A nyomozás során hozott határozat tartalmi elemei az új Be.-ben

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Be. 361. § (1) bekezdése értelmében az ügyész és a nyomozóhatóság tagja a nyomozás folyamán feljegyzést és jegyzőkönyvet készíthet. Több esetben viszont határozatot hoz. Utóbbit tekintve az eljáró hatóság már nem az ügyész vagy a nyomozóhatóság tagja, hanem maga a szervezet, vagyis az ügyészség és a nyomozóhatóság.

 

Az új büntetőeljárási törvény (Be.) Indokolása értelmében a nyomozás folyamán a nyomozóhatóság és az ügyészség azokban az esetekben hoz határozatot, amikor az eljárásban részt vevő személyek jogát, jogos érdekét, valamint a büntetőeljárás menetét érdemben befolyásoló döntés születik. Az új Be. egy helyen sorolja fel a határozati formát igénylő döntéseket.

A határozathozatal esetei a Be. 362. § (2) bekezdése alapján

Az új Be. 362. § (2) bekezdése az alábbi eseteket sorolja fel:

– az eljáró hatóság kijelölése,

– a hatóság tagjának kizárása,

– ügyek egyesítése,

– ügyek elkülönítése,

– áttétel,

– a feljelentés elutasítása,

– az eljárás felfüggesztése,

– a felfüggesztett eljárás folytatása,

– az eljárás megszüntetése,

– a megszüntetett eljárás folytatása,

– a büntethetőséget megszüntető egyéb okkal összefüggő feltételes ügyészi felfüggesztés iránti indítvány elutasítása,

– közvetítői eljárás megtagadása,

– védő kirendelése,

– a védő kirendelés alóli felmentése,

– a védő díjának megállapítása,

– kényszerintézkedések,

– előállítás elrendelése,

– elővezetés elrendelése,

– körözés elrendelése,

– körözés visszavonása,

– körözés módosítása,

– elfogatóparancs kibocsátása,

– elfogatóparancs visszavonása,

– elfogatóparancs módosítása,

– panasz elbírálása,

– határozat kijavítása,

– igazolási kérelem elbírálása,

– igazolási kérelem elfogadása esetén a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat hatályban tartása,

– igazolási kérelem elfogadása esetén a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat teljes hatályon kívül helyezése,

– igazolási kérelem elfogadása esetén a megismételt eljárási cselekmény eredményéhez képest a határozat részleges hatályon kívül helyezése,

– bűnügyi költség megállapítása és viselése,

– az okozott bűnügyi költség viselésére kötelezés,

– tanú mentességre történő hivatkozásának el nem fogadása,

– szakértő mentességre történő hivatkozásának el nem fogadása,

– szakértő kirendelése,

– szakértő kizárása,

– szakértő felmentése,

– szakértő díjának megállapítása,

– pártfogó felügyelői vélemény beszerzése,

– szakértői vizsgálat során közreműködésre kötelezés,

– szemlén közreműködésre kötelezés,

– bizonyítási kísérleten közreműködésre kötelezés,

– felismerésre bemutatáson közreműködésre kötelezés,

– támogató kizárása,

– törvényes képviselő kizárása,

– különleges bánásmód megállapítása iránt a sértett által előterjesztett indítvány elutasítása,

– a sértett vonatkozásában a különleges bánásmód megszüntetése,

– személyi védelem kezdeményezésére irányuló indítvány elutasítása,

– ügyiratok megismerésének korlátozása, valamely megismerési mód biztosítására irányuló indítvány elutasítása,

– kézbesítési kifogás,

– eljárás elhúzódása miatti kifogás,

– eljárási cselekmény felfüggesztése,

– határozat teljesítésének/végrehajtásának felfüggesztése,

– határozat hatályon kívül helyezése,

– határozat megváltoztatása,

– papíralapú kapcsolattartásra való áttérés engedélyezése iránti indítvány elutasítása,

– döntés rendbírságról.

A határozathozatal egyéb esetei

A fenti felsorolás mégsem teljes körű, mert egyrészt az új Be. kimondja, hogy a törvény egyéb szabályai is rendelkezhetnek – különösen a „határoz” megfogalmazás használatával – arról, hogy valamely kérdésben határozattal kell dönteni, másrészt pedig felhatalmazza az ügyészséget és a nyomozóhatóságot arra, hogy bármely más döntését vagy intézkedését is határozatba foglalhatja.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A határozat részei

Az új Be. 363. § (1) bekezdése értelmében a határozatnak négy része van:

– bevezető rész,

– rendelkező rész,

– indokolás,

– záró rész.

A határozat bevezető részének tartalmi elemei

– a hatóság megnevezése

– ügyszám,

– bűncselekmény megnevezése,

– név (akire a rendelkezés vonatkozik),

– azonosításhoz szükséges adatok.

A határozat rendelkező részének tartalmi elemei

A rendelkező rész tartalmazza az ügyészség, illetve a nyomozóhatóság döntését, valamint azt, hogy a határozat ellen van-e helye panasznak, illetve felülbírálati indítványnak, és azt az eljárás mely résztvevője, hol és milyen határidőn belül terjesztheti elő.

