A NAIH ajánlást tett közzé a választásokkal kapcsolatos adatkezelésről

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2019. április 24.
Címkék: , , , , , ,
Rovat:
Az ajánlásban a NAIH leszögezte, hogy a választások adatvédelmi szempontból kiemelt időszaknak tekinthetők, mert több millió választópolgár adatának kezelésével járnak.

Az idei európai parlamenti választások különlegességét az adja, hogy az egész EU területén a GDPR-t kell alkalmazni a választásokkal kapcsolatos adatkezelésekre.

A választások kapcsán a NAIH a személyes adatok védelmére hivatott, ugyanakkor a pártoknak a választási kampányban méltányolható érdeke fűződik a választópolgárok adatainak kezeléséhez, hogy tájékoztatni tudják a választókat a programjukról és a választók a tájékozódás alapján adják le szavazatukat.

Az adatkezelő személyével kapcsolatban a Hatóság kiemelte, hogy a pártok, jelölő szervezetek és egyéni jelöltek is lehetnek adatkezelők.

Az ajánlóíveken aláírást gyűjtők a NAIH szerint adatfeldolgozónak minősülnek, akikkel szerződést kell kötni, vagy viszonyukat más jogi aktusban kell meghatározni.

Fontos, hogy az adatfeldolgozó az adatkezelő utasításai alapján jár el, ha saját maga határozza meg az adatkezelés céljait és eszközeit, akkor a GDPR szerint ő is adatkezelőnek fog minősülni és esetleg a közös adatkezelés esete is felmerülhet.

A NAIH az ajánlások gyűjtése során felmerülő adatkezelésre vonatkozóan rögzítette, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény  (Ve.) rendelkezései szerint jelöltet, illetve listát ajánlani ajánlóíven lehet.  Az ajánlóíveken rögzíteni kell az ajánlást gyűjtő személy nevét, aláírását és személyi azonosítóját, valamint az ajánlást leadó választópolgár személyes adatait is.

Minden ajánlóívet egyedi azonosítóval látnak el, amelyek alapján a területi választási iroda tartja azokat nyilván. Az ajánlásokat gyűjtőknek a jogszabály szerint minden ajánlóívet vissza kell juttatni a területi választási irodának, annak érdekében, hogy a személyes adatok ne kerüljenek illetéktelen kezekbe. Ezt a célt szolgálja az is, hogy az íveket a szavazást követő 90. napot követő munkanapon megsemmisítik.

A NAIH felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a pártok a jelölt vagy a lista bejelentését követően tovább folytatják az aláírásgyűjtést, az már új adatkezelési célnak minősül, amelyről az érintetteket tájékoztatni kell és az adatkezelés jogszerűségét a jelölő szervezetnek tudnia kell bizonyítani.

A Hatóság emlékeztetett, hogy a GDPR hatálybalépését követően már az adatkezelők és adatfeldolgozók felelősek a saját tevékenységük nyilvántartásáért. A nyilvántartásokat naprakészen kell vezetni és azokat a NAIH felhívására be is kell mutatni.

A nyilvántartások vezetése a 250 fős foglalkoztatotti létszám alatt nem kötelező, ugyanakkor ez a választási kampányra nem vonatkozik, mivel a jelölő szervezetek által gyűjtött politikai adatok különleges adatnak minősülnek.

A NAIH az alábbiakra hívta fel az ajánlást gyűjtők figyelmét

  • Tilos az ajánlásért cserébe bármilyen ellentételezést felajánlani és elfogadni,
  • Az ajánlóíveken feltüntetett személyes adatokat a jelöléstől eltérő célra felhasználni jogellenes, ezért az ajánlóívek másolása, sokszorosítása, fénymásolása, illetve duplikált adatbázisok létrehozása az azokon szereplő információ alapján tilos
  • Az ajánló személyét bizalmasan kell kezelni, nem hozható tehát nyilvánosságra.
  • Az ajánlást adó választópolgárnak méltányolható érdeke, hogy ellenőrizni tudják, hogy valóban az a személy gyűjti a különleges személyes adataikat, aki az ajánlóíven feltüntetésre került. Javasolt, hogy a választópolgárok ezirányú kérésére az ajánlásokat gyűjtők tudják igazolni a személyazonosságukat.
  • A választópolgárok tájékoztatása és a jogsértések felderítése érdekében az ajánlásokat gyűjtő személyekről naprakész nyilvántartást kell vezetni.

