A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban fennálló társasági részesedések átruházásának egyes kérdései

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jelen cikk témája a közforgalmú gyógyszertárak gazdasági társaságok általi működtetésére irányadó szabályanyag összegző bemutatását követően ezen, a Gyftv.-n alapuló és a közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának és az állam tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó pályázat szabályairól szóló 331/2013. (IX. 5.) Korm. rendelet által részletezett elővásárlási jog és az annak gyakorlása kapcsán felmerülő egyes kérdések vizsgálata és bemutatása.

1. Bevezető gondolatok

Közforgalmú gyógyszertárat Magyarországon gazdasági társaság is működtethet az irányadó jogszabályi rendelkezések betartása mellett. Ebben a gazdasági társaságban a gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerésznek egyedül, vagy más, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvényben („Gyftv.”) meghatározott gyógyszerészekkel együtt legalább 50 %-os tulajdoni részesedéssel kell rendelkeznie. A közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság – akár a személyi jogos gyógyszerész, akár más személy által tulajdonolt – tulajdoni hányadának átruházására speciális rendben kerülhet sor, tekintettel arra, hogy a Gyftv. a más jogszabályon alapuló elővásárlási jogot is megelőző elővásárlási jogot biztosít bizonyos személyek és végső soron a Magyar Állam számára is.

A jelen cikk célja a közforgalmú gyógyszertárak gazdasági társaságok általi működtetésére irányadó szabályanyag összegző bemutatását követően ezen, a Gyftv.-n alapuló és a közforgalmú gyógyszertári tulajdoni hányadra vonatkozó elővásárlási jog gyakorlásának és az állam tulajdoni hányadának értékesítésére vonatkozó pályázat szabályairól szóló 331/2013. (IX. 5.) Korm. rendelet („Korm.r.”) által részletezett elővásárlási jog és az annak gyakorlása kapcsán felmerülő egyes kérdések vizsgálata és bemutatása.

2. Közforgalmú gyógyszertár gazdasági társaság általi működtetése

A Gyftv. a közforgalmú gyógyszertárat teljes körű közvetlen lakossági gyógyszerellátást biztosító egészségügyi intézményként definiálja. A közforgalmú gyógyszertárak működéséhez szükséges követelményeket és a működéshez szükséges felszerelések és eszközök körét a közforgalmú, fiók- és kézigyógyszertárak, továbbá intézeti gyógyszertárak működési, szolgálati és nyilvántartási rendjéről szóló 41/2007. (IX. 19.) EüM rendelet határozza meg.

A bevezetőben említett személyi jog alatt a személyes gyógyszertár működtetési jog értendő, ami a szakmai gyakorlattal rendelkező gyógyszerész részére, adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére szóló engedély. Közforgalmú gyógyszertárat működtetni csak az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet („OGYÉI”) mint egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett személyi jogos gyógyszerész szakmai vezetése mellett lehet. Az OGYÉI által kiadott személyi jog a gyógyszerészt az adott közforgalmú gyógyszertár vezetésére és működtetésére jogosítja. A Legfelsőbb Bíróság BH2002. 11.590. szám alatt közzétett határozatában kimondta, hogy a személyes gyógyszertári jog vagyoni értékű jognak minősül, annak pénzben kifejezhető értéke van.

A fentiekben említettek szerint a Gyftv. 74. § (1) bekezdése kimondja, hogy közforgalmú gyógyszertárat gazdasági társaság akkor működtethet, ha

• a működtetett gyógyszertár szakmai vezetését ellátó személyi jogos gyógyszerész tulajdonhányada, vagy
• a személyi jogos gyógyszerész, a gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott gyógyszerészek és a gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban tulajdonhányaddal rendelkező gyógyszerészek, illetve az igazolt hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyógyszerész egyetemi hallgató öröklés útján szerzett tulajdonhányada együttesen

a gyógyszertárat működtető vállalkozásban meghaladja az 50 %-ot.

