A külföldiek nem termőföld minősítésű ingatlanszerzéséről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A külföldiek termöfőld minősítésű ingatlant nem szerezhetnek, ipari és lakáscélú ingatlanokat viszont igen. Kérdés, hogy milyen feltételekkel és milyen módon.


A külföldiek ingatlanszerzésének esetei két csoportba oszthatóak. Az egyik, a mezőgazdasági földek megszerzésének feltételeiről a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (új Földtv.) rendelkezik, a lényeg az, hogy külföldi személyek és szervezetek ilyen földet nem szerezhetnek meg.

A másik csoportot a nem mezőgazdasági, vagyis ipari és lakáscélú ingatlanok képezik. Itt a szabályozás több síkú és meglehetősen sajátos.

A 2013 év végéig (dec. 15.) hatályos 1994. évi LV. törvény (régi Földtv.) 8. § szerint „a külföldi az önálló ingatlanként (földrészletként) legfeljebb 6000 m2 területtel kialakított tanya tulajdonjogát a termőföldnek nem minősülő más ingatlanokra vonatkozó, a Kormány e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében foglaltak szerint szerezheti meg.”

A szabályozás tehát rendelkezést tartalmazott arról, hogy termőföldnek nem minősülő más ingatlanok tulajdonát külföldiek megszerezhették.

A régi Földtv. 3. § szerint a törvény alkalmazásában külföldi magánszemély a nem magyar állampolgár, kivéve a bevándorolt vagy menekültként elismert személy.

A rendelkezések egybevetéséből következően, mivel a bevándorolt vagy menekültként elismert személyek nem minősültek külföldinek, az ő nem mezőgazdasági hasznosítású ingatlan szerzésük nem igényelt hatósági engedélyt.

Az engedély megszerzésének feltételeit és módját a 7/1996. (I. 18.) Korm. rendelet (Korm. r.) határozta meg és határozza meg jelenleg is.

Az új Földtv. azonban hatályon kívül helyezte a korábbi törvényt, így annak valamennyi rendelkezése, beleértve az idézett értelmező rendelkezést is, mely szerint a bevándorolt vagy menekültként elismert személyek nem minősültek külföldinek, alkalmazhatósága megszűnt.

Az új Földtv. azonban nem szabályozza a nem mezőgazdasági hasznosítású ingatlanok megszerzését, hiszen tárgya a címéből és az 1. § rendelkezéséből eredően kizárólag a „mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának megszerzése, a földön haszonélvezeti jog alapítása, a föld használata, továbbá a szerzési korlátozások ellenőrzése…”. Nincs tehát jelenleg olyan törvény, ami szabályozza, hogy külföldi állampolgár mezőgazdaságinak nem minősülő ingatlant engedéllyel, vagy anélkül szerezhet-e meg.

Hatályos azonban a Korm. r., ami viszont végrehajtási utasításhoz méltó módon, az eljárási szabályok rögzítésével az engedélyezés rendjét és feltételeit tartalmazza. Igaz, hogy erre a Korm. r. szerint egy már nem hatályos törvény, a régi Földtv. ad felhatalmazást, de ez a lényegen nem változtat: az ingatlan-nyilvántartó hatóságok és velük együtt a kormányhivatalok által követett gyakorlat tehát megköveteli az ilyen ingatlanok esetében is a hatósági engedélyt.

A Korm. r. hivatkozik a régi Földtv. 88/A §-ára, mely szerint nem kell  engedély az EU tagállami állampolgárok, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban, továbbá a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső államban bejegyezett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezetek részre. Ugyan a törvény hatálya megszűnésével a hivatkozást is törölni kellene a jogszabályból, ez azonban nem történt meg. Alkalmazása azonban nem a régi Földtv. alapján, hanem a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény alapján történik, mely szerint ők a jogszabály hatálybalépését követően a termőföldnek nem minősülő ingatlan tulajdonjogát a belföldi személyekkel azonos feltételekkel (engedély nélkül) szerezhetik meg.

PTK. EXPO

2014.11.04. 

Ptk. szabályainak alkalmazása a munkajogban – Dr. Berke Gyula

Új Ptk.-val összefüggő Ctv. módosítások – Dr. Gál Judit
Kártérítési felelősség – Dr. Lábady Tamás
Szerződésszegés – Dr. Menyhárd Attila

2014.11.05.

Engedményezés, jogátruházás, szerződésátruházás – Dr. Leszkoven László
Faktoring- és a lízingszerződés – Dr. Gárdos Péter
Családjog – Katonáné Dr. Pehr Erika
Öröklési jog – Dr. Orosz Árpád

Az engedély megszerzésére irányuló kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz kell benyújtani.

A kérelemhez csatolni kell:

a) a külföldi honosságát igazoló közokiratot;

b) az ingatlanszerzésre irányuló szerződést vagy a tulajdonszerzés jogcímét igazoló egyéb okiratot

noha jogszabály nem említi,

c) felhatalmazást a hatóság részére, hogy az idegenrendészeti nyilvántartásban a kérelmező adatait ellenőrizze,

d) nyilatkozatot arra nézve, hogy van-e a kérelmezőnek más ingatlan tulajdona.

A helyrajzi számmal megjelölt ingatlan vonatkozásában az engedélyezési eljárásban az ügyintézési határidő húsz nap. Az engedély ilyen esetben csak a jogerőre emelkedéstől számított hat hónapig hatályos.

Ugyancsak nem szükséges hatósági engedély az öröklés jogcímén való szerzéshez.

A tulajdonszerzést a kormányhivatal akkor engedélyezi, ha az nem sért önkormányzati, vagy közérdeket.

Az ingatlanszerzést engedélyezni kell, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért, és

a) a külföldi ingatlanának tulajdonjogát a kisajátításról szóló, jogszabály alapján szerezték meg, vagy

b) a külföldi a tulajdonában lévő belföldi ingatlant másik belföldi ingatlanra cseréli, vagy

c) a tulajdonszerzés célja közös tulajdon megszüntetése, vagy

d) a külföldi munkavégzés céljából igazoltan legalább öt éve életvitelszerűen Magyarországon tartózkodik.

A szerző ügyvéd


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.