosító Rendelet, amely az alkalmazási szabályokat tekintve a következő megfogalmazást tartalmazta:

E rendeletnek Módosító Rendelettel módosított 3-6. §-át és 8. §-át első alkalommal a 2011. november tárgyhónapra vonatkozóan benyújtott támogatási igénybejelentésekre kell alkalmazni.

Míg tehát a 3. § vonatkozásában alkalmazta a jogalkotó ezt a rendelkezést, addig a 3. §-ban hivatkozott és szintén újraszabályozott 1. melléklet vonatkozásában nem.

A tényállás

A MAVIR Zrt., mint Rendszerirányító 42 359 372 forintot folyósított 2011. november hónapra vonatkozó távhő-szolgáltatási támogatásként a felperes részére. Az összeg helyessége tekintetében a Magyar Energia Hivatal ellenőrzést folytatott le, és 30 939 604 forint jogosulatlan távhő-szolgáltatási támogatás kamattal növelt összegének visszafizetését rendelte el, továbbá 309 396 forint bírsággal sújtotta a felperest. Álláspontja szerint ugyanis a Rendelet nem értelmezhető úgy, hogy azok a szolgáltatók, akikre nézve a 2011. december 1. napjától hatályos támogatási mérték kedvezőbb lett, azok ezt már a novemberi tárgyhóra is igénybe vehetik. Ezt támasztja alá álláspontja szerint, hogy a jogalkotó az 1. melléklet visszamenőleges alkalmazását nem emelte be az átmeneti rendelkezések közé, ezért annak 2011. november hónapjára vonatkozó alkalmazását egyértelműen nem rendelte el.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, egyetértve az alperes alkalmazási szabályokkal kapcsolatos értelmezésével, mivel semmi nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezést, miszerint a 2011. december 1-jén hatályba lépett támogatási mértékeket már a 2011. november tárgyhónapra vonatkozóan alkalmazni kellene. A bíróság szerint mindez azt jelenti, hogy a támogatások benyújtásának eljárási keretére a módosítás már az új eljárási szabályokat rendelte alkalmazni, azonban a tárgyhavi elszámolás mértékére még nem.

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes határozatát és új eljárásra kötelezte, mivel meglátása szerint a releváns tényekből téves következtetéseket vont le. Álláspontja szerint a támogatással kapcsolatos szabályokat a Rendelet előírásai tartalmazzák, a számszerű mértéket és a jogosultakat pedig az 1. melléklet, ezért a bíróság szerint a támogatás igénybevétele csak a Rendelet e két részének együttes alkalmazásával történhet. A jogszabályszerkesztési szabályok szerint a melléklet a jogszabály törzsszövegéhez kapcsolódó, attól kizárólag technikai, szerkesztési szempontból elkülönülő szerkezeti egység, amely csak az adott jogszabályhellyel összefüggően értelmezhető. Mindezek alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel a jogalkotó a Rendelet módosított 3. §-ának 2011. november hónapra való alkalmazását írta elő, azzal egyúttal előírta az 1. melléklet 2011. november hónapra történő alkalmazását is.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes fenntartotta azt az értelmezését, miszerint a konkrét rendelkezés hiánya azt jelenti, hogy az 1. mellékletben foglaltakat novemberre nem lehet alkalmazni, ezért a másodfokú ítélet megváltoztatását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria osztotta a másodfokú bíróságnak a jogszabály törzsszövegének és a hozzá kapcsolódó mellékletének összefüggő értelmezésére vonatkozó álláspontját. Elfogadhatónak vélte ugyanakkor az alperes támogatási rendszerből kiinduló érvelését, miszerint a szolgáltató által fizetett vételi árra és a felvett támogatásra vonatkozó rendelkezések logikusan ugyanazon időbeli hatály alá tartozóak. A Kúria megítélése szerint azonban ennek ellentmond maga a szabályozás, mert nem követi ezt a logikát, a jogalkalmazót pedig elsődlegesen mind a közigazgatási, mind a bírósági eljárásokban ez köti. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. II. 37.638/2014.) a Kúriai Döntések 2015/3. számában 84. szám alatt jelent meg.

Jogszabályi előzmények

A távhőszolgáltatási támogatásról szóló rendelet [51/2011. (IX. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: Rendelet)] támogatás mértékét megállapító rendelkezését [3. § (1) bekezdés a) pont] újraszabályozta a Módosító Rendelet [59/2012. (X. 31.) NFM rendelet]. A 2012. november 1-én hatályba lépő szabályok értelmében a támogatás mértékét távhőszolgáltató esetében a Rendelet 1. melléklet 1. pontjában foglalt táblázat D oszlopa tartalmazza.