A határozat indokolásának tartalmi elemei

Az új Be. próbálja elérni, hogy a határozatok indokolásai valódi tartalommal rendelkezzenek, és ne előre megfogalmazott sablonokra épüljenek. Így az új kódex törvényi szinten követeli meg az alábbi tartalmi elemeket:

– jelentős tények megállapítása,

– a határozat alapjául szolgáló jogszabályok megjelölése,

– (szükség esetén) a határozat alapjául szolgáló jogszabályok értelmezése,

– az érdemi rendelkezés magyarázata

A záró rész

– keltezés (a határozathozatal helye és ideje),

– aláírás (a kiadmányozó neve és aláírása).

Az új Be összehasonlítása a hatályos Be. idevonatkozó rendelkezéseivel

Az új szabályozással szemben a régi Be. (169. §) a határozat tartalmával kapcsolatban az alábbiakat mondja ki:

– a határozatban meg kell nevezni azt, akire a rendelkezés vonatkozik, és

– fel kell tüntetni az azonosításhoz szükséges személyi adatokat.

A határozatban fel kell tüntetni:

– az ügyész vagy a nyomozó hatóság megnevezését,

– a bűncselekményt, amely miatt az eljárás folyik,

– a határozatban megállapított rendelkezést és a jogszabályt, amelyen az alapul, hogy ellene van-e helye jogorvoslatnak, és azt milyen határidőn belül, melyik nyomozó hatósághoz, ügyészséghez, illetőleg bírósághoz kell benyújtani.

Indokolás

A határozatot röviden azoknak a tényeknek a feltüntetésével kell indokolni, amelyek a határozat rendelkezéseire okot adtak. Az új Be. tehát – az Indokolás szerint – az egységesebb tartalmú és a sablonos indokolást elkerülő határozatok érdekében a régi Be. konkrétumokat nélkülöző előírásai helyett törvényi szinten követeli meg, hogy az indokolásban a megállapított jelentős tényeknek, a határozat alapjául szolgáló jogszabályoknak és szükség esetén azok értelmezésének, továbbá ezekkel összefüggésben az érdemi rendelkezés magyarázatának kell szerepelnie.

A vádirat

A vádirat szerkesztési elvei

Az új Be. Indokolása szerint a vádirat szerkesztésénél a jogalkotó a garanciák megtartása mellett jelentősen egyszerűsítette a vádirattal szemben megfogalmazott formai és tartalmi előírások rendszerét. A Be.-ben törvényes vádként szereplő formális elvárásokat nem a fogalom fenntartásával, hanem a vád szükségszerű, fogalmi elemeinek kötelező tartalmi elemekként történő nevesítésével rendszerezi. A vád felsorolt törvényes elemeinek – a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése, a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása, a cselekmény jogi minősítése és a bírósághoz intézett indítvány – a nem pótolt hiányossága esetén a bíróság továbbra is megszüntető határozatot hozhat, azonban az új Be. a joggyakorlattal egyezően kimondja, hogy e határozat nem képez ítélt dolgot, ezért nem lehet akadálya az újabb vádemelésnek. A törvény szintén egyszerűsíti a vádirat további információs rendeltetésű kellékeit. Eme elemek közül kiemeli a rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését, amelyek hiányát vagy hiányosságát a bíróság szintén számon kérheti az ügyészségen, és a nem pótolt hiányosság esetén megszüntetheti az eljárást. A bizonyítási eszközök megjelölése ugyan nem a vád bírósági eljárást behatároló funkcióját szolgálja, de információs kellékként olyan jelentősége van, amely a védelem hathatós ellátása érdekében garanciális tartalommal is bír. A vádirat további információs funkciót ellátó tartalmi elemeinek hiánya ezzel szemben nem jár közvetlen szankcióval.

A vádirat törvényes elemei

– a vádlott azonosításra alkalmas megjelölése,

– a vád tárgyává tett cselekmény pontos leírása,

– a vád tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése,

– az ügyészségnek a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására, vagy a kóros elmeállapota miatt nem büntethető terhelt felmentésére vonatkozó indítványa.

A vádirat egyéb elemei (a törvényes elemeken túl)

– a vád tárgyává tett cselekményekkel, illetve részcselekményekkel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését,

– az ügyészségnek az egyes cselekmények, illetve részcselekmények és a büntetéskiszabási körülmények bizonyításával összefüggő bizonyítási indítványait,

– a bíróság hatáskörére és illetékességére vonatkozó jogszabályok megjelölését, továbbá a vádiratot benyújtó ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó rendelkezésekre való utalást,

– az ügyészség közlendőit,

– az ügyészség további indítványait tartalmazza.

Indítvány a büntetésre

Az ügyészség a vádiratban indítványt tehet a büntetés vagy intézkedés mértékére vagy tartamára is arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Ugyanakkor a vádirat elkészítésekor az ügyészség nem tudhatja, hogy az előkészítő ülésen a terhelt beismerő vallomást tesz majd.

[htmlbox kp_kommentar]

Vádemelés egyezségkötés esetén

Az új Be. nagy szerepet tulajdonít az egyezségkötésnek, ekkor a vádemelés másképpen alakul. Ha az ügyészség és a terhelt egyezséget kötött, akkor az ügyészség a jegyzőkönyvbe foglalt egyezséggel azonos tényállás és minősítés miatt emel vádat, s a vádiratban indítványt tesz arra, hogy a bíróság a) az egyezséget hagyja jóvá, b) az egyezség tartalmával egyező büntetést szabjon ki, illetve intézkedést alkalmazzon, c) az egyezség tartalmával egyező egyéb rendelkezést tegyen. Az egyezséget tartalmazó jegyzőkönyvet az ügyészség a vádirattal együtt nyújtja be a bírósághoz.

---