A kihívások vonzásában


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés Gáll Szabolccsal, a Tesco-Global Áruházak Zrt. jogi igazgatójával


Angolszász jogi végzettségén túl pszichológiai diplomával is rendelkezik. Hogyan lett mégis ügyvéd?

A középiskolában két pályaút vonzott leginkább: az ügyvédi és az orvosi. Szerencsére egy iskolai program keretei között lehetőségem nyílt arra, hogy egy kórházban segédkezzek pár hónap erejéig mint egészségügyi munkatárs, majd ezt követően egy ügyvédi irodában is kipróbálhattam magam. Mindkét helyen jó tapasztalatokat gyűjtöttem, de miután a gyakorlat alatt arra is fény derült, hogy nem igazán bírom a vér látványát, végül a Western Ontario Egyetem Jogi Kara mellett tettem le a voksom. Kanadában az a rendszer működik, hogy csak két, egyetemen eltöltött évet követően lehet jelentkezni a jogi egyetemre, és ajánlott, hogy a jelentkező már rendelkezzen egy másik diplomával is. Így kerültem a pszichológia területére, ami szintén közel állt hozzám. Pszichológiai tanulmányaim során latint is tanultam, ekkor már tudatosan készültem a jogi pályára. A diplomaszerzést követően London Ontarióban helyezkedtem el egy ügyvédi irodában, majd 2000-től a Blake, Cassels & Graydonnál, Kanada egyik legnagyobb ügyvédi irodájánál folytattam pályafutásomat.

 

Előfordult, hogy pszichológusi szemmel is elemzett egy ügyet?

Természetemnél fogva már nagyon régóta érdekel az emberi psziché. Tanulmányaimtól függetlenül igyekeztem mindig magából az egyénből kiindulni, akár egy baráti kapcsolatról, akár egy peres ellenfélről vagy egy üzleti partnerről legyen szó. Nem titok az sem, hogy számos sikeremet pszichológiai hadviselésemnek köszönhetem.

 

Mi volt, ami a legjobban megfogta a torontói ügyvédi irodában?

Igazán motiváló volt, hogy rendszeresen kellett járnom bíróságokra. Szakmailag leginkább a szellemi tulajdonjog és az információs technika inspirált, így lettem Torontóban egy IT jogi csoport tagja. Akkoriban a kanadai internet domainek regisztrációs rendszerén dolgoztunk, és jelentős szerepem volt a .ca domain adminisztrációját végző CIRA (Canadian Internet Registration Authority – www.cira.ca) megalakításában, felépítésében, működtetésében. Mindemellett a brit Post Office egyik jogi képviselője is én voltam egy nemzetközi jogot érintő peres eljárásban.

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek ellátásában való részvétel már önmagában nagy élmény, pláne egy olyan közegben, mint amit ez a munkahely biztosított.

A Blake, Cassels & Graydon Ügyvédi Iroda egy 150 éves múlttal rendelkező iroda, melynek hálózatán belül szerte a világban (Montreal, Ottawa, Toronto, Calgary, Vancouver, New York, Chicago, London, Bahrein, Beijing, Shanghai, Al-Khobar) több mint 500 ügyvéd dolgozik. 2011-ben harmadjára is elnyerte a legjobb Ügyvédi Iroda („Canada’s Law Firm of the Year”) címet a „Who is Who Legal” felmérése alapján.

 

Hogyan került Kanadából Európába?

Nagyon szeretem Kanadát, de már akkor éreztem, hogy Európa felé húz a szívem. Ekkor kopogtatott a brit Clifford Chance Ügyvédi Iroda egy ügyvédi pozíció betöltésének lehetőségével. Ez az ügyvédi iroda kiterjedt, 60 országot átölelő nemzetközi irodahálózattal bír, melybe 33 ügyvédi iroda és 3200 ügyvéd tartozik világszerte. Nem meglepő, hogy a lehetőséget igen ígéretesnek tartottam, így elmentem az állásinterjúra. Elhatározásomat végül siker koronázta, és 2001 áprilisában az Egyesült Királyságba, Londonba költöztem. Miután elindult az ottani életem, letettem az angolszász jog gyakorlásához szükséges szakvizsgát és tagja lettem az Anglia és Wales Tartomány Ügyvédi Kamarának.

