A közalkalmazottnak járó pótszabadságok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közalkalmazottakat számos pótszabadság illetheti meg attól függően, mely ágazatban, milyen munkakörben dolgoznak. Ebben a rendszerben nem könnyű eligazodni, már csak azért sem, mert míg egyes pótszabadságok kizárják egymást, mások együtt is megillethetik a közalkalmazottat.

 

A pótszabadságok rendszerét a közalkalmazotti jogviszonyban a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szabályai együttesen alakítják ki, s mindkettő biztosít pótszabadságokat a közalkalmazottaknak.

A pótszabadságok – az alapszabadsággal együtt – azzal arányosan illetik meg a közalkalmazottat, hogy közalkalmazotti jogviszonya a tárgyévben mikor kezdődött, illetve végződött. Az időarányosításban nem kap szerepet, hogy a pótszabadságra jogosító feltétel mikor következett be az év során. Például, ha a közalkalmazott gyermeke 2017. december 31-én születik, neki a gyermek utáni pótszabadság 2017-ben is jár. Hasonló módon, ha a pótszabadságra jogosító feltétel megszűnik, akkor a pótszabadság a feltétel megszűnésének évében még megilleti a közalkalmazottat, de ebben az esztendőben utoljára.

A Kjt. által biztosított pótszabadságok

Fizetési fokozat alapján – az 1. fizetési fokozat kivételével – a közalkalmazottnak fizetési fokozatával egyenlő számú, azaz 0–17 munkanap pótszabadság jár. Vezető beosztás alapján a magasabb vezetői megbízatású közalkalmazottat 10 munkanap, a vezető megbízásút 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

Munkakörre tekintettel 25 munkanap pótszabadság illeti meg a közalkalmazottat, ha a törvényben meghatározott munkáltatónál és munkakörökben dolgozik. E pótszabadság sajátossága, hogy abból 15 munkanapot a munkáltató meghatározott típusú feladatok ellátására igénybe vehet – azaz nem köteles kiadni.

A munkakörre tekintettel járó pótszabadság feltételeit az alábbi táblázat összegzi:

Foglalkoztató intézmény jellege	Pótszabadságra jogosító munkakör
a bölcsődék, mini bölcsődék, a nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai szakszolgálati intézmények, a felsőfokú oktatás keretében működő intézmények, az egészségügyi ágazatban működő intézmények	nevelő, nevelő-oktató, oktató munka, pedagógiai szakszolgálati tevékenység
gyermekvédelmi szakellátási intézmények, javítóintézetek	jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakör
bölcsődék, mini bölcsődék	jogszabályban meghatározott pedagógus-munkakör

Végrehajtási rendelet határozza meg az oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét; ilyen rendelkezést tartalmaz például a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) kormányrendelet 8. paragrafusa.

Az egészségkárosító kockázatokra tekintettel 5 – ha ilyen munkahelyen legalább öt évet eltöltött, 10 – munkanap pótszabadság illeti meg a közalkalmazottat,

a) aki föld alatt állandó jelleggel dolgozik,

b) aki az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát tölt el, vagy

c) akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak (függetlenül az ott eltöltött napi munkaidőtől), feltéve, hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze.

A pótszabadságok együttes igénybe vétele

[htmlbox kjt_kommentar]

A pótszabadságok általában egymás mellett vehetők igénybe, azaz több jogcímen is jogosult lehet a közalkalmazott pótszabadságra [Kjt. 58. § (1) bekezdés], amelyek így a szabadságának mértékét együttesen növelik; egyes esetekben azonban bizonyos pótszabadságok kizárják a jogosultságot más pótszabadságokra. Az Mt. által biztosított valamennyi pótszabadság (pl. a szülői pótszabadság) igénybe vehető a Kjt. által biztosított pótszabadságok mellett. Utóbbiak is megillethetik egyszerre a közalkalmazottat, azonban az alábbi három pótszabadságra vonatkozóan a törvény különös szabályokat ír elő.

a) A fizetési fokozat alapján járó pótszabadság és a munkakör alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű jár. Munkakör alapján járó pótszabadság alatt azonban itt kizárólag a bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottak pótszabadságára utal a törvény. Ebből nyelvtanilag az következik, hogy minden más munkaköri pótszabadság, amit a Kjt. 57. § (3a) és (4) bekezdése biztosít, együtt vehető igénybe a fizetési fokozat alapján járó pótszabadsággal.

b) A munkakör alapján járó pótszabadság és a vezető beosztás alapján járó pótszabadság közül a magasabb mértékű jár. Maradva a nyelvtani értelmezésnél, mivel a munkakör alapján járó pótszabadság az előző bekezdésben szűkítően lett definiálva, így azon itt is kizárólag a bölcsődékben, mini bölcsődékben, a nevelési-oktatási és a pedagógiai szakszolgálati intézményekben, a felsőfokú oktatás keretében, valamint az egészségügyi ágazatban a nevelő, nevelő-oktató, oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végző közalkalmazottak pótszabadságát kell érteni. Ebből pedig szintén az következik, hogy minden más munkaköri pótszabadság, amit a Kjt. 57. § (3a) és (4) bekezdése biztosít, együtt vehető igénybe a vezető beosztás alapján járó pótszabadsággal.

Az értelmezéshez hozzátartozik, hogy a jogalkotó feltehető szándéka arra irányult, hogy a munkakör, a fizetési fokozat és a vezető beosztás alapján járó pótszabadságok közül csak a legmagasabb mértékű illesse meg a közalkalmazottat; azonban a Kjt. későbbi módosításai miatt kibővült, munkakör alapján járó pótszabadságokra nem terjesztették ki e rendelkezéseket.

Az összes többi, a Kjt. által biztosított pótszabadság – ha valamennyi feltételük teljesül – egyszerre, egymás mellett is megilleti a közalkalmazottat.

---