A pénzmosás elleni küzdelem és az ügyvédi munka


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gazdasági bűnözés és ezen belül a pénzmosás az a terület, ahol nemcsak az egyetemen, hanem különböző pénzügyi intézményekben is előadásokat tart, kutatómunkát végez és ügyvédként is a gazdasági bűncselekmények a szakterülete. Beszélgetés Gál István László ügyvéddel, gazdasági büntetőjogi és Európa-jogi szakjogásszal


Hogyan határozná meg a pénzmosást és kiket neveznek pénzmosóknak?

A pénzmosás napjainkra az egyik legjövedelmezőbb és legnagyobb szabású üzletté vált a világon, az IMF szerint a volumene a Föld összes országa egyesített GDP-jének kb. 5%-át teszi ki évente. A pénzmosás a saját fogalommeghatározásom ­szerint olyan illegális, rendszerint a gazdasági ­szférában megvalósuló szolgáltatás, amely egy ­korábbi bűncselekményből származó vagyoni ja­vakat látszólag legális forrásból származó javakká konvertál. A műveletek célja nem a profitrealizálás, hanem pusztán a „piszkos pénz” illegális eredetének felismerhetetlenné tétele, ezért ez a tevékenység érdekes módon akár veszteséget is eredményezhet, hosszabb távon is.

Az ügyvédi honorárium, amelyet a védőügyvéd a bűnelkövetőtől adott esetben a bűncselekmény elkövetésével összefüggésben szerzett pénzből kap, lehet-e pénzmosás tárgya?

Igen, bizonyos esetekben lehet, bár nem ez a jellemző. Pénzmosás miatt vonandó felelősségre viszont az ügyvéd, aki ügyvédi letétként elfogad olyan pénzt, amelyről tudja, hogy bűncselekmény elkövetéséből származik. Ráadásul rögtön a minősített esetet követi el.

 

Dr. Gál István László
 

A pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztását a törvény bünteti. Az ügyvédek esetében mi az eljárás?

A bejelentési kötelezettség nem jelent feljelen­tési kötelezettséget, de a köztudatban ezt gyakran összekeverik. Az előírt kötelezettség a bejelentés, amely a szokatlan, rendhagyó tranzakciók meg­felelő formában történő rögzítését és a nyomozó hatósághoz történő eljuttatását jelenti. A bejelentés csak egy jelzésnek számít egy szokatlan tranzakcióról, amit majd megvizsgál a hatóság, vagyis a NAV Pénzmosás Elleni Információs Irodája. A könyvelők és az ügyvédek esetében azonban nagyon távol áll tőlünk az, hogy az ügyfelünket, akivel speciális bizalmi viszonyban vagyunk, bejelentsük. Szerencsére nekem mint kizárólag büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédnek, nem kell senkit bejelentenem.

Mennyire látja hatékonynak a pénzmosás elleni küzdelmet?

A védőügyvédnek nem kell figyelnie a pénzmosás elleni küzdelemre, illetve nem is szabad bejelentést tennie, ha egy büntetőügyben pénzmosó ügyféllel találkozik, ez az ügyvédi titoktartás körébe tartozik. A magánjogi ügyletek kapcsán ezzel szemben minden ügyvédre vonatkoznak a pénzmosásellenes ­szabályok. A pénzmosás elleni küzdelem az ügyvédi szakmában jórészt arra korlátozódik a gyakorlatban a tapasztalataim szerint, hogy azonosítják az ügy­feleket.

Évente hány pénzmosásgyanús ügyletet jelentenek be hazánkban?

Évente néhány ezer bejelentés van, amiből mindössze egy-két eset az, amit könyvelő vagy ügyvéd jelent. Ez vagy azért lehetséges, mert kevés a gyanús ügylet, vagy az ügyvédek egy kicsit idegenkednek attól, hogy bármilyen olyan szabályozást erőltessenek rájuk, amiben nekik a saját ügyfelüket be kell jelenteniük.

 

Milyen pénzmosási technikák vannak Magyarországon?

Számos technika van jelen hazánkban is, erről is írok a legújabb könyvemben. Jellemző például a fedővállalkozások létrehozása, a fiktív kereskedelmi tevékenység, valamint az offshore cégek felhasz­nálása pénzmosásra, amely cégeket nálunk igen gyakran adócsalás megkönnyítésére is használnak. A 2012. év végéig viszont amnesztia volt az off­shore-ozó adócsalók számára: 10% adó befizetése mellett gyakorlatilag nem kérdezett a hatóság semmit a tulajdonosoktól.

Számos publikációja jelent meg gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatban.