A Gyftv. fenti definíciója nem differenciál az egyes társasági formák között, hanem egységesen a gazdasági társaságban fennálló tulajdoni hányadról rendelkezik, annak ellenére, hogy az egyes társasági formák és azok struktúrája között jelentős különbségek vannak. (Például abban az esetben, amikor a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság betéti társaság formájában működik, potenciálisan felmerül a kérdés, hogy betéti társaság esetében jelentőséggel bír-e az a körülmény, hogy az adott személy a társaságban beltagként vagy kültagként vesz részt. Tekintettel arra, hogy a Gyftv. egységesen tulajdoni hányadról rendelkezik és a betéti társaságokban mind a beltagok, mind pedig a kültagok vagyoni betéttel rendelkeznek, valamint a társasági részesedés átruházásának szabályozása is egységes, OGYÉI álláspontja szerint a tulajdoni hányad meghatározása tekintetében a betéti társaság beltagjai és kültagjai azonosan kezelendők.) A fenti rendelkezés alapján megállapítható, hogy a gyógyszertárat működtető társaságnak lehetnek nem gyógyszerész tagjai is, azonban ezen személy(ek) tulajdoni hányada legfeljebb 49 % lehet. A Gyftv. továbbá rögzíti, hogy a gyógyszerészi tulajdoni hányad tekintetében biztosítani kell a tagsági jogoknak a tulajdoni hányadnak megfelelő – a társasági szerződésben rendezett – gyakorlását és az ezzel ellentétes megállapodás semmis. A társaság ügyvezetését és képviseletét a Gyftv. által meghatározott szakmai kérdésekben az adott gyógyszertár vonatkozásában személyi joggal rendelkező gyógyszerész önállóan látja el.

3. A társasági részesedés átruházása és az elővásárlási jog

Abban az esetben, ha a gyógyszertárat vezető és működtető személyi jogos gyógyszerész a továbbiakban nem kívánja ellátni a gyógyszertár szakmai vezetését, a személyi jogát átruházhatja egy másik, a Gyftv. rendelkezései szerint személyi jogra jogosult gyógyszerésznek, feltéve, hogy az átruházást az OGYÉI engedélyezte és ahhoz a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság hozzájárult. Ebben az esetben a gyógyszertár működési engedélyének megfelelő módosítása szükséges. A fenti szabályra tekintettel ebben az esetben a társaság ügyvezetésében is szükségképpen változás következik be, tekintettel arra, hogy a személyi jogos gyógyszerész a Gyftv. rendelkezéseinek megfelelően a társaság ügyvezetését és képviseletét önállóan látja el.

A Gyftv. 83/A. § (7) bekezdése kimondja, hogy a közeli hozzátartozók közötti átruházás kivételével, közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaság tulajdoni hányadának átruházása esetén – más jogszabályon alapuló elővásárlási jogot megelőzően – az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerészt, az érintett gazdasági társaság által működtetett közforgalmú gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészt, bármely más, az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő gyógyszerészt, az államot – ebben a sorrendben – elővásárlási jog illeti meg. A törvény előírja, hogy a társasági részesedés állam általi megszerzése esetén az állam által szerzett tulajdoni hányadot be kell számítani a legalább 50 %-os gyógyszerészi tulajdon feltétele teljesülésének vizsgálata során. A Kormány az állam nevében elővásárlási jogot és tulajdonosi jogot gyakorló szervként az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumot jelöli ki, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet alapján a Kormány egészségügyért felelős tagja a belügyminiszter. A Gyftv. által meghatározott elővásárlásra jogosult személyek vonatkozásában a Győri Ítélőtábla ÍH2020. 30. szám alatt közzétett határozata megerősítette, hogy a közforgalmú gyógyszertárat üzemeltető gazdasági társaság üzletrészének értékesítése esetén a gyógyszerész akkor minősül más gyógyszerészt megelőző sorrendben elővásárlásra jogosultnak, ha magával az értékesítés alatt álló gazdasági társasággal munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. A Fővárosi Ítélőtábla ÍH2019. 134. szám alatt közzétett döntése pedig egyértelműsítette, hogy az elővásárlási jog mint hatalmasság kizárólag a visszterhes adásvételi szerződéshez kapcsolódhat, az az adásvételi szerződés létrejöttének egy speciális esetköre, az elővásárlási jog ajándékozási szerződés esetében értelmezhetetlen. Ennek megfelelően a Fővárosi Ítélőtábla rögzítette, hogy üzletrész ajándékozásánál nem érvényesül a tagot megillető elővásárlási jog és az ajándékozási szerződésben részes felek – a fél által rosszhiszeműnek minősített – szándéka önmagában akkor sem eredményez automatikusan semmisséget, ha a cél valóban a fél elővásárlási joga gyakorolhatóságának a kizárása volt. A semmisség megállapításához az is szükséges, hogy a kizárás e módja jogellenes legyen, az e szándék eredményeként megkötött szerződés tiltott szerződésnek minősüljön.

