Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A készenlét alatt a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre kell állnia a dolgozónak. Milyen gyakran és mennyi ideig kötelezhető a munkavállaló készenlétre? Mennyi fizetés jár a készenlétért? Összeállításunkból mindezt megtudhatja.
A készenlét a beosztás szerinti napi munkaidőn kívüli rendelkezésre állás másik formája, melyet az alábbi munkavégzés alól mentesített idők terhére lehet előírni:
Az elrendelt készenléti idő alatt a munkavállaló maga dönt tartózkodási helyéről. A hely megválasztásánál figyelemmel kell lennie arra, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul, munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre álljon. Készenlét teljesítése abban az esetben nem állapítható meg, ha a munkavállaló mobiltelefonján való elérhetőségét ugyan a munkáltató előírta, de ha a munkavállaló nem volt elérhető, akkor nem kérte számon rajta. A munkavállalót tehát nem terhelte a készenlétre jellemző munkára képes állapot megőrzésére és utasítás esetén a munkába állásra vonatkozó kötelezettség (EBH2006. 1540.).
A munkavállaló készenlétre bármilyen rövid időtartamra, például osztott munkaidő-beosztásnál a két munkavégzés közötti legalább két órát elérő pihenőidő tartamára is kötelezhető. Amennyiben az egybefüggően elrendelt készenlét a 4 órát meghaladja, akkor az elrendelés jogszerűségének az ügyeletre vonatkozó előírásokkal azonos feltétele van, csak olyan munkáltató biztosíthatja a tevékenységének ellátásához a foglalkoztatott munkavállalók pihenőidejének terhére a készenlétet, amelynek működése kiemelt jellegű, az alkalmazott technológia alkalmazása ezt megköveteli, vagy rendkívüli helyzet áll fenn [Mt. 110. § (2) bek.].
A készenlét elrendelhető tartamának van felső határa, a munkavállaló havonta legfeljebb 168 óra rendelkezésre állásra kötelezhető. Az egy hónapot meghaladó hosszúságú munkaidőkeret alkalmazása esetén a havi 168 órás mértéket a munkáltató akkor is betartja, ha a készenléti órák csak havi átlagban adják ki a 168 órát, vagy annál kisebb óraszámot [Mt. 112. § (1) bek.].
2014. | elrendelt és teljesített készenléti órák száma | havi átlaga |
május | 120 óra | |
június | 192 óra | 162 óra |
július | 174 óra |
A készenlét elrendelésénél az alábbi törvényi beosztási korlátokat, illetve tilalmakat kell érvényesíteni:
A készenléti beosztásnál tehát arra kell figyelemmel lenni, hogy egy naptári hónapban a heti pihenőnapok tartamára elrendelt készenlétek száma nem lehet 4-nél több.
A jogszabály a felsorolásnál egyenértékű esetként kezeli a heti pihenőidőt. Ebből a szövegfordulatból az az értelmezés is levonható, hogy akár a négy alkalommal biztosított 48 órát kitevő heti pihenőidőre is előírható készenlét. Amennyiben a korlátozás rendeltetéséből indulunk ki, akkor a heti pihenőidő kiadásával a munkáltató a heti két pihenőnap kiadási kötelezettségének tesz eleget, ebből következik, hogy a heti pihenőidő terhére előírt készenléttel a munkáltató a havonta elrendelhető készenlétek számát két alkalommal csökkenti.
A munkáltatónak a készenléti rendet ugyan legalább egy héttel korábban és egy hónapra előre kell közölnie, de időpontját legalább 4 nappal korábban módosíthatja, feltéve, hogy gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel [Mt. 110. § (6) bek.].
A készenlétben eltöltött idő vezetése a munkáltató kötelezettsége, a munkaidő-nyilvántartás része. A nyilvántartásnak – a hatósági ellenőrzés céljából is – naprakészen tartalmaznia kell a teljesített készenlét kezdő és befejező időpontját, valamint az esetlegesen felmerült rendkívüli munkaidő tartamát is. A nyilvántartásnak alkalmasnak kell lennie annak igazolására is, hogy indokolt esetben a készenlétet követően biztosítandó napi pihenőidőt a munkavállaló megkapta-e.
Megjegyzendő, hogy a készenlét alatt munkával töltött idő a rendkívüli munkaidő éves mértékébe beszámít.
A rendelkezésre állásért a készenlét időtartamára bérpótlék jár. A készenlét alatt teljesített munkavégzés bérpótlékáért a rendkívüli munkavégzés ellenértéke jár; mértéke a pihenőnap (napi pihenőidő, heti pihenőnap) minőségétől függ. A felek a munkaszerződésben a rendszeresen teljesített rendelkezésre állás és a készenléti idő alatt teljesített munkavégzés díjazását is magába foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 144–145. §]. A készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál is figyelembe kell venni, feltéve, hogy a munkáltató a munkavállaló számára az irányadó időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú készenlétet vagy ügyeletet rendelt el.
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.
Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!