 

Kanadai ügyvédként milyen Európában dolgozni?

Kanadában mások a szokások, más az életforma. Ez nem azt jelenti azonban, hogy ne lennének hasonlóságok a kanadai és európai jogrendszerek között, de alapvetően eltérő a polgári jog és a „common law”. Ez számomra soha nem okozott nagyobb gondot. Lényegében minden ország jogrendszerében meghúzódnak ugyanazok az alapelvek, mint például a jóhiszeműség, tisztesség vagy az egyenlő bánásmód elve. Ezek minden rendszerben jelen vannak, ezekre a legtöbb országban lehet építeni.

 

Melyik jogrendszerben könnyebb dolgozni?

Ha választanom kellene a két jogrendszer között, akkor az angolszász jogrendszer áll hozzám közelebb, mert számos tekintetben hasonlít a kanadaihoz. És nem utolsósorban emelném ki, hogy Európában a legnagyobb tranzakciók a mai napig még mindig az angolszász jog alapján zajlanak. Természetesen a váltás nem volt zökkenőmentes, de optimista szemléletem, és sikerorientáltságom miatt belevágtam, s próbáltam kihívásként tekinteni az előttem álló változásokra.

 

Gyakorlatilag egy bőrönddel költözött át Európába. Visszatekintve jó döntés volt?

Korábban soha nem jártam még Londonban, de az ottani kollégák nagyon segítőkésznek bizonyultak és támogattak a beilleszkedésben. Mindentől függetlenül azt kell hogy mondjam, rendkívül jó döntés volt, ha másért nem, már csak azért is, mert egy nagyon neves irodában dolgozhattam remek partnerekkel. Kitűnő lehetőség volt szakmai tapasztalataim körének kiszélesítésére is, hiszen munkám során kötvény- és értékpapír-kibocsátásokkal foglalkoztam, számos sikeres pénzügyi tranzakciót hajtottam végre, folyamatos kapcsolatban álltam jó nevű, nagy bankokkal is. Annak ellenére, hogy a munka mennyisége hatalmas volt, rendkívül érdekesnek és ebből kifolyólag élvezetesnek tartom az akkori tevékenységemet.

 

Hogyan került Magyarországra?

Két év után lehetőségem nyílt arra, hogy átmenjek a Clifford Chance frankfurti irodájába. Majd innen Magyarországra költöztem. Valószínűleg már a tudatalattim is arra sarkallt, hogy Budapestre költözzek.

Magyarországi jogi pályámat a Szecskay Ügyvédi Irodában kezdtem. Felemelő környezetben, páratlan kollégákkal dolgozhattam együtt közel három évig. Itt tágult szakmai perspektívám, és olyan kiemelkedő ügyfelekkel álltam kapcsolatban, mint az Invitel Zrt, a Zwack Unicum Nyrt., a Richter Gedeon Nyrt., illetve az EIDOS. Ebben az időben a kollégákkal közösen már számos publikációnk jelent meg neves szakmai magazinokban. Igazán kellemes emlékek kötnek ahhoz az időszakhoz, Dr. Szecskay Andráshoz, az iroda vezetőjéhez, akit kiváló szakembernek tartok, a mai napig baráti szálak fűznek.

 

Mégis volt még egy külföldi kitérő, mielőtt hazaért volna…

2007-ben ismételten megkerestek a Clifford Chance-től, ezúttal egy moszkvai állást ajánlottak fel, amit természetesen el is fogadtam, lévén, amint már említettem, a kihívások embere vagyok. Így hát elhagytam Magyarországot, de nem véglegesen. Több mint két Moszkvában töltött év után visszajöttem, és a GE Hungary Zrt. jogászaként kezdtem el dolgozni. 2009-ben az Invitel Zrt-től jött egy felkérés felső vezetői jogi vezérigazgató-helyettesi és vezető jogtanácsosi pozíció betöltésére, amit elfogadtam.