A Rendelet hivatkozott 1. mellékletét, ugyanezen hatállyal, szintén újraszabályozta a Módosító Rendelet, amely az alkalmazási szabályokat tekintve a következő megfogalmazást tartalmazta: E rendeletnek Módosító Rendelettel módosított 3-6. §-át és 8. §-át első alkalommal a 2011. november tárgyhónapra vonatkozóan benyújtott támogatási igénybejelentésekre kell alkalmazni.

Míg tehát a 3. § vonatkozásában alkalmazta a jogalkotó ezt a rendelkezést, addig a 3. §-ban hivatkozott és szintén újraszabályozott 1. melléklet vonatkozásában nem.

A tényállás

A MAVIR Zrt., mint Rendszerirányító 42 359 372 forintot folyósított 2011. november hónapra vonatkozó távhő-szolgáltatási támogatásként a felperes részére. Az összeg helyessége tekintetében a Magyar Energia Hivatal ellenőrzést folytatott le, és 30 939 604 forint jogosulatlan távhő-szolgáltatási támogatás kamattal növelt összegének visszafizetését rendelte el, továbbá 309 396 forint bírsággal sújtotta a felperest. Álláspontja szerint ugyanis a Rendelet nem értelmezhető úgy, hogy azok a szolgáltatók, akikre nézve a 2011. december 1. napjától hatályos támogatási mérték kedvezőbb lett, azok ezt már a novemberi tárgyhóra is igénybe vehetik. Ezt támasztja alá álláspontja szerint, hogy a jogalkotó az 1. melléklet visszamenőleges alkalmazását nem emelte be az átmeneti rendelkezések közé, ezért annak 2011. november hónapjára vonatkozó alkalmazását egyértelműen nem rendelte el.

Ügyvédvilág Kutatás
Az Ügyvédvilág szerkesztősége minőségfejlesztési céllal összeállított egy  kérdőívet, melynek kitöltése mindössze néhány percet vesz igénybe. A kitöltők számára hozzáférhetővé tesszük A Polgári Törvénykönyv – A Ptké.-vel és az irányadó elvi iránymutatásokkal egységes szerkezetben című e-könyvet. Kérjük, segítse munkánkat a kérdések megválaszolásával. A kérdőívet ide kattintva éri el »

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes keresetét, egyetértve az alperes alkalmazási szabályokkal kapcsolatos értelmezésével, mivel semmi nem tartalmaz olyan kifejezett rendelkezést, miszerint a 2011. december 1-jén hatályba lépett támogatási mértékeket már a 2011. november tárgyhónapra vonatkozóan alkalmazni kellene. A bíróság szerint mindez azt jelenti, hogy a támogatások benyújtásának eljárási keretére a módosítás már az új eljárási szabályokat rendelte alkalmazni, azonban a tárgyhavi elszámolás mértékére még nem.

A másodfokú bíróság hatályon kívül helyezte az alperes határozatát és új eljárásra kötelezte, mivel meglátása szerint a releváns tényekből téves következtetéseket vont le. Álláspontja szerint a támogatással kapcsolatos szabályokat a Rendelet előírásai tartalmazzák, a számszerű mértéket és a jogosultakat pedig az 1. melléklet, ezért a bíróság szerint a támogatás igénybevétele csak a Rendelet e két részének együttes alkalmazásával történhet. A jogszabályszerkesztési szabályok szerint a melléklet a jogszabály törzsszövegéhez kapcsolódó, attól kizárólag technikai, szerkesztési szempontból elkülönülő szerkezeti egység, amely csak az adott jogszabályhellyel összefüggően értelmezhető. Mindezek alapján a másodfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy mivel a jogalkotó a Rendelet módosított 3. §-ának 2011. november hónapra való alkalmazását írta elő, azzal egyúttal előírta az 1. melléklet 2011. november hónapra történő alkalmazását is.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes fenntartotta azt az értelmezését, miszerint a konkrét rendelkezés hiánya azt jelenti, hogy az 1. mellékletben foglaltakat novemberre nem lehet alkalmazni, ezért a másodfokú ítélet megváltoztatását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte.

A Kúria megállapításai

A Kúria osztotta a másodfokú bíróságnak a jogszabály törzsszövegének és a hozzá kapcsolódó mellékletének összefüggő értelmezésére vonatkozó álláspontját. Elfogadhatónak vélte ugyanakkor az alperes támogatási rendszerből kiinduló érvelését, miszerint a szolgáltató által fizetett vételi árra és a felvett támogatásra vonatkozó rendelkezések logikusan ugyanazon időbeli hatály alá tartozóak. A Kúria megítélése szerint azonban ennek ellentmond maga a szabályozás, mert nem követi ezt a logikát, a jogalkalmazót pedig elsődlegesen mind a közigazgatási, mind a bírósági eljárásokban ez köti. Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Kfv. II. 37.638/2014.) a Kúriai Döntések 2015/3. számában 84. szám alatt jelent meg.

---