A közösség tagja elleni erőszak mint gyűlöletbűncselekmény

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közösség tagja elleni erőszak bűncselekménye előítélettől motivált bűncselekmény (gyűlölet-bűncselekmény), amelynek alapja valamely csoporttal szembeni előítélet.

1. Az Alapügy

Az elsőfokú bíróság ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki felfegyverkezve elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettében [Btk. 216. § (2) bekezdés, (3) bekezdés b) pont] és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. § (1) bekezdés, (3) bekezdés]. Ezért őt halmazati büntetésül 6 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a terhelt által előzetes fogva tartásban töltött időt, rendelkezett továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költségről.

Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, a terhelt terhére rótt, az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekményt közösség tagja elleni erőszak bűntettének nevezte meg. A kiszabott szabadságvesztést és közügyektől eltiltást egyaránt 5 évre enyhítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.
A Legfőbb Ügyészség nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. Indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn.

2. A Kúria döntése

A Kúria végzésével az első-és a másodfokú ítéletet hatályában fenntartotta.

A döntés elvi tartalma a következő.

A közösség tagja elleni erőszak jogi tárgya az emberi méltóság, valamint a hátrányos megkülönböztetéstől mentes társadalmi együttélés. Az emberi méltóság immanens része, hogy az egyén félelem nélkül élhessen meghatározott társadalmi, lakossági csoporthoz tartozása mellett. Összhangban az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdésben rögzített diszkrimináció-tilalommal, a tényállás rendeltetése ekként, hogy senkit ne érhessen bántalmazás vagy bántódás amiatt, mert valamely társadalmi, lakossági csoporthoz tartozik.

A lakosság egyes csoportján emberek olyan közössége (összessége) értendő, amelynek tagjai valamely okból, illetve valamely ismérv alapján összetartozóak, illetve összetartozónak tekintik magukat. Van legalább egy lényegi ismérv, amely lehet közös (azonos) tulajdonság, nézet, értékrend, meggyőződés stb. A lényegi ismérv az az összetartó sajátosság, amely az adott csoportot a külvilág számára is felismerhetővé, jól elkülöníthetővé teszi, sajátossága pedig nem önmagában abban keresendő, hogy az ismérv veleszületett vagy meg nem változtatható, hanem attól bővebb, az identitáshoz kapcsolódik, az emberi-társadalmi státuszt meghatározó lényeges (védendő) tulajdonság.

A közösség tagja elleni erőszak bűncselekménye előítélettől motivált bűncselekmény (gyűlölet-bűncselekmény), amelynek alapja valamely csoporttal szembeni előítélet.

(kuria-birosag.hu)

---