A NAIH felhívta a választók figyelmét, hogy ellenőrizzék az ajánlóíveket, hogy azokon megtalálhatók-e az egyedi azonosítók és vonalkódok, illetve az aláírást gyűjtő személyazonosító adatai. Ha ezeket az ajánlóív nem tartalmazza, akkor azt nem írják alá!

A választási kampány során is történi adatkezelés. A Hatóság utal arra, hogy a Ve. garanciális rendelkezéseket tartalmaz a választópolgárok magán- és családi életének védelme érdekében.

A napokban megjelent hírek szerint a pártok az eddig szokásos módon megvásárolhatják az a területi választási irodától, illetve a Nemzeti Választási Irodától a választópolgárok személyes adatait, amelyeket a kampánycélú megkereséseik érdekében felhasználhatnak. A NAIH felhívja ugyanakkor a jelöltek és jelölő szervezetek figyelmét, hogy a megvásárolt adatok más célú felhasználása, másolása, vagy harmadik személynek történő átadása jogsértést valósít meg és szankciót von maga után.

A Ve. ugyanakkor lehetőséget biztosít a választópolgárok számára, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény alapján kérjék az adatszolgáltatás korlátozását vagy megtiltsák azt. Ebben az esetben a személyes adatokat a jelölő szervezetek számára nem adják ki. A NAIH szerint ezeket a szabályokat megfelelően alkalmazni kell a választópolgároknak közvetlenül eljutatott kampányanyagokra is.

A NAIH kitért az elektronikus és papír alapú telefonos előfizetők nyilvános személyes adataira is. A hatósági álláspont szerint az előfizetők adatai hozzájárulásuk alapján kerülnek bele a telefonkönyvbe, ezért a telefonkönyvekből csak az olyan magánszemélyek személyes adatai válogathatók le, illetve csak azok hívhatók fel és azok lakcímadatát kezelhetik, akik hozzájárultak személyes adataik közzétételéhez és az előfizetői szerződésükben a közvetlen üzletszerzés, tájékoztatás, közvélemény-kutatás vagy piackutatási célú megkeresésekhez is hozzájárultak. Az adatpontosság elve alapján kizárólag a legfrissebb telefonkönyv és elektronikus adattár használható fel. A NAIH ismételten és nyomatékosan felhívta a jelölő szervezetek figyelmét, hogy a megszerzett adatokat a kampány lezárultát követően haladéktalanul törölni kell.

A Hatóság kitért a korábban szimpatizánsi adatbázis építése, petíció támogatása és kapcsolattartás céljából megadott adatoknak a választási kampányban való felhasználására is. A NAIH felhívta a figyelmet, hogy a megadott adatok a cél megvalósulását követően haladéktalanul törlendők. Például egy petíció esetében akkor, ha a szükséges aláírásokat leadták, vagy a petíció meghiúsult, mert nem gyűlt össze a jogszabályban előírt számú aláírás.

Ugyanakkor, ha a választópolgár időbeli korlátozás nélkül, kapcsolattartás, tájékoztatás céljából bocsátotta a személyes adatait a párt rendelkezésére, azok mindaddig jogszerűen kezelhetők, ameddig az érintett nem kéri a párttól adatai törlését.

A pártoknak ezzel kapcsolatban az a feladatuk, hogy naprakészen vezessék szimpatizánsi nyilvántartásaikat és biztosítsák az adatok biztonságát, illetve garantálják az érintettek GDPR-ban rögzített jogait.

Amennyiben a pártok az ajánlásokkal egyidejűleg a szimpatizánsi adatbázis építése céljából is gyűjtenek személyes adatokat, akkor ez a NAIH szerint külön adatkezelési célnak fog minősülni, amelyről az érintetteket megfelelően tájékoztatni kell.

A NAIH kifejezetten kitért arra, hogy nem megengedett az olyan hívórendszer alkalmazása, amely a számgenerálás módszerén alapszik, mert ez sérti a választók magánszféráját.

