A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Alábbi cikksorozatunk betekintést ad a pénzforgalom alapvető szabályairól és jogalkalmazási kérdéseiről átfogó képet nyújtó nagykommentár egyes részleteibe.
A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, a pénzforgalmi szabályozás alapvető szabályait bemutató nagykommentár szerzői – támaszkodva egyrészt a jogalkotásban való közreműködés tapasztalataira, másrészt a jogalkalmazási gyakorlatra – egy eddig fel nem dolgozott terület, a pénzforgalom alapvető szabályairól és jogalkalmazási kérdéseiről nyújtanak átfogó, részletes képet. A szerzők egyike, dr. Pellényi Katalin gyakorló bankjogász, másikuk, dr. Bokodi Melinda egyetemi oktatást végző jegybanki jogász, így munkájuk, szakmai tapasztalatuk lehetővé teszi, hogy a pénzforgalmi szabályozás alapvető előírásai mellett a gyakorlatot is bemutathassák e hiánypótló kötetben. Főként a pénzügyi szolgáltatások közül a pénzforgalmi szolgáltatás iránt érdeklődő jogászoknak, joghallgatóknak, így különösen pénzügyi joggal foglalkozó ügyvédeknek, kamarai jogtanácsosoknak, ügyészeknek, bíráknak, egyetemi oktatóknak, sokrétűsége okán gyakorlati és elméleti szakembereknek egyaránt ajánlott ez a kommentár.
Sorozatunk első részében az előzetes tájékoztatás módjáról szóló 8. § magyarázatát olvashatják; szerzője dr. Pellényi Katalin.
Az előzetes tájékoztatás módja
A keretszerződések és az ezek hatálya alatt végzett fizetési megbízások, a keretszerződésen alapuló fizetési műveletek a gyakorlatban sokkal gyakoribbak és gazdaságilag jelentősebbek, mint a keretszerződésen kívüli egyszeri fizetési megbízások. Fizetési számla nyitásához vagy külön készpénz-helyettesítő fizetési eszköz alkalmazásához keretszerződés szükséges. A keretszerződésekre vonatkozó előzetes tájékoztatási követelményeknek ezért meglehetősen átfogónak kell lenniük annak érdekében, hogy a szolgáltatás igénybevétele előtt a legfontosabb információk rendelkezésre álljanak. A Pft. 8. § (1) bekezdésében a jogalkotó pontokba szedve, egzakt módon, taxatíve határozza meg az adatok és információk azon körét, amelyeket a pénzforgalmi szolgáltatónak a keretszerződés megkötését megelőző szakaszban kell megadnia akként, hogy fogyasztók és mikrovállalkozások esetén ezen rendelkezésektől a fogyasztók hátrányára nem lehet eltérni. Ezeket az információkat az ügyfélnek a szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelőzően, „kellő időben” kell rendelkezésére bocsátani. A kellő idő meghatározása során mind a szolgáltatás jellegére, mind rendelkezésre bocsátás módjára például a távközlő eszköz jellegére figyelemmel kell lenni. A „kellő időben” kitétel célja nyilvánvalóan az, hogy az ügyfélnek elegendő idő álljon rendelkezésére a szerződéskötést megelőzően, hogy a pénzforgalmi szolgáltató által rendelkezésére bocsátott információkat megismerje, azokat áttanulmányozza, értelmezze. Az információk rendelkezésre bocsátása az adott körülmények figyelembevételével történhet papíron vagy tartós adathordozón. Természetesen e körben az ügyfél igénye a meghatározó.
A tartós adathordozót a Pft. 2. § 26. pontja konkrét eszközök helyett egy általános körülírással definiálja, teret engedve ily módon a definíciónak megfelelő elektronikus és digitális megoldások alkalmazásának: „tartós adathordozó: olyan eszköz, amely az ügyfél számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését.”
A Pft. 8. § (2) bekezdése a tájékoztatás módját illetően az egyértelműséget, a közérthetőséget, a pontosságot, valamint a magyar nyelv – illetve az ügyféllel megállapodott idegen nyelv – alkalmazását írja elő mint követelményt. Egyértelműség alatt értendő, hogy a keretszerződés az azonos szintű dokumentumokon belül ne tartalmazzon önmagának ellentmondó szövegezést, míg a pontosság tekintetében fontos, hogy a keretszerződésben rögzített, illetve meghirdetett díjaknak meg kell egyezniük a pénzforgalmi szolgáltató által ténylegesen felszámított díjakkal, valamint az nem tartalmazhat a vonatkozó kógens jogszabályi rendelkezésektől eltérő vagy azokon túlterjeszkedő szerződéses feltételeket (például a Pft. IX. Fejezetében előírt felelősségi és kárviselési szabályoktól való eltérést). Tekintettel arra, hogy a PSD1 kiemelt célja volt a fogyasztói érdekek és szempontok érvényesítése, ezért az egyértelműség és közérthetőség kritériumainak való megfelelést továbbá egy átlagos pénzügyi ismeretekkel rendelkező fogyasztó szempontjából kell megítélni, illetve az információátadás módjának formai szempontból is olyannak kell lennie, amely a fogyasztók számára könnyen átlátható, olvasható. A Pft. 8. § (3) bekezdése a keretszerződés megkötését megelőző tájékoztatási kötelezettség és a keretszerződés kötelező tartalmi elemei közötti átfedésre tekintettel lehetőséget ad a pénzforgalmi szolgáltatók számára, hogy a keretszerződés egy példányának ügyfél részére történő átadásával is teljesíthessék előzetes tájékoztatási kötelezettségüket, ha az a Pft. 10. §-ában meghatározott adatokat teljeskörűen tartalmazzák. Ez elterjedt gyakorlat a pénzforgalmi szolgáltatók körében. A szerződéskötési folyamatot azonban a pénzforgalmi szolgáltatónak úgy kell kialakítania ilyen esetben, hogy a keretszerződés átadása és a szerződés tényleges megkötése között biztosítsa az ügyfelek számára az előzetes tájékozódás lehetőségét és az ehhez szükséges időt.
A távoli kommunikációval történő szerződéskötéshez kapcsolódóan a jogalkotó jelenleg a 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendeletben meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a pénzforgalmi szolgáltatók számára az auditált elektronikus hírközlő eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítást és e rendszeren keresztül az ügyfelek azonosító okmányai másolatának és különböző ügyfél nyilatkozatoknak a beszerzését. Távoli kommunikáció útján történő számlanyitás esetén az előzetes tájékoztatás akként is teljesíthető, ha a pénzforgalmi szolgáltató a számlanyitás elektronikus felületén kötelezően nyilatkoztatja az ügyfelet arról, hogy a pénzforgalmi szolgáltató honlapján az ügyfelek számára elérhetővé tett keretszerződés – beleértve az annak részét képező üzletszabályzat és kondíciós lista, illetve hirdetmény – tartalmát áttanulmányozta és megismerte. Amennyiben azonban a pénzforgalmi szolgáltató valamely pénzforgalmi szolgáltatás tekintetében az ügyfél számára egyedi feltételeket kínál (például a fizetési műveletek díjai tekintetében), akkor az előzetes tájékoztatás keretében az egyedi feltételeket, kondíciókat is az ügyfél tudomására kell hozni például a pénzforgalmi szolgáltató által készített szerződéses ajánlat vagy a szerződéstervezet átadása útján. Mivel a Pft. 13. §-a értelmében a pénzforgalmi szolgáltatási keretszerződést írásban kell megkötni, így az írásbeliség követelményeinek kell eleget tenni a távoli kommunikáció útján kötött keretszerződés esetében is.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!