Idén 21. alkalommal került megrendezésre a Wolters Kluwer Hungary Kft. szervezésében a hazai szakmai élet legkiemelkedőbb munkajogi rendezvénye Visegrádon.
A háromnapos konferencia során a résztvevőket a nívós szakmai előadások mellett olyan érdekes és egyben szórakoztató programok várták mint az úszóverseny, vagy a “Munkajog reggelire” elnevezésű kerekasztal-beszélgetés.
A második napon a délelőtt folyamán három szemináriumon vehettek részt az érdeklődők.
Szintén a délelőtti szekcióban tartott előadást dr. Nádas György (egyetemi docens, DE ÁJK Környezetjogi és Munkajogi Tanszék) a munka- és pihenőidő alapjogi kérdéseiről. A sok felsőbírósági határozat tárgyát képző témát nem csupán a jogászok, hanem a generációkutatók is elemezték, melynek nyomán dr. Nádas György kiemelte, hogy a cél a munkahelyeken való együttműködés az eltérő igényeknek való megfelelés mellett. Kitért emellett a munka- és pihenőidő mindennapjainkat meghatározó szerepére is. Amellett, hogy a családi életre kihat ez a problémakör, a személyiségi jogainkat is érinti, épp ezért kiemelt jelentőséggel bírnak az alapjogi szabályozások. Az önkéntes jogkorlátozás hatására felértékelődött a felek közötti egyensúly szerepe, melynek biztosítása hihetetlenül nehéz – kiindulva a tényből, hogy helyzetük sosem lehet egyenlő a munkajog hierarchikus rendszerének köszönhetően. A probléma megoldását jelentheti azon követelménynek való megfelelés, mely szerint a jogi kereteknek ki kell szolgálni a társadalmi igényeket a széleskörű és mindenre kiterjedő alapjogi védelem biztosítása mellett – fogalmazta meg előadásának zárógondolatában dr. Nádas György.
A délutáni szekciót dr. Szabó Imre Szilárd (ügyvéd, egyetemi adjunktus, Károli Gáspár Református Egyetem) nyitotta meg „A minimálbér az európai és a hazai munkajogban” című előadásával. Előadásának középpontjában az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041 irányelve állt, mely az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szól. Előadásában részletesen elemezte a közeli (november 15.) átültetési határidő kapcsán felmerülő legfontosabb mérföldköveket és buktatókat. Az irányelv, mely szociális pillérként szolgál a tagállamok számára, egy nem normatív jogi dokumentumból bontakozott ki, melynek nyomán kijelenthető, hogy nem lesz európai egységes uniós minimálbér. A cél nem is ez, hanem az életszínvonal javítása, a bérkonvergencia elősegítése az egyenlőtlenségek és a nemek közötti bérszakadékok csökkentése.
Az egységes szabályozással kapcsolatban dr. Szabó Imre amellett foglalt állást, hogy ilyenről sem a jelenlegi keretek között, sem a távlati tervek kapcsán nem lehet beszélni. Ennek okát abban jelölte meg, hogy öt érintett tagállamban a kollektív megállapodások túlsúlya a jellemző.
Az említett irányelvvel kapcsolatban érdekesség – és egyben jogalkotási aggodalomra okot adó tényező – a C-19/21. számú jelenleg is folyó ügy, melyben Dánia (ahol nem fogadták el az irányelv rendelkezéseit) megsemmisítés iránti keresetet nyújtott be. Az EUMSZ rendelkezéseire hivatkozva aggályait fejezte ki az irányelvvel kapcsolatban, továbbá hatáskör-átruházás elvének sérelmét is megfogalmazta. Az érintett tagállamok közül Dánia mellett Svédország fejezte ki tiltakozását, míg Magyarország tartózkodás mellett a nemzeti szuverenitásba történő beavatkozási kérdésnek minősítette az irányelvet.
A nap utolsó munkajogi témájú programja a mondhatni hagyománnyá avanzsált “Érvek, ellenérvek” névre keresztelt pódiumvita volt, melynek során dr. Berke Gyula (tanszékvezető egyetemi docens, PTE ÁJK Munkajogi és Társadalombiztosítási Jogi Tanszék, a Magyar Munkajogi Társaság elnöke) moderálása mellett dr. Cséffán József (bíró, Kúria), dr. Ferencz Jácint (Ferencz, Fodor T., Kun & Partners Ügyvédi Társulás; tanszékvezető egyetemi docens, SZE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszék), valamint dr. Lőrincz György (Lőrincz Ügyvédi Iroda) vitattak meg érdekesebbnél érdekesebb anonimizált jogeseteket.