A fentiekben idézett rendelkezés alapján a Gyftv. által rögzített elővásárlási jog nem irányadó abban az esetben, ha a társasági részesedés átruházása közeli hozzátartozók között kerül sor. A Gyftv. nem határozza meg a közeli hozzátartozó fogalmát, így csak feltételezhető, hogy az alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) 8:1. § (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, így a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér értendő. A Gyftv. rögzíti továbbá, hogy az általa előírt elővásárlási jog megelőzi a más jogszabályon alapuló elővásárlási jogot, így például korlátolt felelősségű társaságok esetében az üzletrész kívülálló személyre tervezett átruházásakor a Ptk. által előírt elővásárlási jogot, mely szerint a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére a többi tag, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy – ebben a sorrendben – az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával másokat megelőzően jogosult.

A Korm.r. előírja, hogy a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságban fennálló tulajdoni részesedését értékesíteni kívánó személy a tulajdoni hányadára vonatkozó, az eladó által elfogadott vételi ajánlatot és azt, hogy az elővásárlásra jogosulttól érkezett-e, köteles az elővásárlásra jogosultakkal közölni, kivéve, ha ez az ajánlat a Gyftv. által meghatározott, első helyen álló elővásárlási jogosulttól, azaz az érintett gazdasági társaságban tulajdoni hányaddal rendelkező gyógyszerésztől érkezett. A vételi ajánlat közlésének módja eltérő attól függően, hogy az ajánlat a Gyftv. szerinti elővásárlásra jogosulttól, vagy más személytől érkezett. Amennyiben az ajánlattevő az érintett gazdasági társaság által működtetett közforgalmú gyógyszertárban munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkező gyógyszerész vagy, bármely más, az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában szereplő gyógyszerész, akkor a tulajdoni hányadát átruházni kívánó személy az ajánlattevőt megelőző sorrendben lévő valamennyi elővásárlásra jogosultnak az ajánlat egy eredeti példányát postai úton, tértivevénnyel megküldi, vagy az átvétel dátumát feltüntető átvételi igazolás ellenében átadja. Amennyiben a vételi ajánlat nem a Gyftv. szerinti elővásárlási jogosulttól érkezett, a tulajdoni hányadát átruházó személy az ajánlatot megküldi az OGYÉI-nek az annak a honlapján történő közzététel céljából.

