A közérdekű adatokkal kapcsolatos bírói gyakorlat I. rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria joggyakoralt-elemző csoportja átfogóan vizsgálta a közérdekű adatigénylésekkel kapcsolatos perek bírói gyakorlatát.

A Kúria elnöke még 2017-ben rendelte el joggyakorlat-elemző csoport felállítását a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek gyakorlatának áttekintésére.

Mivel a témakörnek alapjogi és információszabadsági vonatkozásai is vannak, ezért a joggyakorlat-elemző csoport munkájában a kúriai bírákon kívül a Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság (NAIH) munkatársai, illetve egy alkotmánybírósági tanácsadó is részt vett. A csoport a munka során a peres gyakorlaton kívül áttekintette a témához köthető magyar és nemzetközi jogirodalmi álláspontokat, valamint az emberi jogi és alapjogi vonatkozásokat is.

A joggyakorlat-elemzés okaként a Kúria terület jelentőségét jelölte meg, tudniillik a közérdekű adatok kiadása összefügg az információszabadsághoz való alapvető joggal, amely biztosítja az állam gazdasági döntéseinek és a közpénzek elköltésének nyilvánosságát, ezáltal azoknak a közvélemény általi ellenőrzését. Ez közvetetten elősegíti a korrupció elleni harcot, a demokratikus közvélemény-formálást, ebből következőleg pedig a megalapozott vélemény-nyilvánítással felelős választói döntések hozhatók, illetve az Alaptörvényben garantált sajtószabadság is biztosítható.

A joggyakorlat elemző csoport a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog keretében hivatkozott az Alaptörvény VI. Cikk (3) bekezdésére, amely szerint „Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.”

Ezenkívül az Alaptörvény 39. Cikk (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy „a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”

A közérdekű adat fogalmát az Alkotmánybíróság többször értelmezte, ezenkívül meghatározta a közérdekű adatokat kiadni köteles szervezetek körét, illetve a közérdekű adatok megismerésének korlátozhatóságával kapcsolatban a minősített adatokat és a döntés-előkészítő adatokat, valamint a nemzetbiztonsági szempontokat vizsgálta.

Az Alkotmánybíróság a fentieken kívül a közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos bírói döntéseket is vizsgálta az elé került alkotmányjogi panaszos ügyekben. Ezekben a döntésekben azonban csak a bírói ítéletek alkotmányosságát elemezte, nem vizsgál(hat)ta felül a konkrét bírói döntést.

A joggyakorlat-elemző csoport véleményében foglalt alkotmányossági szempontokat később külön cikkben részletesen foglalkozunk.

A Kúria az alkotmánybírósági döntések mellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) vonatkozó joggyakorlatát is áttekintette. Ezzel kapcsolatban megállapította, hogy a közérdekű adatok kiadása emberi jognak tekinthető. Kezdetben az EJEB a véleménynyilvánítás szabadsága és a sajtószabadság keretében értelmezte, azonban jelenleg már ezen alapjogoktól elkülönülten vizsgálja az egyes ügyeket az EJEB a kikristályosodott joggyakorlata alapján. A közérdekű adatok kiadásának nemzetközi hátterét később, külön cikkben ismertetjük.

A joggyakorlat-elemző csoport az elé került ügyek és statisztikai adatok alapján arra a megállapításra jutott, hogy a megélénkülő politikai élettel, a társadalmi szervezetek fellépésével a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos perek száma is folyamatosan emelkedik és egyre gyakoribbak az olyan perek, amelyek az adatigénylő kérelmére ki nem adott közérdekű adatok kiadásának kikényszerítésével kapcsolatosak.

A joggyakorlat-elemzés során a Kúria az egész ország területére kiterjedően kívánta áttekinteni a közérdekű adatokkal kapcsolatos perek gyakorlatát, ezért megkeresést intézett az összes ítélőtáblához és törvényszékhez és a Kúria vonatkozó döntéseit is bekérte.

A csoport elsőként arra a megállapításra jutott, hogy az anyagi jogi és eljárásjogi kérdéseket érdemes külön vizsgálni.

Az eljárási kérdésekkel kapcsolatban a csoport tisztázni akarta, hogy a perekben sor került-e a közérdekű adatokat kezelők előzetes megkeresésére és az milyen eredménnyel járt. Ezenkívül vizsgálták az adatigénylők és az adatkezelők személyét, az előterjesztett kérelmek tartalmát, a keresetindítási határidő megtartását, a bíróságok hatáskörével kapcsolatos rendelkezéseket, a perindítási határidő elmulasztásának jogkövetkezményeit, az egy éven belül azonos tartalommal benyújtott adatigényléseket, a peres eljárás folyamatban léte alatt történt adatkiadásokat, továbbá a bizonyítással és a költségtérítéssel kapcsolatos kérdéseket.

Az anyagi jogi kérdések esetében a Kúria a közérdekű adatok, valamint a közérdekből nyilvános adatok körét, és az adatkiadásnak az Info tv.-ben, valamint a más jogszabályokban meghatározott korlátainak a peres eljárásokban való érvényesülését vizsgálta.

A joggyakorlat-elemzés arra is kitért, hogy a bíróságok milyen formában és papír alapon, illetve elektronikus úton történő adatközlésre kötelezik-e az adatkezelő szerveket.

