A milliós játék

Az országgyűlési képviselők választásán minden egyéni választókerületi képviselőjelölt (jelölt) és minden pártlistát állító párt támogatásra jogosult a központi költségvetésből [lásd: az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről szóló 2013. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Kftv.)]. Ez az összeg jelöltek esetében jelöltenként egymillió forint tesz ki [a pontos összeg 2018-ban a Magyar Államkincstár adatai alapján 1.025.014 Ft], a pártok esetében pedig sávosan alakul annak függvényében, hogy hány egyéni választókerületben tudnak jelöltet állítani. A jelölt esetében alapfeltétel, hogy az adott egyéni választókerületben a szükséges 500 ajánlást összegyűjtse. A jelölt leadja az ajánlóíveit a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságnál, aki a bejelentésétől számított három napon belül ellenőrzi az ajánlások érvényességét [a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)]. Az ajánlások ellenőrzésének eredményéről a választási iroda tájékoztatja a jelölt nyilvántartásba vételére illetékes választási bizottságot, aki a törvényes feltételeknek megfelelő jelöltet legkésőbb a bejelentését követő negyedik napon határozatával nyilvántartásba veszi (amennyiben a kritériumok nem teljesülnek, a nyilvántartásba vételt elutasítja). A jelölt központi költségvetésből történő támogatásához fontos kritérium, hogy a nyilvántartásba vétel jogerőssé váljon. A Ve. lehetővé teszi [221. § (1) bekezdés], hogy a választási bizottság elsőfokú határozata ellen a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, a jelölt, a jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthasson be a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál. A fellebbezésnek legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon meg kell érkezzen a választási bizottsághoz [224. § (2) bekezdés]. A nyitva álló határidőnél figyelni kell arra, hogy a fellebbezés megérkezésének ideje ténykérdés. A fellebbezést ezért például még abban az esetben is el kell utasítani, ha azt elektronikus levélben küldték meg, de a választási bizottság levelező rendszerének tárhelye betelt, így levelet nem tudott fogadni. [Lásd: Kommentár a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényhez – Cserny Ákos/ Péteri Attila] A határidő számításánál ezen kívül tekintettel kell lenni arra is, hogy a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. Ha ezt követően érkezik meg, akár egy perccel a fellebbezés, az már a következő napon teljesítettnek kell tekinteni. Jogerőssé a nyilvántartásba vétel a fellebbezésre nyitva álló határidő utolsó napján 16 órakor válik. Amennyiben valaki fellebbezéssel él, akkor a jogerőssé válás a jogorvoslati eljárás befejezéséig elhúzódik. A pontos nap meghatározásához figyelembe kell még venni a választási eljárásban általánosan követett gyakorlatot, miszerint a napokban számított határidő esetén a határidő kezdetére okot adó cselekmény nem számít bele a határidőbe, így annak kezdő napja a következő nap. 

Mindezek alapján a jelölt, ha a nyilvántartásba vételét nem támadják meg, és megfelel a feltételeknek, akkor legkésőbb a bejelentéstől számított 8. napon 16 órakor lesz jogerősen nyilvántartásba véve: 4 nap (választási bizottság döntéséig) + 1 nap (mivel a bejelentés napja nem számít bele) + 3 nap (fellebbezési határidő a követő naptól számítva, de mivel kezdő napja a bizottság döntési határidejébe beletartozik, ezért nem növeli az összes időtartamot további egy nappal). Vagyis, ha a jelölt március 5-én 15 órakor leadja ajánlásait a választási irodánál, akkor 

március 8-án jár le az ellenőrzésre nyitva álló határidő, 

március 9-én hoz legkésőbb döntést a választási bizottság, 

március 12-én 16 óráig lehet beadni a fellebbezést. 

Mindezen szabályok pontos tisztázása azért szükséges, mert a kincstár a jelölttel a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül a támogatás folyósítása céljából a jelölt kezdeményezésére megállapodást köt, ami alapján a kincstár kincstári kártyafedezeti számlát nyit, és intézkedik a kincstári kártya kibocsátása iránt [Kftv. 2. § (2) bekezdés]. A jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedéséről a Nemzeti Választási Iroda a jelölt nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon értesíti a kincstárt. 