Az automatikus rendszer által generált hívásokkal kapcsolatban a Hatóság arra figyelmeztetett, hogy az csak olyan adatbázison alapulhat, amely olyan előfizetők adatait tartalmazza, akik hozzájárultak személyes adataik közzétételéhez, valamint marketing és tájékoztatási, piackutatási célú hívások fogadását sem zárták ki, illetve, ha a szimpatizánsok telefonszámukat önkéntesen bocsátották rendelkezésre. Ezen elvek betartása mellet is biztosítani kell azonban az előfizetőknek a hívások megszakíthatóságát.

A nyilvánosságra hozott személyes adatok kampánycélú felhasználását tekintve a Hatóság kiemelte a korábban valamilyen céllal nyilvánosságra hozott adatok felhasználása, gyűjtése nem tekinthető jogszerű adatkezelésnek. Mivel a nyilvános adatbázisokban található személyes adatokat az érintettek jogszabályi kötelezettség teljesítése vagy valamely más célból hozzák nyilvánosságra, ezért a célhoz kötöttség elve alapján a személyes adatok kizárólag ezen célból kezelhetők. A NAIH külön kitért a közösségi médiában és a videomegosztó portálokon közzétett személyes adatokra a célhoz kötött adatkezelésre való figyelmeztetésében. A NAIH szerint a korábban adott hozzájárulást nem lehet az érintett politikai véleményére, mint különleges személyes adatára kiterjesztően értelmezni.

Az egyéni vállalkozók nyilvános adatbázisa esetén a NAIH kiemelte, hogy az ott található adatok célja a forgalombiztonság garantálása és a vállalkozási tevékenységhez fűződő kapcsolatfelvétel, ezért az abban szereplő, nyilvános személyes adatokat csak-e célból lehet kezelni. A NAIH különös jelentőseget tulajdonított annak, hogy sok egyéni vállalkozó székhelye egyben lakóhelye is, így üzleti és magánélete nem különül el élesen egymástól.

A szakértői névjegyzék vonatkozásában a Hatóság kiemelte, hogy az azokban szereplő adatok felhasználásának célja pontosan meghatározható, ezért azokat kampány céljára nem lehet felhasználni. Egy olyan eset lehetséges, amikor az érintettek jogszerűen megkereshetők, ha azt nem a közvetlen elérhetőségükön, hanem a szakmai szervezeten keresztül teszik. Az adatkezelés jogszerűsége ebben az esetben a szakmai szervezet és a tagok közötti szerződés rendelkezésein alapulhat. Ha a szerződésben nincs rendelkezés, az adatkezelés nem lehet jogszerű.

Az érintettek jogainak érvényesítésével kapcsolatban kiemelt jelentősége van az érintetti jogok érvényesíthetőségének. Az érintetteket könnyen hozzáférhetően, röviden, tömören, közérthetően kell tájékoztatni az adatkezelésről. Az adatkezelő az érintetti kérelmek teljesítését kizárólag abban az esetben tagadhatja meg, ha tudja bizonyítani, hogy az érintettet nem tudta megfelelően azonosítani.

Az adatkezelőknek maximum egy hónap áll rendelkezésre az érintett a kérelme alapján megtett intézkedésekről való tájékoztatásra, amely a kérelem összetettsége esetén 2 hónappal meghosszabbítható.

A NAIH kifejezetten felhívta az adatkezelők figyelmét, hogy a lehető legszélesebb mértékben biztosítsák az érintettek törléshez való jogát és töröljék a rendelkezésükre álló személyes adatokat, ha:

  • A személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyre azt gyűjtötték, vagy más módon kezelték.
  • Az érintett visszavonja az adatkezeléshez való hozzájárulását és az adatkezelésnek nincs más jogalapja.
  • Az érintett tiltakozik az adatkezelés ellen és nincs az adatkezelőnek az érintett jogait megelőző olyan jogos érdeke, amely alapján az adatkezelés jogszerűsége bizonyítható, vagy
  • a személyes adatokat jogellenesen kezelték.

A NAIH felszólította a jelölő szervezeteket, hogy jelöljenek ki olyan személyeket, akik tartják a kapcsolatot az érintettekkel az adatkezelés során.

