A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2012. évi C. törvény 17. § (1) és (2) bekezdés.
Ami a tényállást illeti, a terhelt 2019. szeptember 10-én ittas állapotban egy az állomásnál parkoló autó hátsó ablakát bottal betörte. Miután nem találta a kesztyűtartóban a kulcsot, a vezetékek összekötésével megkísérelte a kocsit beindítani. Szemtanúk értesítették a rendőrséget, akik a terheltet a gépjárműben tetten érték.
A járásbíróság a 2019. október 28-án hozta meg büntetővégzését, amely kézbesítésének megkísérlése során, 2020. január 28-án tájékoztatta a kórház a bíróságot, hogy a terhelt önellátásra nem képes, állandó felügyeletre szorul, nála a szellemi leépülés jelei mutatkoznak. A 2020. június 15-i szakvélemény szerint a terhelt a terhére rótt cselekmény idején cselekménye veszélyességének felismerésében és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában szenvedélybetegsége következtében kialakult enyhe fokú szellemi hanyatlása és személyiségtorzulása miatt közepes fokban volt korlátozott, a vizsgálat idején a megfelelő felismerésben és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsításában enyhe fokban volt korlátozott. Rögzítette továbbá, hogy a terhelt eljárással való együttműködése kóros elmeállapota (szenvedélybetegsége következtében kialakult enyhe fokú szellemi hanyatlása és személyiségtorzulása) miatt akadályozott. A következő szakértői vizsgálatra 2022. május 13-án került sor, a szakvélemény szerint a terhelt alkoholos eredetű közepes fokú szellemi hanyatlása és alkoholos eredetű személyiségtorzulása miatt a vizsgálat során cselekménye veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására képtelen volt.
A járásbíróság 2022. szeptember 12-én a terheltet az ellene jármű önkényes elvétele bűntettének kísérlete miatt emelt vád alól kóros elmeállapot, mint büntethetőséget kizáró ok miatt jogerősen felmentette.
A felülvizsgálati indítvány tartalma
Az ügyészség szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével mentette fel a terheltet, mivel a rögzített tényállás a terhelt elmeállapotával kapcsolatban nem tartalmaz semmilyen megállapítást. Kizárólag az ítélet indokolása utal arra, hogy az eljárás során szükségessé vált a terhelt igazságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálata, ugyanakkor a szakértői megállapítások részben hiányosan, részben pontatlanul kerültek rögzítésre. Az eljárás során beszerzett ismételt szakértői vélemény csupán azt rögzíti, hogy a terhelt beszámítási képessége a vizsgálat időpontjában hiányzott. Ez pedig nem alapozza meg a cselekmény elkövetésének időpontjában fennálló büntethetőséget kizáró okra történő következtetést.
A Kúria megállapításai
A Kúria szerint törvényt sértett a bíróság, amikor – az általa megállapított, lényegileg a váddal egyező tényállás alapján – a terheltet büntethetőséget kizáró ok miatt felmentette a terhére rótt bűncselekmény vádja alól. A Btk. 17. § (1) bekezdése szerint nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A (2) bekezdés alapján a büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. A Kúria hangsúlyozta, hogy a Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét (az elkövetőnek felrótt) bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő (korlátozó vagy kizáró) hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése.
A Kúria nyomatékosította, hogy a kóros elmeállapot mint büntethetőséget kizáró ok fennállása jogkérdés, amelyre a jogerős ítélet tényállásában rögzített tényekből kell következtetést levonni. Álláspontja szerint helytállóan hivatkozott a felülvizsgálati indítvány arra, hogy az eljárt bíróság a tényállásban elmulasztotta rögzíteni a terhelt elmeállapotára vonatkozó tényeket. Ezzel szemben az ítélet indokolása valóban tartalmaz ezzel kapcsolatos megállapításokat, ám ezek nem a terheltnek a cselekmény elkövetésekor fennálló, hanem az ismételt elmeorvosszakértői vizsgálat idején tapasztalt állapotát rögzítik. A kóros elmeállapot pedig csak akkor büntethetőséget kizáró ok, ha a cselekmény elkövetésének időpontjában áll fenn, így minden ténybeli alapot nélkülöz az eljárt bíróság azon következtetése, hogy a terhelttel szemben – kóros elmeállapota okán – büntethetőséget kizáró ok áll fenn. A Kúria ezért a megtámadott határozatot hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.
Az ismertetett döntés (Kúria Bfv.III.213/2023/8.) a Kúriai Döntések 2024/3. számában 56. szám alatt jelent meg.