Fontos megszorító szabály, hogy a támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordítható. Maga a költés kincstári kártyával vagy átutalással történhet a kincstári kártyafedezeti számláról. Készpénz a kincstári kártyáról nem vehető fel. Ráadásul a kiadásokat csak a jelölt nevére a számvitelről szóló törvény és az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően kiállított számla, számviteli bizonylat alapján lehet elszámolni, amelyen fel kell tüntetni az egyéni választókerület megjelölését. 

A tisztességes verseny érdekében a törvény a kampányköltést jelöltenként 5 millió forintban maximálja [Kftv. 7. § (1) bekezdés]. 

Az új szabályokra tekintettel megfontoltságra és előrelátásra van szükség a kampánypénzek felhasználása során. Az a jelölt ugyanis, aki nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább 2%-át, vagy kiesik (kivéve, ha a szavazás előtt elhunyt), köteles a központi költségvetésből nyújtott támogatást a kincstárnak visszafizetni. Egy jelölt akkor esik ki, ha a szavazás megkezdése előtt a jelölésről írásban lemond, a központi névjegyzékből törlésre kerül, a választhatóság jogát elveszíti, továbbá ha a választási bizottság a jelöltet állító jelölő szervezetet törli a jelölő szervezetek, jelöltek és listák nyilvántartásából [Ve. 137. §]. Ha ezen feltételek bekövetkeznek, a kincstár a befizetési kötelezettségről határozatot hoz, amely ellen nem lehet fellebbezni. A befizetési kötelezettség az azt követő tizenötödik napon válik esedékessé, amikor a kincstár határozatát a bíróság helybenhagyta vagy ha nem támadták meg, akkor, amikor a keresetindításra nyitva álló határidő eredménytelenül telt el. Ha a jelölt a befizetési kötelezettségét a nem teljesíti határidőben, akkor a tartozás adók módjára behajtható.  

Mivel az egyéni jelöltek saját maguk és programjuk megismertetésén kívül az őket jelölő pártot és annak programját is bemutatják, illetve népszerűsítik, és fordítva, a pártok országos kampányuk során egyéni választókerületi jelöltjeik támogatására is bíztatják a választókat, ezért az egyéni választókerületi jelölt és az őt jelölő párt kampánytevékenysége nem választható el teljesen egymástól. Ezt figyelembe véve ad lehetőséget a törvény arra, hogy a jelölt az őt megillető támogatásról legkésőbb a jelöltként való nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő napon lemondhat a jelölő párt javára [Kftv. 2/A. § (1) bekezdés]. A pénz felhasználása során természetesen figyelni kell a 2%-os szabályra. Mindennek különös jelentősége lehet, ha valamelyik párt vagy jelölt úgy dönt, hogy jelöltjét visszalépteti egy másik jelölt számára. 

A pártok 

A pártok kampánytámogatása szintén az egyéni választókerületi képviselőjelöltekhez kapcsolódik. Az a párt szerezhet támogatást a központi költségvetésből, aki országos pártlistát tud állítani. Erre pedig az a párt jogosult, amely legalább kilenc megyében és a fővárosban, legalább huszonhét egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított [az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény 8. § (1) bekezdés]. 

A támogatás mértéke az 500 érvényes ajánlást szerzett egyéni választókerületi képviselőjelöltek számához viszonyítva sávosan kerül meghatározásra. Ennek alapját az országgyűlési képviselők általános választásán megszerezhető összes mandátum számának és az ötmillió forintnak a szorzata adja, amely figyelembe véve, hogy az összeget minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által a tárgyévet megelőző évre megállapított fogyasztói árindexszel évente növelni kell, ami 2018-ban 1.019.888.699 Ft [Forrás: Magyar Államkincstár]. Ennek az összegnek a 

15%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább huszonhét, 

30%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább ötvennégy, 

45%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha legalább nyolcvan, 

60%-ával megegyező összegű támogatásra jogosult, ha minden 

egyéni választókerületben jelöltet állított. 