A kampányt segítő önkéntesek adatainak kezelését tekintve a NAIH ismerteti, hogy bevett módszer a szimpatizánsok megkeresése annak érdekében, hogy ajánlják a különböző jelölő szervezeteket az ismerőseik számára.

A NAIH kiemelte, hogy a jelölő szervezet szimpatizánsa csak az ajánlott ismerős tudtával és beleegyezésével küldheti meg személyes adatait a jelölő szervezet részére. Erre a jelölő szervezetnek kifejezetten fel kell hívnia a szimpatizánsai figyelmét, illetve az adatkezeléshez való hozzájárulást az ajánlott személlyel is meg kell erősíttetnie. A jelölő szervezetnek postai úton vagy a korábba megadott elektronikus levélcímre küldött hozzájárulást megerősítő linkre kattintással kell az érintett hozzájárulását beszerezni.

A NAIH kiemelte, hogy akik nem járulnak hozzá személyes adataik kezeléséhez, azok nem tarthatók nyilván, ún. „negatív adatbázis” nem hozható létre.

A közérdekű adatok nyilvánosságával kapcsolatban a Hatóság figyelmeztetett, hogy az adatigénylőktől származó kéréseket a választás lebonyolítását követően, de még az eredmény jogerőre emelkedése előtt 5 napos válaszadási határidővel kell teljesíteni.

Az alkalmazható szankciókkal kapcsolatban a NAIH a 1141/2014/EU EURATOM rendeletre hivatkozik, amely részletesen meghatározza az adatvédelmi hatóságok feladatát, ha adatvédelmi jogsértést észlelnek a választási kampányban.

Ebben az esetben tájékoztatni kell a nemzeti választási szervet, amely alkalmazza a megfelelő pénzügyi szankciókat, ha személyes adatok olyan mértékben sérültek, hogy az alkalmas arra, hogy a választások kimenetelét befolyásolja.

(naih.hu)

Kapcsolódó cikkek:


Túlzott költségtérítést kért a NIF
2019. szeptember 20.

Túlzott költségtérítést kért a NIF

Egy állampolgár azért fordult a NAIH-hoz, mert a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. magas összeget kért tőle az autópályaszakaszok megvalósíthatósági tanulmányai digitális másolatainak megküldéséért.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság
2019. szeptember 20.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

Az önkormányzati választással foglalkozó cikksorozatunkban most az egyik legfontosabb választási szerv, a választás tisztaságát biztosítani hivatott, és a szavazás eredményét megállapító szavazatszámláló bizottság munkáját mutatjuk be.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész
2019. szeptember 19.

Szólásszabadság, avagy a social media jogi státusa – 3. rész

A social media-platformok az online nyilvánosság első számú terepeivé váltak, melyeknek nincs közmegegyezésre számot tartó definíciójuk. Jelen tanulmányában a szerző azonos megítélés alá helyezi a YouTube-ot, a Facebookot és a Twittert, mivel tevékenységük szólásszabadsággal összefüggő része hasonló, és hasonlóan is ítélhető meg. E szolgáltatások mindegyike képes a felhasználói tartalmak korlátozására, és időnként erre a jogi szabályozás kötelezi is. Az EU új irányelve is közös regulákat alkot e két eltérő szolgáltatásra: a hatálya alá tartozó audiovizuális tartalmak mind a videómegosztó, mind a social media-platformokon megjelennek.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során
2019. szeptember 18.

Alvállalkozó által koordinált fővállalkozói ajánlatok keretmegállapodásra irányuló közbeszerzés során

A Fővárosi Törvényszék ítélete azt eredményezi, hogy a jövőben kartelltől kell majd tartani, ha a közös alvállalkozó korábbról ismeri a fővállalkozókat és a pályázat megengedi, hogy az alvállalkozó biztosítsa a referenciát, illetve, hogy sem a közbeszerzési, sem a versenyjogi szabályok nem tiltják azt, hogy egy vállalkozás, esélyeit maximalizálva, több fővállalkozó alvállalkozójaként is rész vegyen az eljárásban és – korábbi referenciamunkái során szerzett ismereteire támaszkodva – nekik egyenként segítséget nyújtson a pályázati adatlap kitöltésében, mégis megállapítható a kartell létrejötte.