A képviselet szabályai az új Polgári Törvénykönyvben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A képviselet szabályozása az új Ptk.-ban szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között.
A kötelmi jog közös szabályai közé került az új Ptk.-ban a képviselet szabályozása, amely eddig a szerződések általános szabályai között szerepelt. A mostani szabályozás szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között, alkalmanként kiterjesztve ezen a helyen a szabályozást a képviseleti formák egyes különös rendelkezéseire.
A képviselet intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen minden rendelkezést illetően az új törvénykönyv jogszabályszövegét. Zárójelben feltüntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így amennyiben annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
A képviselet általános szabályai
1./ A képviselet fogalma
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat (6:11. §).
2./ A képviseleti jog korlátozása
A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik (6:12. §).
3./ Érdekellentét
Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. (6:13. §).
4./ Álképviselet
Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni (6:14. §).
Lényeges különbség a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét szabályozásában van, ahol az új szabályok a korábbi abszolút tilalommal szemben megtámadási jogot biztosítanak a képviselőnek, amennyiben nem tudott az érdekellentétről. Az álképviselet új szabályainál hiányzik az a lehetőség, hogy a bíróság az álképviselőt mentesítheti az általa okozott kár megtérítése alól.
Ügyleti képviselet
1./ Meghatalmazás
A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet (6:15. §).
2./ Általános meghatalmazás
Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti (6:16. §).
3./ A képviselet terjedelme
A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek (6:17. §).
A korábbi szabályozás nem tartalmazta a meghatalmazás definícióját, illetve nem rendelkezett a visszavonás mellett a korlátozásról is. Emellett tartalmaz egy korábban nem szereplő megszűnési okot is, a képviselt vagy a képviselő halálát. Az általános meghatalmazás esetében fontos változás, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot határoz meg kötelező alaki formaként, s megszabja azt is, hogy a határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre adott általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszíti. A képviseleti jog terjedelmére vonatkozó rendelkezés a korábbi szabályozásban egyáltalán nem szerepelt.
A képviselet egyes sajátos esetei
1./ Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet
Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott. Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni (6:18. §).
2./ Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete
A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. A gondnok kezeli a gondnokolt vagyonát. A távollevő gondnoka – a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával – minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges, erről azonban a gyámhatóságnak késedelem nélkül be kell számolni (6:19. §).
3./ Eseti gondnokság és eseti gyámság
A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el. Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,
a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá
b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.
Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gondnok. A gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. A gyámhatóság eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmaz (6:20. §) .
A vélelmezett képviselet szabályait kiterjeszti a törvény, amikor a bírói gyakorlatnak megfelelően – a forgalom biztonsága érdekében – képviselőnek tekinti azt is, akiről eljárása vagy a képviselt személy magatartása alapján feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviseletre.
Összeállította: Dr. Ócsai József ügyvéd