Az összeg első részletét a pártlista nyilvántartásba vételének jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül, második részletét a párt összes egyéni választókerületi jelöltjeinek a nyilvántartásba vételére irányuló eljárás jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül kapják a pártok. 

Költési plafon 

Az elburjánzó költségek és kampányok kordába szorítása és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében, és a kampányköltések átláthatósága érdekében korlátot állít fel a jogalkotó. Eszerint választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadások finanszírozására a független jelölt, a jelöltet vagy pártlistát állító párt és annak jelöltje együttesen jelöltenként legfeljebb ötmillió forintot fordíthat [Kftv. 7. § (1) bekezdés]. Ebbe az összegbe beletartozik a központi költségvetésből nyújtott támogatás is. Hangsúlyozandó, hogy ebben az esetben nem csak a párt által egyéni választókerületben indított jelöltek számát kell alapul venni. Egy párt által a választási kampánytevékenységre összesen fordítható összeg meghatározásakor ugyanis az egyéni választókerületi jelöltjei számát, valamint az országos listán indított jelöltjei számát, de legfeljebb az országos listán megszerezhető mandátumok számát kell alapul venni. 

A pártok és jelöltek költései nyilvánosak, mert minden jelöltnek és jelölő szervezetnek az országgyűlési választást követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját. 

Probléma: a kamupártok 

A korábbi választások során problémát jelentett, hogy olyan pártok is elérték az országos pártlista állításának jogát, akik valójában minimális eredményt értek el a választás során. Ezzel önmagában még nem lenne probléma, de amikor ilyen választási eredményhez több mint 400 millió forint állami támogatás társul, az már kérdéseket vet fel. Több, valódi társadalmi támogatottsággal nem rendelkező párt, amely korábban országos pártlistát tudott állítani, felvette a rendkívül magas központi költségvetésből nyújtott támogatást, elköltötte, majd a választásokat követően eltűnt. Kampánytevékenység nélkül, eredmény nélkül. A Jólét és Szabadság Demokrata Közösség például 81 jelöltet és országos listát állított 2014-ben, listán összesen 9 925 szavazatot szereztek, ami 0,2%-os támogatottságot jelentett. 

Ezt a helyzetet elégelte meg a jogalkotó, és alkotta meg tavaly azt a korlátozó szabályt, hogy nem csak az a pártlistát állító párt köteles a kincstárnak visszafizetni a támogatást, amelyiknek kiesik a pártlistája, hanem az is, amelyik nem éri el a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1%-át [Kftv. 8/C. § (2) bekezdés]. Ráadásul a kampánytámogatás visszafizetésére vonatkozó szabályhoz egy mögöttes felelősségi szabályt is kacsolt a jogalkotó. A támogatás ugyanis csak akkor folyósítható a párt részére, ha nyilatkozik arról, hogy ha a visszafizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, és az tőle nem hajtható be, a párt vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért [Kftv. 3/A. § (1) bekezdés]. Párt vezető tisztségviselői lehetnek az elnökségi tagok, beleértve az elnököt és az alelnökö(ke)t. Kérdés, hogy a szabályozás mennyire fogja visszatartani a kamupártokat. Az mindenesetre már most látszik, hogy a szigorítás ellenére nagyon sokan jelentettek be egyéni jelölteket, és elég sok olyan pártnak sikerült országos listát állítani, akikről korábban nem lehetett hallani. 

A visszafizetési szabályra ebben az esetben is kiemelt figyelmet kell fordítani, mert ha a visszalépés következtében az adott párt egyéni választókerületi jelöltjeinek száma kevesebb lesz, mint a támogatási sáv, a különbözetet vissza kell fizetnie. Vagyis, ha az 55 egyéni választókerületi jelölttel rendelkező párt jelöltjei közül ketten visszalépnek, akkor már a központi költségvetésből nyújtott támogatásuk felét elvesztik, és ha már kifizették nekik a teljes összeget, ezt a részt vissza kell fizetni. Külön figyelni kell arra is, hogy ha a visszalépések során egy párt egyéni választókerületi jelöltjeinek száma 27 alá csökken, az országos pártlistájukat is elvesztik.