A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az államfői vétót követően május 23-án fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot (whistleblowing törvény). A 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak nem sok idejük maradt a felkészülésre, a 2023. évi XXV. törvénnyel május 25-én kihirdetett szabályokat 60 nap elteltével, július 24-től kezdődően alkalmazniuk kell.
Releváns jogszabályok:
Az új szabályozás nem előzmény nélküli, a jelenleg hatályos panasztörvény – a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény – már megteremtette az alapvető jogok biztosa által működtetett elektronikus védett bejelentési rendszert, valamint a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszer szabályozási kereteit, továbbá a bejelentővédelmi ügyvédre vonatkozó szabályokat is. Ezeket azonban jelenleg lehetőség és nem kötelezettség alkalmazni.
A most elfogadott új magyar whistleblowing-törvény megalkotását elsősorban az ún. whistleblowing-irányelv (az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i EU 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv) magyar jogrendszerbe építése indokolta. Ezért a 2023. évi XXV. törvény alapvetően követi az Irányelv rendelkezéseit, emellett sok helyen átveszi a most hatályos 2013-as panasztörvény szabályait, és fontos új kötelezettségeket is megállapít a hatálya alá tartozó cégekre nézve.
Az új törvény általános indokolása kiemeli: a whistlebowling-irányelv célja, hogy a meghatározott uniós szakpolitikai területeken (többek között közbeszerzés, pénzügyi szolgáltatások, pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzése, termékbiztonság, közlekedésbiztonság, környezetvédelem, nukleáris biztonság, élelmiszer- és állategészségügy, közegészségügy, fogyasztóvédelem, adatvédelem, versenyjog, Európai Unió pénzügyi érdekei, belső piac, társasági adó, stb.) egységes uniós jogi aktus állapítsa meg az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelmének közös minimumszabályait. Az Irányelv hatálya kiterjed mind a közszféra, mind a magánszektor egyes, meghatározott jogalanyaira, akiknek biztosítaniuk kell belső bejelentési csatorna működtetését, valamint a bejelentések nyomon követését. A tagállamoknak emellett ki kell jelölniük olyan nemzeti hatóságot, amely köteles a külső bejelentési csatorna működtetésére, valamint a bejelentések fogadására és nyomon követésére.
Az új törvény szerint egyrészt továbbra is bárki fordulhat panasszal és közérdekű bejelentéssel az állami és helyi önkormányzati szervekhez, emellett lehetőséget ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére is, ennek kapcsán a jogszabályban meghatározott cégeknek kötelezően előírja visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását.
A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá.
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A panasz és a közérdekű bejelentésjavaslatot is tartalmazhat. Továbbra is él az a lehetőség, hogy a közérdekű bejelentést a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. Ennek üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.
A foglalkoztatónál tapasztalt belső visszaélések bejelentésére a munkáltatónál tapasztalat jogellenes tevékenység vagy mulasztás, illetve visszaélés kapcsán van lehetőség, a bejelentést a munkáltatónál kell megtenni.
A törvény más-más kötelezettségeket ír elő magánszektorban foglalkoztatókra, az állami és önkormányzati szervekre, egyes állami szerveknek pedig úgynevezett elkülönített visszaélés bejelentési rendszer működtetését teszi kötelezővé.
1. Magánszféra:
2. Közszféra
A törvény viszonylag nagy szabadságot ad mind a bejelentések megtételére, mind pedig a foglalkoztatók által működtetett rendszer kiépítésére vonatkozóan.
A jogszabály értelmében bejelentő olyan természetes személy, aki munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerzett, jogsértésre vonatkozó információt jelent be, vagy hoz nyilvánosságra. A törvény emellett a szabályozást kiterjeszti olyan személyekre is, akik nem a szervezet munkavállalói, de alvállalkozói, beszállítói vagy a felügyelő bizottság tagjai, tulajdonosai.
A bejelentés írásban és szóban egyaránt megtehető, a foglalkoztatók eldönthetik, hogy milyen visszaélés-bejelentési csatornát, csatornákat tesznek elérhetővé. A foglalkoztató döntheti el azt is, hogy a bejelentések fogadására és kivizsgálására valamely belső szervezeti egységet jelöl ki a cégnél vagy külső személyt, például bejelentővédelmi ügyvédet bíz meg. Az 50-250 főt foglalkoztató cégek akár többen közösen is létrehozhatnak belső visszaélés-bejelentési rendszert. Szintén a foglalkoztatóra bízza a törvény, hogy a névtelenül benyújtott bejelentéseket elbírálja-e vagy sem. A bejelentések kivizsgálására általánosan 30 napos határidőt határoz meg a jogszabály, amennyiben pedig büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, a foglalkoztatónak intézkednie kell a feljelentés megtételéről. A beérkező bejelentések fogadásakor kiemelt figyelmet kell fordítani a személyes adatok bizalmas kezelésére is.
Fontos szabály, hogy a bejelentő személyével szemben tilos a megtorlás, az ilyen magatartás szabálysértésnek minősül.
A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével összefüggő kötelezettségek teljesítését a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi.
Köztársasági elnöki vétó
Az eredetileg április 11-én elfogadott törvényjavaslat az irányelv átültetésén túl beiktatta volna a törvénybe azt is, hogy „az Alaptörvényben foglalt alapvető értékek és jogok magasabb védelmi szintjének elérése érdekében, valamint a magyar életmód megvédéséhez fűződő közérdekre tekintettel is” lehessen bejelentéseket tenni többek között arról, hogy ha valaki a munkahelyén kétségbe vonja a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelem és gondoskodás, valamint születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát.
Novák Katalin köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte a törvényjavaslatot, mert állápontja szerint ez a szabályozás „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”. A homályos megfogalmazású rendelkezés gyakorlati alkalmazhatósága a köztársasági elnök szerint kétséges, a szabályozás „a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja”.
A május 23-án elfogadott és május 25-én kihirdetett törvényjavaslatból az államfői vétó elfogadásával kikerült ez a rendelkezés.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!