Jelenleg a TESCO-Global Áruházak Zrt. Jogi Igazgatója vagyok. Nagyon nagy örömmel tölt el, hogy itt dolgozhatok, rengeteg kihívással találkozok, kitűnő jogászcsapat vesz körül, jó a légkör, a hangulat. Az a meglátásom, hogy ennél a cégnél meg tudom alapozni a karrieremet a jövőre nézve.

 

Úgy gondolja, hogy itt otthonra, hazára talált?

Korábban szüleimmel gyakran látogattunk Budapestre, és már akkor megfogott a magyar főváros, én pedig megtaláltam a nőt, aki azóta a feleségem, és gyermekem anyja lett.

Szeretek Magyarországon élni. Feleségemmel egységben arra törekszünk, hogy jelenleg 5 hónapos kislányom magyar környezetben nőjön fel, és minél inkább magáévá tegye, elsajátítsa a magyar kultúrát és hagyományokat, de ki tudja, hogy mit hoz a jövő.

 

Számos fővárosban élt, dolgozott. Melyik város, ország állt, áll önhöz a legközelebb?

Magyarország rendkívül jó terepmunka szempontjából is. Úgy gondolom, hogy ügyvédként is lehet sikereket elérni. Nem utolsó szempont, hogy maga Budapest is egyik kedvenc városaim között szerepel.

9 éves koromban jutottam ki a családommal Kanadába, majd a munkám során számos nagyvárosban megfordultam. Minden országnak megvan a saját különlegessége, egyedisége, szépsége, kultúrája. Budapest sokrétűségében remekül ötvözi a modern világ és a régmúlt idők értékeit mind arculatában, mind hagyományaiban. Véleményem szerint Budapest Európa egyik legszebb fővárosa.

 

 

Gáll Szabolcs

Pszichológia-oklevelét a Western Ontario Egyetemen szerezte meg, majd 1998-ban ugyanitt diplomázott a Jogi Karon. 2000-től Kanadában ügyvédként tevékenykedett, majd átköltözött Londonba. Pályafutását a Clifford Chance Ügyvédi Irodahálózat londoni, frankfurti és moszkvai irodáiban folytatta. Közben letette az angolszász szakvizsgát és Anglia és Wales Tartomány Ügyvédi Kamara tagja lett.

2004–2007 között a budapesti Szecskay Ügyvédi Irodában dolgozott pénzügyi jog, szellemi alkotások joga területen. 2009-től az Invitel Zrt. telekommunikációs cég vezető jogásza, 2010 decemberétől a Tesco-Global Áruházak Zrt. vezető jogásza és igazgatósági tagja.

Szakterülete a társasági jog, kereskedelmi jog, médiajog, szellemi alkotások joga és a bankjog. Tagja a Magyarországon működő Kanadai Kereskedelmi Kamara Igazgatóságának és a „Fuss a Rákkutatásért” Alapítványnak. Meghívott vendégként előadott a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán.

Számos publikációja jelent meg pénzügyi jog, szellemi alkotások joga területen. Szabadidejét a feleségével, kislányával és két kanadai kutyusával tölti. Szeret golfozni, focizni, vadászni, kint lenni a természetben. Jelenleg a Central European University Business School MBA program keretén belül végzi a mesterképzést, az idén diplomázik.

 

Az interjú az Ügyvédvilág 2012. márciusi számban jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 30.

A munkáltató kártérítési felelőssége

A munkáltató kártérítési felelőssége akkor áll fenn, ha a munkavállaló bizonyítja a munkaviszony fennállását, a kárát, továbbá a kárnak a munkaviszonnyal való okozati összefüggését – a Kúria eseti döntése.

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.