Az elővásárlási jog Gyftv. által meghatározott jogosultjának a közzétételtől vagy az átruházási szándék és a vételár vele való közlésétől számított 30 nap áll rendelkezésre az ajánlat elfogadására legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan, vagy az elővásárlási jog gyakorlásáról történő lemondására, amennyiben ezen a 30 napos határidőn belül nem nyilatkozik, akkor úgy kell tekinteni, hogy nem kíván élni az elővásárlási jogával. A Ptk. is előír hasonló határidőket az üzletrész pénzszolgáltatás fejében, kívülállóra tervezett átruházása esetén, így rögzíti, hogy ha a tag az ajánlat közlésétől számított 15 napon belül, a társaság vagy a társaság által kijelölt személy az ajánlat közlésétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy jogával nem kívánt élni. A társasági részesedés ellenérték fejében történő átruházása irányuló szerződés az elővásárlásra jogosult és az eladó között jön létre az elfogadó nyilatkozat eladóval történő közlésével, feltéve, hogy az elfogadó nyilatkozat megtétele a fentiekben rögzített nyilatkozattételi határidőn belül történt. Amennyiben több elővásárlásra jogosult is elfogadó nyilatkozatot tesz, a szerződés a rangsorban előrébb állóval, több, azonos helyen álló elővásárlásra jogosult esetén pedig az eladó választása szerinti személlyel jön létre. Ez egy példával illusztrálva ténylegesen azt jelenti, hogy ha a Gyftv. szerint harmadik ranghelyen álló elővásárlásra jogosult az ajánlat közzétételét vagy vele való közlését követő harmadik napon, még a Gyftv. szerint első ranghelyen álló elővásárlásra jogosult személy az ajánlat vele történő közlését követő huszonnegyedik napon tesz elfogadó ajánlatot, annak ellenére, hogy az utóbbi elfogadó nyilatkozat megtételére az első elfogadó nyilatkozat megtételét mintegy három héttel követően kerül sor, az adásvételi szerződést az eladónak ezen, Gyftv. szerint első ranghelyen álló elővásárlásra jogosulttal kell megkötnie. A szerződés elővásárlási jogosulttal történő létrejöttéről az eladónak írásban értesítenie kell mind az ajánlattevőt, mind pedig a többi elővásárlásra jogosult személyt.

Megjegyezzük, hogy az, hogy a Gyftv. által meghatározott egyik elővásárlásra jogosult személy sem kíván élni elővásárlási jogával, nem feltétlenül eredményezi azt, hogy a vételi ajánlatot tevő személlyel jön létre az adásvételi szerződés, mivel a fentiekben említettek szerint például korlátolt felelősségű társaság üzletrészének pénzszolgáltatásért történő visszterhes átruházása esetén a Ptk. is meghatároz elővásárlásra jogosultakat, amely elővásárlási jogot a Gyftv. rendelkezései nem eliminálják, csupán megelőzik. Annak érdekében azonban, hogy a gazdasági társaság a tulajdoni hányad átruházását követően is jogosult legyen közforgalmú gyógyszertár működésére, a fentiekben idézett, legalább 50 %-os gyógyszerészi tulajdoni hányad megléte és a személyi jogos gyógyszerész önálló képviseleti jogosultságának fennállása szükséges. Az OGYÉI ellenőrzi, hogy a gyógyszertárat működtető gazdasági társaság és a személyi jogos gyógyszerész a Gyftv. meghatározott rendelkezéseinek megfelelően működik és jár el, ezen ellenőrzés keretében többek között vizsgálja az érintett gazdasági társaság tulajdonosi szerkezetét, törvényes képviseletét, társasági szerződésének vagy alapító okiratának rendelkezéseit.

4. Összegzés

A jelen tanulmányban röviden áttekintettük a közforgalmú gyógyszertárat működtető gazdasági társaságra és annak tulajdonosi szerkezetére irányadó legfontosabb szabályokat, valamint az ezen társaságban fennálló tulajdoni részesedés visszterhes átruházása esetén fennálló elővásárlási jogra irányadó legfőbb rendelkezéseket. Az ismertetett elővásárlási jogra tekintettel az ezen gazdasági társaságokban fennálló részesedések átruházására vonatkozó szerződések szövegezése során kiemelt figyelmet kell fordítani a Gyftv. által előírt és a Korm.r. által részletezett elővásárlási jogosultságra és annak gyakorlása rendjére, amennyiben a vételi ajánlatot nem a Gyftv. szerinti sorrend első helyén álló személy teszi, így a szerződésben kezelendő azon szcenárió is, ha valamely elővásárlási jogosult ezen hatalmasságával él és így a szerződés vele és nem a vételi ajánlatot tevő személlyel jön létre. Az előzőeken túl a szerződésben kezelendő az a körülmény is, hogy a személyi jog átruházásához az OGYÉI engedélye is szükséges, így ezen engedély hiányában a személyi jog átruházására nem kerülhet sor.

---