Augusztusban már másként jár díjazás a szabadságra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Aki augusztusban megy szabadságra, már az új szabályok szerint kapja távolléti díját. Már megjelent a Magyar Közlönyben a munka törvénykönyvét módosító törvényjavaslat, amely 2013. augusztus 1-jétől a távolléti díj számítás szabályait is érinti. Az új rendelkezéseket a 2013. augusztus 1-jét követően esedékessé váló távolléti díjra kell alkalmazni.


Összefoglalva…

A módosítás lényege, hogy havibéreseknél az egy órára járó alapbér kiszámítását a törvény a 174-es átalányosztó helyett az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok száma szerint rendeli kiszámítani. A másik fontos változás, hogy a távollétre járó díjazás szempontjából nem lesz jelentősége, hogy a távollét idejére volt-e munkaidő-beosztása a munkavállalónak.

A távolléti díj fő összetevői nem változnak, továbbra is az alapbér, bizonyos esetekben a teljesítménybér és egyes bérpótlék figyelembevételével kell majd megállapítani. Újdonság, hogy vasárnapi pótlék, illetve valamennyi pótlékátalány is jelentőséghez jut.

Az alábbiakban a főbb változásokat tekintjük át részletesebben is.

Az egy órára járó alapbér számítása

A jelenleg hatályos szabályozás legtöbb vitát kiváltó pontja a havibéres munkavállaló egy órára járó alapbérének kiszámítására vonatkozik. Az elfogadott törvényszöveg végül eltért az eredetileg közzétett javaslattól. A végleges szabály szerint, a havi alapbér meghatározott időszakra járó részének számításánál a havi alapbérnek a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára eső összegét kell megszorozni az adott időszakra eső általános munkarend szerinti teljesítendő órák számával.

E bonyolult mondat alapján tehát az osztószámhoz mindig azt kell meghatározni, hogy az adott hónapban hány nap esett hétköznapra. Például, a havi alapbér 200.000 Ft, az adott hónapban 20 hétköznap volt, a munkavállaló napi munkaideje 8 óra. Ebből az egy órára eső alapbér 200.000/20/8 =1.250 Ft. Ha a munkavállaló hétfőtől péntekig megy szabadságra egy héten, az általános munkarend szerint teljesítendő órák száma e távollét idejére 40 óra. Így az erre az időszakra eső alapbér: 1.250 Ftx40=50.000 Ft.

Értelmezésem szerint a munkaszüneti napot is figyelembe kell venni az általános munkarend szerinti óraszám számításánál, hiszen a havibéres munkavállaló havi alapbére az e napra járó díjazást is magában foglalja. A példabeli számítás tehát akkor is követendő, ha a 20 hétköznapból egy munkaszüneti nap volt.

HR&Munkajog – a munkaügy értesítője 

Munkaügyi szaklap papíron és online felületen is

A Nemzetgazdasági Minisztérium határozatai alapján a HR&Munkajog papíralapú előfizetése esetén 1 regisztrált mérlegképes könyvelői kreditpont adható.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 26.

Az ítélet kiegészítése

Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.

2024. július 19.

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe

Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.