A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A Kúria egységes megítélést várna el a bírságoló hatóságoktól
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Befejeződött a Kúrián az a joggyakorlat-elemző munka, amely a közigazgatási bírságok törvényességének vizsgálatát tűzte ki célul. Megtudtuk: a testület javasolni fogja például a hulladékgazdálkodás egyes szabályainak módosítását. Az összefoglaló véleményt a legfőbb ítélkező fórum honlapján hamarosan közzéteszik, így a cégek, a magánszemélyek és a jogi képviselők is megismerhetik a jogalkalmazás igényeit.
A joggyakorlat-elemző csoport vezetője, Tóth Kincső bíró mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a közigazgatási bírságok kiszabásának feltételeiről még nem volt átfogó vizsgálat. Több hatóság és bíróság ezért is javasolta, hogy a Kúria elnöke rendelje el az áttekintést, a joggyakorlat elemzését ebben a tárgykörben.
Sokféle hivatal végezhet ellenőrzéseket és szabhat ki bírságot a jogsértőkre a legkülönfélébb rendelkezések alapján. Döntéseiket azután a közigazgatási pereket tárgyaló bíróság felülvizsgálhatja. Az érintett cégek és magánszemélyek az ítélkező fórumokon legtöbbször a jogsértés megállapítását kifogásolják, azt állítva, hogy szabályosan jártak el, ám rendszerint a bírság összegét is vitatják. A Kúria elméleti és gyakorlati szakemberekből álló tizenkét tagú joggyakorlat-elemző csoportja a maga összegző véleményével igyekszik segítséget adni ahhoz, hogy ki-ki jobban eligazodjon a színes és szerteágazó szabályozásban. A csoport vezetője úgy véli: a vizsgálat előmozdíthatja az egységes jogalkalmazást, a szabályok önkéntes követését, a jogbiztonságot.
Azt a mindennapi gyakorlatból is bárki tudhatja, hogy az építésügyi és a közlekedési hatóság adott esetben megbüntetheti az építkezőket, a forgalom résztvevőit, de rendszeresen végez ellenőrzést és szab ki bírságot az illetékes hivatal a fogyasztóvédelem, a környezetvédelem és a munkavédelem szabályainak megsértése miatt is. Felelősségre vonást alkalmazhat emellett a szerencsejáték-felügyeletként is működő adóhatóság csakúgy, miként a Gazdasági Versenyhivatal. A közigazgatási ügyekben a bírság lehet fix összegű, de az is előfordul, hogy a jogszabály a kiszabható legkisebb és legmagasabb mértéket határozza meg. További lehetőségként szerepel, hogy a hatóság mérlegeléssel állapítja meg a büntetést. Tóth Kincső ehhez azt fűzte hozzá: elemezniük kellett, mit jelenthet a hatósági mérlegelés, milyen a hivatalok mozgástere a jogszabály keretei között. A mérlegelés vajon az egész eljárásra jellemző-e, vagy ez a jog csupán a szankció kiválasztásakor illeti meg a közigazgatási hatóságot. Ettől függhet ugyanis, hogy az eljárás törvényességét vizsgáló bíró milyen mértékben avatkozhat bele az ügybe, s mennyiben bírálhatja felül a hatóság döntését. A joggyakorlat-elemző csoport szükségesnek tartja, hogy mielőbb feloldható legyen az ellentmondás az eltérő szakmai nézetek között.
|
Felejtse el a Jogtár Csütörtököt!
Az új Jogtár egyes előfizetési konstrukciói |
 |
A grémium vezető bírája két ügykörről külön is szólt. A hulladékgazdálkodás területén például meglepő esetekkel is találkoztak. Tapasztalták: az állampolgár némelykor úgy véli, hogy a saját területén ő az úr, az ingatlanán azt csinál, amit akar. Bármilyen hulladékot összegyűjthet az utcáról, vagy a jóléti társadalom tagjai által már nem használt tárgyakat behozhatja külföldről és elhelyezheti a kertjében. Autóroncs, használt televízió egyaránt nagy mennyiségben szerepel időnként az otthon felhalmozott hulladékok között. A bíró felhívta a figyelmet: a hulladék szállításához, tárolásához, kezeléséhez mindenkor engedély szükséges, e nélkül komoly büntetést szabhat ki a hivatal. Tóth Kincső közölte ugyanakkor azt is, hogy a hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról szóló rendelkezések nem egyértelműek, így a Kúria várhatóan a jogszabály módosítását fogja kezdeményezni.
Sajátságos terület a versenyjog is. Mint a joggyakorlat-elemző csoport vezetője megjegyezte, a hatóság nem egyszer sokmilliós bírságot ró ki, mert az ilyen ügyekben szerepelnek a legnagyobb tőkeerejű vállalkozások, s ezek olykor súlyos jogsértéseket követnek el. A tiltott egyeztetés, összebeszélés, vagyis a kartellügyek mellett megemlíthetők a fogyasztókat közvetlenül sértő egyes esetek. A hamis, megtévesztő reklámot alkalmazó társaságok becsapják a vásárlókat, mert olyan tulajdonságokat tüntetnek fel a hirdetéseikben, amelyekkel a termék nem rendelkezik. A fogyasztók legtöbbször a varázserejű arckrémek, a kopaszodás elleni szerek és más hasonló cikkek beszerzésekor találkozhatnak a jelenséggel. Az ilyen módon versenyelőnyt szerző vállalkozás büntetése is tekintélyes lehet. A Kúria munkacsoportja egyébként külön is áttekintette, milyen szempontok befolyásolhatják a bírság nagyságát. Az összeg meghatározásakor a jogsértés súlyát, gyakoriságát, időtartamát, az érintettek számát, és az előny nagyságát egyaránt figyelembe veheti a hatóság.
Az elemző, összefoglaló véleményt a következőkben még megtárgyalja a Kúria közigazgatási és munkaügyi kollégiuma, s a dokumentumot az interneten nyilvánosságra hozzák.