A mediáció, avagy a fájdalommentes konfliktuskezelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mai cikkünkben a mediátorrá válás és a mediátori működés feltételeit ismertetjük.

A) Ki lehet mediátor. Az Igazságügyi Minisztérium közvetítői névjegyzékében 2019-ben 1516 mediátor szerepelt, több mint 1480 esetet jelentettek le az éves beszámolókban a 2019 májusi adatok alapján, ami jelzi, hogy vélelmezhetően nagyon magas azoknak a száma, akik nem működnek aktívan, és az sem tekinthető bizonyosnak, hogy a jelzett esetek száma reális.

A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvénynek megfelelően az igazságügyért felelős miniszter a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról közvetítői névjegyzéket vezet. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a – cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt nem álló – természetes személyt, aki

a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzést elvégezte,

c) büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti bejelentés alapján a névjegyzékbe fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek

a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és

b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.

A bejelentő a névjegyzékbe történő felvételért díjat köteles fizetni. A természetes személy a jogszabályban meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította. Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat véglegessé válásától számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.

Az ellenőrzés során megismert személyes adatokat a miniszter a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás végleges vagy jogerős befejezéséig kezeli.

Közvetítői tevékenységet a felsorolt személyeken és szervezeteken kívül a törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár, bíró vagy rendelkezési állományba helyezett bíró is elláthat. Ebben az esetben bírósági közvetítésről beszélünk.

A közvetítői szakmai képzésről és továbbképzésről szóló 63/2009. (XII. 17.) IRM rendelet alapján a közvetítői névjegyzékbe történő felvételhez szakmai képzésként a következő követelményeknek megfelelő, közvetítői tárgyú, csoportos formában tartott képzés elvégzése fogadható el:

  • A képzés során egy csoportban legfeljebb 25 tag vehet részt.
  • A képzésnek tematikájában egymásra épülő elméleti és gyakorlati részből kell állnia.
  • A képzés legalább 60 órás (óránként 45 perces időtartamú) elméleti részének a következő ismereti és készségelemeket kell magában foglalnia:

           a) konfliktuselméleti alapismeretek és készségek,

           b) tárgyalási alapismeretek és készségek,

           c) közvetítői technikai, módszertani ismeretek és készségek,

           d) folyamatvezetési, dinamikai ismeretek és készségek,

            e) kérdezéstechnikai ismeretek és készségek,

            f) különféle konfliktus-szintekhez illeszkedő közvetítői technikai ismeretek és    készségek,

           g) problémás szereplők kezelésével kapcsolatos közvetítői technikai ismeretek és készségek,

          h) pszichológiai ismeretek és készségek, valamint

         i) a közvetítői tevékenységre vonatkozó jogszabályi ismeretek.

  • Az elméleti képzési rész két, legalább 30 órás időtartamú modulra bontható. Egy modul a képzés részét képező ismereti és készségelemek közül azoknak az együttese, amelyek a többi ismereti és készségelemhez képest önállóan kezelhetők, és a modul elsajátítását követően a bejelentő képes az abban foglalt ismereteket, készségeket egyénileg alkalmazni. A képzés gyakorlati része során a gyakorlatszerzést – legalább egy befejezett, teljes közvetítői ügy vonatkozásában – a következő módozatok valamelyikével kell biztosítani:

          a) szimulált esetgyakorlat,

          b) mentorált esetgyakorlat,

          c) esetmegbeszélő csoportban való részvétel,

          d) esettanulmány készítése,

          e) módszerspecifikus szupervízió.

A szimulált esetgyakorlat célja egy megtörtént közvetítői ügy rekonstruálása, ennek során a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése a képzés során szervezett csoport oktatójának és tagjainak részvételével.

A mentorált esetgyakorlat során egy valós közvetítői eljárás tényleges lefolytatására kerül sor. A közvetítői eljárás lefolytatása, valamint a közvetítő és a felek szerepének kiértékelése folyamatos oktatói irányítás mellett valósul meg.

A módszerspecifikus szupervízió oktató irányításával megvalósuló gyakorlatszerzési módozat, mely egy megtörtént közvetítői ügy elemzésére, az annak során történt hibák és legjobb módszerek feltárására szolgál, csoportos vagy konzultációs formában. A módszerspecifikus szupervízió során kizárólag az alkalmazott módszerek helyessége, és nem a közvetítés tartalma, eredménye alapján történik meg a közvetítői ügy vizsgálata.

A képzés szakmai irányításában és megtartásában olyan oktatónak is közre kell működnie, aki a képzés megindításakor legalább hároméves közvetítői oktatói gyakorlattal rendelkezik.

Az oktatók számának a képzésben szervezett csoport tagjainak számához kell igazodnia úgy, hogy a csoportban 15 főig legalább egy, 15 fő felett legalább két oktató részvételét kell biztosítani.

B) Továbbképzési kötelezettség. A továbbképzési kötelezettség továbbképzési kreditpontok megszerzésével teljesíthető. A közvetítői névjegyzékben szereplő természetes személynek egy továbbképzési időszak folyamán 50 továbbképzési kreditpontot kell elérnie a következő továbbképzési formák közül legalább kétféle továbbképzési forma elvégzésével:

a) elméleti képzési modul,

b) gyakorlati képzés valamely gyakorlatszerzési módozata,

c) a képzést szervező intézmény oktatójával együtt közvetítői eljárás lefolytatása, vagy

d) közvetítői tárgyú szakmai konferencián való részvétel.

Közvetítői tárgyú szakmai konferenciaként olyan konferencia vehető figyelembe, amelyen legalább három előadás tárgya a polgári vagy közigazgatási jogi közvetítés. A továbbképzési kötelezettség teljesítéséhez legfeljebb három szakmai konferencia vehető figyelembe.

Egy továbbképzési forma elvégzéséért 10 továbbképzési kreditpont jár.

A szakmai képzésben való oktatókénti közreműködés a közvetítő továbbképzési időszaka alatt 10-10 kreditpont megszerzésének minősül.

A felsőfokú oktatási intézményben történő oktatás a közvetítő továbbképzési időszaka alatt 10-10 kreditpont megszerzésének minősül. A közvetítés jogintézményével kapcsolatos tudományos fokozatszerzés a közvetítő továbbképzési időszaka alatt 50 kreditpont megszerzésének minősül.

A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési időszakokban történik.

35 képzőintézmény működik az országban, köztük több felsőoktatási intézmény, egyetem, ahol szakirányú továbbképzés keretében oktatják a mediációt, a többiek akkreditált alap- és továbbképzési tréningként.

C) Igazságügyi Minisztériumi munkabizottság. 2018 októberében az igazságügyi miniszter életre hívott egy Mediációs Munkabizottságot, a hazai mediációs (közvetítői) tevékenység értékelése, a jelenlegi problémák feltárása és ajánlások megfogalmazása érdekében. Feladatuk egy jelentés elkészítése annak érdekében, hogy a mediáció ismertsége növekedjen, az állampolgárok minél több esetben ismerjék fel a peren kívüli egyezség lehetőségét, és a mediátor tevékenység magas minőségű szolgáltatásaival támogatni tudja ezt.




Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Az üzleti életben gyakori, hogy szerződő felek az egymással szembeni kötelezettségeik biztosítására biztosítékokat alapítanak. Előfordulhat, hogy egy ilyen jellegű biztosíték szerződéssel, a felek megállapodása alapján jön létre, azonban léteznek olyan esetek is, amikor törvény alapít valamilyen biztosítékot.