A munkavégzés nem üresítheti ki a házi őrizetet

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A házi őrizet (vagy a lakhelyelhagyási tilalom) részleges feloldására nem ad okot a munkaviszonyból származó munkavégzési kötelesség teljesítése, ha a munkahely a lakhelytől több mint harminc kilométer távolságra van, mivel a tilalom részleges feloldása a kényszerintézkedés tartalmát kiüresítené – a Kúria eseti döntése.

A tényállás

Az elsőfokú bíróság a vádlottat bűnösnek találta, ezért hét év szabadságvesztésre és hét év közügyektől eltiltásra ítélte. A határozat kihirdetését követően, a másodfokú bírósági eljárás befejezéséig a bíróság elrendelte a vádlott házi őrizetét. A vádlott védője elsődlegesen a házi őrizet helyett lakhelyelhagyási tilalom elrendelése, másodlagosan a házi őrizet részleges feloldása érdekében terjesztett elő indítványt, amelyet az ítélőtábla elutasított.

Az ítélőtábla eljárása

Az indítványban a védő azzal érvelt, hogy a vádlott otthonából nem tudja ellátni könyvelői feladatait a másik városban található munkahelyén, ez a körülmény pedig álláspontja szerint indokolja a házi őrizet megszüntetését, illetve a részleges feloldását. Az ítélőtábla szerint ennek megengedése a vádlottnak olyan mozgási szabadságot biztosítana, amely kiüresítené mind a házi őrizet, mind a lakhelyelhagyási tilalom tartalmát.

A fellebbezés tartalma

A fellebbezésben a védő azzal érvelt, hogy az ítélőtábla érvelésének elfogadása esetén a kényszerintézkedés részbeni feloldására egyáltalán nem kerülhetne sor, majd hozzátette, hogy a házi őrizet részleges feloldása mellett sem sérülnének a büntetőeljárás eredményes lefolytatásához kapcsolódó érdekek.

A Kúria megállapításai

A Kúria hangsúlyozta, hogy a két kényszerintézkedés közül egyértelműen a házi őrizet korlátozza jobban a terhelt mozgásszabadságát, mivel a terhelt a lakását csak a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása, gyógykezelés, vagy más hasonlóan fontos ok esetén hagyhatja el. A házi őrizet elrendelése esetén nincs mód arra, hogy a terhelt a lakásától eltérő helyen végezzen munkát.

A lakhelyelhagyási tilalom ezzel szemben nem a szorosan vett lakóhely (ház, lakás) elhagyásának tilalmát jelenti, hanem meghatározott település, körzet elhagyásának megtiltását. Ez a Kúria álláspontja szerint szűkebb fogalom, mint a közigazgatási egységet képező lakóhely. Lakhelyelhagyási tilalom elrendelésekor a bíróságnak lehetősége van, hogy a közigazgatási egységen belül differenciáljon. Arra azonban nincs lehetősége, hogy különböző közigazgatási egységekben lévő lakóhely és munkahely között a terhelt állandónak tekinthető mozgását lehetővé tegye.

Ptk. Mesterhármas

Az új Ptk. három aspektusból – szerkesztőbizottsági tag, ügyvéd és bíró szemével. A sorozat rendezvényei: 2014.09.16.  Családjog –  Dr. Szeibert Orsolya, Dr. Szűcs Andrea, Kristófné Dr. Kontra Erzsébet 2014.10.08.  Jogi személy – Dr. Csehi Zoltán, Dr. Tomori Erika, Dr. Gál Judit 2014.11.19.  Dologi jog – Dr. Menyhárd Attila, Dr. Gárdos Péter 2014.12.16.  Az új Ptk. és az Mt. együttes alkalmazása – Dr. Berke Gyula, Dr. Pál Lajos, Tálné Dr. Molnár Erika 2015.01.13.  Öröklési jog –  Dr. Szeibert Orsolya, Hídvéginé Dr. Adorján Lívia 2015.02.17.  Kötelmi jog – Dr. Lábady Tamás, Dr. Fuglinszky Ádám, Dr. Kemenes István Helyszín: Budapesti Ügyvédi Kamara Bővebb információ és jelentkezés>>

Mindezek alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy sem a lakhelyelhagyási tilalom, sem a házi őrizet részleges feloldása nem terjedhet odáig, hogy a vádlott hetente két munkanapon a lakóhelye (ahol a házi őrizet helyét a bíróság kijelölte) és másik helységben lévő munkahelye között ingázzon. A munkahely és a lakóhely közötti több mint 30 kilométeres távolság heti kétszeri megtétele kiüresítené mindkét kényszerintézkedés tartalmát.

Ezért a Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyta.

Az ismertetett döntés (Kúria Bpkf. I. 504/2014.) a Kúriai Döntések 2014/8. számában 238. szám alatt jelent meg.

---