2004-ben jelent meg „A pénzmosás” című könyvem a CompLex Kiadó Kft. gondozásában, 2007-ben az Akadémiai Kiadónál a „Gazdasági büntetőjog közgazdászoknak”. 2009-ben „Bejelentés vagy feljelentés?” címmel egy gyakorlati kézikönyvet jelentettem meg könyvelők, könyvvizsgálók számára a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos feladatokról, és 2012 októberében jelent meg „A pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos jogsza­bályok magyarázata” című kommentár mintegy 500 oldalas terjedelemben, amit a HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó adott ki. A megjelent könyveim mellett csaknem 100 publikációm van a büntetőjog, ezen belül többségében a gazdasági büntetőjog témakörben, melyek egy része külföldön jelent meg. Gyakran tartok előadásokat a szomszédos országokban, a pécsi jogi karnak nagyon jó kapcsolatai vannak külföldi egyetemekkel, voltam például kutatóúton az USA-ban, és rendszeresen járok Németországba, a freiburgi Max Planck Intézetbe, ösztöndíjasként évente egy-egy hónapot. 2012 októberében Kínába utaztam, Nanjingban tartottam előadásokat gazdasági büntetőjog, pénzmosás, terrorizmus finanszírozása témakörében.

Egyetemi oktató inkább vagy gyakorló ügyvéd?

Eredetileg ügyvéd akartam lenni. Tudatosan készültem a pályaválasztásra, 12 éves koromban merült fel először bennem, hogy ügyvéd leszek, és ennek megfelelően a gimnáziumban is a történelem és magyar tantárgyakra összpontosítottam. Történelemből sikerült is egy országos versenyen elérnem egy olyan helyezést, hogy ebből nem kellett felvételiznem a jogi egyetemre. 1996-ban bekerültem a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára, amelyet ­2001-ben el is végeztem. Közben 1998-ban el­kezdtem a közgazdasági tanulmányaimat is, ebből 2003-ban szereztem diplomát nappali tagozatos, párhuzamos képzésben. A jogi diplomám megszerzése után elgondolkodtam, hogyan oldjam meg, hogy bejárjak a Közgazdasági Karra is, de emellett legyen valami jövedelmem is. Fölkerestem dr. Tóth Mihály professzor urat, a PTE ÁJK Büntetőjogi ­Tanszékének a vezetőjét, és megbeszéltem vele, hogy gazdasági bűncselekmények témakörben egy tudományos kutatást szeretnék végezni, és PhD hallgatóként ott maradnék a tanszéken. A professzor úr támogatta az ötletet, ezzel elindította a ­tudományos szakmai karrieremet. Időközben elkezdtem vizsgáztatni, szemináriumokat tartottam, és végül annyira megszerettem az oktatást, hogy ott maradtam tanársegédnek az egyetemen. 2005-ben sikerült a PhD-fokozatot megszereznem, rá egy évre adjunktus lettem, majd 2010-ben kineveztek egyetemi docensnek, a sikeres habilitációm után. 2008 óta teljesült a régi álmom is, ügyvédként is dolgozom. Nagyon szeretek tanítani, és nagyon büszke vagyok rá, hogy dr. Tóth Mihály professzor úr mellett dolgozhatom, aki jelenleg a legfelkészültebb és legelismertebb büntetőjogász Magyarországon. Neki köszönhetem azt, hogy ma taníthatok az egye­temen, illetve bármilyen kérdésem van az ügyvédi munkám során a gyakorlati problémákban, mindig számíthatok rá. A közeljövőben, néhány éven belül szeretném a Magyar Tudományos Akadémia nagydoktori fokozatát megszerezni, hogy professzor lehessek. A kérdésre válaszolva az egyetemi oktatást tekintem alaptevékenységemnek és mellette azért is dolgozom ügyvédként, hogy a hallgatóknak tudjak a gyakorlatból is példákat, tanácsokat adni.


Kapcsolódó cikkek

2022. június 27.

Jogszabályfigyelő 2022 – 25. hét

E heti összeállításunkban a hitelmoratórium és az árstop meghosszabbításával kapcsolatosan a hitelintézeteket és a kereskedőket terhelő tájékoztatási kötelezettségek szabályairól olvashatnak.

2022. június 27.

A kitagadási okok tartalmának alakulása és fejlődése a régi Ptk. hatályba lépését követő bírói gyakorlatban V. rész

Az elkészült első polgári jogi kódex Ötödik, utolsó részében találjuk az öröklési jogra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek a korábbiakban alkalmazott rendelkezésekhez képest jelentős változást mutatnak ugyan, de fellelhetőek benne a régi jog elemei is. Kiemelve az öröklési jog területről a kitagadás jogintézményét jelen cikksorozat azt vizsgálja, hogy a régi Ptk. kitagadási szabályai miként érvényesültek a bíróságok joggyakorlatában.

2022. június 24.

Segédletet készített az ÁSZ a közbeszerzés témakörében

Magyarország Alaptörvénye szerint a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteknek a rájuk bízott közpénzekkel és nemzeti vagyonnal az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell gazdálkodniuk. Az Állami Számvevőszék küldetése a jól irányított állam működésének támogatásához való hozzájárulás, tanácsadó eszközeivel a közpénzek felhasználásának átláthatóbbá és eredményesebbé tétele, éppen ezért segédletet készített a közbeszerzések témakörében. A segédlet célja, hogy a kitöltő szervezetek értékeljék saját működésük szabályosságát, közbeszerzési gyakorlatukat.