A kizáró okok szabályozása a közbeszerzési eljárásban – 11. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is. Ezúttal a kizáró okok szabályozásáról olvashatnak egy részletet.

A közbeszerzési törvény (Kbt.) hatálya, az alapelvek jelentősége, a nemzeti és az uniós eljárásrend, a különböző eljárásfajták, a becsült érték meghatározása, az ajánlatok bírálata és értékelése, az ajánlati kötöttség, az eljárásra vonatkozó határidők, a kizáró okok rendszere, az alkalmassági követelmények, az üzleti titok kérdése, a hiánypótlás, az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálata, az ajánlat érvénytelensége, az eljárás eredménytelensége, a szerződésmódosításra vonatkozó szigorú szabályok, a jogorvoslat rendszere – néhány meghatározó közbeszerzési fogalom, kérdés és jogintézmény, amelyek megítélése és alkalmazása gondos mérlegelést és messzemenő körültekintést igényel mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői részről.

Az alábbiakban a műnek a kizáró okok szabályozására vonatkozó részéből olvashatnak egy részletet. A részlet szerzője Támis Norbert.

A kizáró okok és hiányuk igazolásának rendszere

A kötelező kizáró okok köre érdemben változott a Kbt. 2021. február 1-jétől hatályos módosítása során. A kizáró okok rendszerének átalakítása részeként megszüntetésre került a közbeszerzéstől való eltiltás lehetősége [Kbt. 62. § (1) bekezdés g) pont], továbbá törlésre került a Kbt. 62. § (1) bekezdés p) és q) pontja is a kizáró okok köréből. Fentieken túl a jogalkotó az Európai Unió Bíróságának újabb gyakorlatával való összhang biztosítása érdekében tartalmilag módosította a Kbt. 62. § (1) bekezdés h) és j) pontjai, valamint a Kbt. 63. § (1) bekezdés a) és b) pontjai szerinti kizáró okokat, emellett – élve a vonatkozó irányelvi lehetőséggel – érdemi kiegészítéseket tett a Kbt. 62. § (1a) bekezdésében a végelszámolás, csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt álló gazdasági szereplők vonatkozásában.

A gazdasági szereplőre előírt, a nyilvántartásba vételt, valamint az előírt engedéllyel, jogosítvánnyal, szervezeti, kamarai tagsággal való rendelkezést a Kbt. az irányelvi szabályozásnak megfelelően továbbra is az alkalmasság körében szabályozza.

A Kbt. 62–63. §-a az uniós értékhatárt elérő közbeszerzések tekintetében a klasszikus ajánlatkérőkre nézve szabályozza a kizáró okokat.

A közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló 307/2015. (X. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése alapján a közszolgáltatói szerződések megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásokban is a Kbt. 62–64. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Uniós értékhatár alatti eljárások, nemzeti eljárásrend esetén az ajánlatkérő – taxatív kivételekkel – jogosult maga dönteni arról, hogy a Kbt. 62–63. §-a szerinti egy vagy több kizáró ok közül melyeket írja elő. Uniós értékhatár alatti eljárások esetén az ajánlatkérő a Kbt. 62. §-a szerinti, az ajánlatkérő által kötelezően alkalmazandó kizáró okok közül a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)–k) és m) pontja szerinti kizáró okokat köteles előírni [Kbt. 114. § (1) bekezdés]. Az ajánlatkérő saját beszerzési szabályok alkalmazása esetén is jogosult a Kbt. 62–63. § szerinti egy vagy több kizáró ok előírására azzal, hogy ezen kizáró okoktól eltérő kizáró okokat nem írhat elő. Az ajánlatkérő ebben az esetben is köteles a Kbt. 62. § (1) bekezdés h)–k és m) pontja szerinti kizáró okokat előírni [Kbt. 117. § (4) bekezdés].

Koncessziós beszerzési eljárásban alkalmazni kell a Kbt. 62–64. §-ának rendelkezéseit. A Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott, az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot alátámasztó igazolások be nem nyújtásához kapcsolódó kizáró ok viszont csak akkor alkalmazandó, ha az ajánlatkérő a koncessziós eljárásban is előírta az egységes európai közbeszerzési dokumentum használatát a kizáró okok előzetes igazolására [Kbt. 124. § (4) bekezdés].

A Kbt. 62. § (6) bekezdése, 50. § (2) bekezdés m) pontja alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles hivatkozni a kötelező kizáró okokra. A Kbt. 63. § (2) bekezdése és a Kbt. 50. § (2) bekezdés m) pontja értelmében az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban köteles megjelölni az általa alkalmazni kívánt fakultatív kizáró okokat.

A kizáró okokat az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban, és nem a dokumentációban köteles előírni. Amennyiben az ajánlatkérő a kizáró okokat az eljárást megindító felhívásban nem a Kbt.-nek megfelelően írja elő, a jogsértést akkor is meg kell állapítani, ha az ajánlatkérő a dokumentációban a Kbt.-nek megfelelően írta elő a kizáró okokat. (Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.31.583/2013/13.)

Az ajánlatkérő nem zárhatja ki az ajánlattevőt az eljárásból olyan fakultatív kizáró ok miatt, melyet nem írt elő az eljárást megindító felhívásban. Ennek megfelelően például, ha az ajánlatkérő nem írta elő a szerződéses kötelezettségek megsértésére vonatkozó kizáró okot, az ajánlattevőt akkor sem zárhatja ki korábbi szerződéses kötelezettség megsértése miatt, ha az ajánlattevő korábban az ajánlatkérő beszállítója volt, és az ajánlattevő által szállított termékek nem feleltek meg a szerződésben foglalt követelményeknek (D.292/13/2014. – a határozat bírósági felülvizsgálatára nem került sor).

Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia a közbeszerzési eljárásból azt az ajánlattevőt, részvételre jelentkezőt, alvállalkozót, illetve alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplőt, amely tekintetében valamely kötelező kizáró ok, vagy valamely, az ajánlatkérő által előírt fakultatív kizáró ok fennáll. Az eljárásból kizárt ajánlattevő vagy részvételre jelentkező ajánlata vagy részvételre jelentkezése ez esetben a Kbt. 73. § (1) bekezdés b) pontja alapján érvénytelen. Az alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet kizárása azonban, a 2011-es Kbt.-től eltérően, nem minden esetben eredményezi az ajánlat vagy a részvételre jelentkezés érvénytelenségét.

A Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés csak akkor lesz érvénytelen, ha az alvállalkozót vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet a Kbt. 62. § (1) bekezdés i) pontja vagy az adott eljárásban felmerült magatartása alapján a 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti kizáró ok miatt zárták ki az eljárásból.

A Kbt. 71. § (4) bekezdése értelmében ha az alkalmasság igazolásában részt vevő gazdasági szereplő vagy alvállalkozó a Kbt. 62. § (1) bekezdés a)–f), h) és k)–n) pontja szerinti, korábbi eljárásban tanúsított magatartás alapján a 62. § (1) bekezdés j) pontja szerinti vagy – ha az ajánlatkérő előírta – a Kbt. 63. §-a szerinti kizáró ok hatálya alatt áll, az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az érintett alvállalkozót, illetve alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetet, és fel kell hívnia az ajánlattevőt, hogy helyettük más gazdasági szereplőt nevezzen meg. Amennyiben ez nem, vagy nem megfelelően történik, akkor ez a részvételi jelentkezés vagy ajánlat érvénytelenségét okozza a Kbt. 73. § (1) bekezdés d) és/vagy e) pontja alapján.

Az ajánlatkérőnek ki kell zárnia az eljárásból azt az ajánlattevőt, aki kizáró ok hatálya alatt áll, és akivel szemben a kizáró ok az eljárás során következik be. A kizáró ok bekövetkezhet a közbeszerzési eljárás során is, mely esetben az ajánlatkérő szintén köteles kizárni a gazdasági szereplőt a Kbt. 74. § (1) bekezdés b) pontja alapján. A 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv is rögzíti, hogy az ajánlatkérő az eljárás során bármikor köteles kizárni a gazdasági szereplőt, ha vele szemben valamelyik kizáró ok fennáll. A közbeszerzési eljárás kezdete, illetve az ajánlattétel után is bekövetkezhet olyan esemény, amely a kizáró ok fennállását eredményezi.

Amennyiben az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során észleli a kizáró ok fennállását, a kizárásról akkor is rendelkeznie kell, ha már meghozta az eljárást lezáró döntését (D.653/5/2015.). A Döntőbizottság megállapította, hogy nem helytálló az az álláspont, miszerint a kizáró okok ellenőrzésére csak az eljárás eredményéről szóló értesítés megküldése előtt kerülhet sor. A Döntőbizottság álláspontja szerint a kizáró ok ellenőrzésére az összegzés megküldését követően is sor kerülhet. A gazdasági szereplő akkor is kizárható a közbeszerzési eljárásból, ha a kizáró ok bekövetkezésére az összegzés, az eljárást lezáró döntés megküldését követően kerül sor, mivel a közbeszerzési eljárás csak az eljárás eredményéről szóló tájékoztató, hirdetmény közzétételével zárul (D.101/12/2014. – A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 26.K.31.593/2014/18. számú ítéletével a Döntőbizottság e határozatát hatályon kívül helyezte és a Döntőbizottságot új eljárás lefolytatására kötelezte).

Ki kell zárni az ajánlattevőt az eljárásból, ha a vele szemben meghozott közigazgatási határozat a közbeszerzési eljárás során válik véglegessé. A Kbt. csak a közigazgatási határozat véglegessé válására – az Ákr. hatálybalépése előtt jogerőre emelkedésére – vonatkozóan tartalmaz előírást, a határozat keltére vonatkozóan nem. Az ajánlattevőt ezért akkor is ki kell zárni, ha a határozatot a közbeszerzési eljárás kezdetét, az ajánlattételt vagy az ajánlatkérő által előre meghatározott ellenőrzési időpontot követően hozták meg, ha az a közbeszerzési eljárás eredményének kihirdetését megelőzően jogerőre emelkedik (D.50/10/2013. – a határozat bírósági felülvizsgálatára nem került sor). A Kbt. 79. § (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek húsz napig van lehetősége a saját döntését módosítani. Az ajánlatkérőt módosítási kötelezettség terheli, amennyiben észleli, hogy kizáró ok áll fenn.

A Kbt. 143. § (2) bekezdése értelmében az ajánlatkérő köteles a megkötött szerződéstől elállni vagy azt felmondani, ha a szerződés megkötését követően jut tudomására, hogy a szerződő fél tekintetében a közbeszerzési eljárás során kizáró ok állt fenn, és ezért ki kellett volna zárni a közbeszerzési eljárásból. Ez a rendelkezés nyomatékosan szükségessé teszi, hogy a kizáró okok hiányának ellenőrzésére maximális gondossággal kerüljön sor.

---