A bíróságokkal kapcsolatos adatigénylések esetében a Kúria arra volt kíváncsi, hogy mely bíróságoktól igénylik az adatokat, milyen adatokat igényelnek és mely adatok minősülnek ki nem adható adatnak a jogszabályok és a bírói gyakorlat alapján, illetve, hogy ezen a téren tapasztalható-e egységes bírói álláspont.

A peres eljárást megelőző adatigénylésekkel kapcsolatban a Kúria arra a megállapításra jutott, hogy az esetek 2/3-ában az adatkezelők megtagadták az adatok kiadását, míg 1/3 részben egyáltalán nem válaszoltak az adatigénylésekre. Gyakran előfordult, hogy az adatkezelő csak részben teljesítette a kérelemben foglaltakat.

A Kúria vizsgálata feltárta, hogy az adatkezelők az adatkiadást arra hivatkozással tagadták meg, hogy az adatkezelő nem közfeladatot ellátó szerv, a kért adat nem közérdekű adat, az alperesnek nem áll a kezelésében a kért adat, az adat üzleti titkot tartalmaz, vagy az adatkezelő által megjelölt internetes oldalon elérhető.

Az adatkezelő szerv hallgatása esetén pedig a Kúria azt tapasztalta, hogy az adatigénylő perindítása esetén az adatkezelők többségében még a per befejezése előtt kiadták az igényelt adatokat.

A költségekkel kapcsolatosan a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja megállapította, hogy a várakozásokkal ellentétben a költségek felszámítása nem jelentett akadályt az adatigénylőknek, mindössze egy olyan eset került a joggyakorlat-elemző csoporthoz, amelyben a felszámított költség kirívóan magas volt.

A Kúria vizsgálata szerint a peres felek sokszor kértek a per előtt tájékoztatás a NAIH-tól az adatokra vonatkozóan, amelyet aztán később bizonyítékként használtak fel a perben.

A joggyakorlat-elemző csoport alapvető problémaként azonosította azt, hogy az adatigénylők nem tudják kellő konkrétsággal meghatározni az igényelt adatok körét. Az elemzés kimutatta, hogy a bírósági gyakorlat az igénylők oldalára állt és jóhiszeműen járt el az adatigénylők irányában, hiszen gyakran az adatokra vonatkozó konkrét információ hiányában nem tudják az adatok körét pontosabban meghatározni.

A Kúria vizsgálata rámutatott, hogy az adatkezelők gyakran hivatkoznak a perekben arra, hogy az adatigénylők nem jelölték meg kérelmük indokát, azonban ilyen jogszabályi kötelezettségük az igénylőknek nincsen, ezért az adatkezelők erre alappal nem hivatkozhatnak.

A keresetindítási határidő elmulasztásával kapcsolatosan a joggyakorlat-elemző csoport nem tudott egységes gyakorlatot megállapítani, mindössze az elé került ügyekben felmerült problémákat azonosította.

Az egyik esetben például a kérelmező nem jelölt meg elektronikus levelezési címet, ezért a kért adatokat postán kellett neki kézbesíteni, így a keresetindítási határidő a postai kézbesítéssel kezdődött.

A Kúria figyelmeztetett, hogy a keresetlevél benyújtására irányadó határidő anyagi jogi határidő és a Ptk. alapján elévülési jellegű, de az Infotv. a határidő elmulasztása esetén lehetőséget ad a mulasztás igazolására.

Egy olyan eset is a joggyakorlat-elemző csoport elé került, amelyben az adatigénylő, ugyanolyan tartalommal megismételte az adatigénylését, mert az adatkezelő szerv nem válaszolt. Az adatigénylő a keresetet csak a második kérelem sikertelensége után, 30 napon belül, terjesztette elő. Az ügyben a bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a megismételt kérelem nem tekinthető új kérelemnek, ezért a keresetindítási határidő az első kérelemre előírt válaszadási határidő lejártával indult meg, így a keresetlevél elkésetten került előterjesztésre.

Egy adatigénylő azt kifogásolta, hogy az adatkezelő nem tájékoztatta a jogorvoslati lehetőségekről, így álláspontja szerint a keresetindítási határidő nem indult meg. A joggyakorlat-elemző csoport ezzel szemben úgy látta, hogy az adatkezelő hallgatása esetén is megindul a keresetindítási határidő, ezért a jogorvoslatra való kioktatás nem akadályozza a keresetindítási határidő megindulását.

A bíróságok hatáskörével kapcsolatosan két esetben merült fel kérdés. Az egyik esetben egy egyetemet kértek kötelezni a közérdekű adatok kiadására. Itt a bíróságnak azt kellett eldöntenie, hogy az egyetem országos hatáskörű szerv-e. A Kúria szerint a bíróság végül helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az egyetem székhelye ugyan egy városban található, de az egész országból járnak oda hallgatók, így országos szervnek tekinthető.

Egy esetben pedig az akkor hatályos Infotv-ben meghatározott illetékességi fogalmat kellett a bíróságnak értelmeznie. Ebben a rendelkezésben az államigazgatási szerv fogalom alatt a bíróság és a Kúria álláspontja szerint is minden adatkezelő szervet kell érteni az illetékességre vonatkozó rendelkezés lényege, hogy a szerv országos hatáskörű legyen.

---