A képviselet szabályai az új Polgári Törvénykönyvben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A képviselet szabályozása az új Ptk.-ban szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között.


A kötelmi jog közös szabályai közé került az új Ptk.-ban a képviselet szabályozása, amely eddig a szerződések általános szabályai között szerepelt. A mostani szabályozás szerkezetileg átláthatóbb, jobban tagolt és könnyebbé teszi az eligazodást a képviselet egyes formái között, alkalmanként kiterjesztve ezen a helyen a szabályozást a képviseleti formák egyes különös rendelkezéseire.

A képviselet intézménye megtalálható a korábbi Ptk. szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek eltérnek az új szabályozásban. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen minden rendelkezést illetően az új törvénykönyv jogszabályszövegét. Zárójelben feltüntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így amennyiben annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.

A képviselet általános szabályai

1./ A képviselet fogalma

Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat (6:11. §).

2./ A képviseleti jog korlátozása

A képviselő jogkörének korlátozása jóhiszemű harmadik személlyel szemben hatálytalan, ha e törvény eltérően nem rendelkezik (6:12. §).

3./ Érdekellentét

Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja. Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy annak képviselője. A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog alapításakor az érdekellentétről tudott. (6:13. §).

4./ Álképviselet

Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát köteles megtéríteni (6:14. §).

Lényeges különbség a képviselő és a képviselt közötti érdekellentét szabályozásában van, ahol az új szabályok a korábbi abszolút tilalommal szemben megtámadási jogot biztosítanak a képviselőnek, amennyiben nem tudott az érdekellentétről. Az álképviselet új szabályainál hiányzik az a lehetőség, hogy a bíróság az álképviselőt mentesítheti az általa okozott kár megtérítése alól.

Ügyleti képviselet

1./ Meghatalmazás

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes. A meghatalmazás korlátozásának és visszavonásának jogáról való lemondás semmis. A meghatalmazás korlátozása és visszavonása harmadik személy irányában akkor hatályos, ha arról tudott vagy tudnia kellett. Meghatalmazás alapján cselekvőképes személyt korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy is képviselhet (6:15. §).

2./ Általános meghatalmazás

Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti (6:16. §).

3./ A képviselet terjedelme

A képviseleti jog kiterjed mindazon cselekmények elvégzésére és jognyilatkozatok megtételére, amelyek a képviselettel elérni kívánt cél érdekében szükségesek (6:17. §).

A korábbi szabályozás nem tartalmazta a meghatalmazás definícióját, illetve nem rendelkezett a visszavonás mellett a korlátozásról is. Emellett tartalmaz egy korábban nem szereplő megszűnési okot is, a képviselt vagy a képviselő halálát. Az általános meghatalmazás esetében fontos változás, hogy teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy közokiratot határoz meg kötelező alaki formaként, s megszabja azt is, hogy a határozatlan vagy öt évnél hosszabb időre adott általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszíti. A képviseleti jog terjedelmére vonatkozó rendelkezés a korábbi szabályozásban egyáltalán nem szerepelt.

A képviselet egyes sajátos esetei

1./ Vélelmezett és látszaton alapuló képviselet

Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a harmadik személy a korlátozásról tudott. Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni (6:18. §).

2./ Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete

A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, és annak hivatalból is helye van. A gondnokrendelés a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. A gondnok kezeli a gondnokolt vagyonát. A távollevő gondnoka – a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával – minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt károsodástól óvja meg. A halaszthatatlanul sürgős intézkedéshez a gyámhatóság hozzájárulása nem szükséges, erről azonban a gyámhatóságnak késedelem nélkül be kell számolni (6:19. §).

3./ Eseti gondnokság és eseti gyámság

A gyámhatóság eseti gondnokot rendel, ha a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el. Eseti gondnokot kell rendelni akkor is,

a) ha sürgősen kell intézkedni, és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg; továbbá

b) ha az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.

Az eseti gondnok az ügyben olyan jogkörrel jár el, mint a gondnok. A gondnok jogköre nem terjed ki azokra az ügyekre, amelyeknek ellátására eseti gondnokot rendeltek. A gyámhatóság eseti gyámot rendel, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmaz (6:20. §) .

A vélelmezett képviselet szabályait kiterjeszti a törvény, amikor a bírói gyakorlatnak megfelelően – a forgalom biztonsága érdekében – képviselőnek tekinti azt is, akiről eljárása vagy a képviselt személy magatartása alapján feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviseletre.

Összeállította: Dr. Ócsai József ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.

2024. július 17.

Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés a Pázmányon

Új képzést hirdet szeptembertől a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc Továbbképző Intézete. A speciális felkészültséget nyújtó Bírósági és közigazgatási végrehajtási szakjogász képzés július 20-ig várja minden, a témában érintett jogász jelentkezését. A képzésről Dr. Halász Zsolt Ákos szakfelelőst, a Pénzügyi Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi docensét kérdeztük.