A PSD2 által nyújtott új lehetőségek a fogyasztóvédelem tükrében
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A pénzügyi és fintech világ lázban ég, hiszen hamarosan elérkezünk ahhoz az időponthoz, amikor a PSD2, azaz az Európai Unió új pénzforgalmi irányelve alkalmazandóvá válik Magyarországon is. A PSD2 forradalmi újításokat és egyben változásokat is hoz a pénzügyi szektorban, merőben megújítja a hagyományos bankolást.
A teljes tanulmányt a Polgári Jog folyóirat 2017/11. számában olvashatja.
A PSD2 jogszabályi legitimációt ad azon fintech (financial+technology) szolgáltatóknak, akik a piacon eddig csak ad hoc jelleggel tudtak érvényesülni. A bankok pedig kötelesek ezt a legitimációt elfogadni, sőt mi több, aktívan hozzájárulni ahhoz, hogy a megbízásos online átutalási szolgáltatók (PISP), valamint számlainformációkat összesítő szolgáltatók (AISP) hatékonyan működjenek.
Az elmúlt években a pénzügyi szolgáltatók számára az első lépés volt megérteni az új szabályokat. A második és harmadik volt elfogadni azokat, illetve feltérképezni az abban rejlő lehetőségeket. A következő lépések pedig a szabályokra való felkészülés és az implementálás voltak. Ám amíg a vállalatoknak szinte több év állt rendelkezésükre ahhoz, hogy szokják az újdonságokat, a fogyasztók, azaz az a célközönség, akik mindennek az alanyai és igénybevevői lesznek, jobb esetben is csak kapizsgálják a történéseket.
A PSD2 az új belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló 2015/2366/EU-irányelv[1] (Payment Service Directive 2), amely hatályon kívül helyezi a korábbi pénzforgalmi irányelvet, a 2007/64/EU-direktívát, azaz röviden PSD-t. A PSD implementálása Magyarországon a pénzfogalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvénnyel (Pft.) történt meg, a PSD2 implementálása pedig a Pft. módosításával fog megtörténni, az erről szóló javaslat (T-17566) jelenleg a parlament előtt van.
A PSD2 szükségessége abban a jelentős mértékű technikai innovációban rejlik, amely a PSD után – gyakorlatilag az elmúlt tíz évben – zajlott le a (lakossági) pénzforgalmi piacon. Ide érthetjük többek között az elektronikus és mobilfizetések (pl. internetbank, érintőkártyás, illetve online fizetések) és az új pénzforgalmi típusú szolgáltatások megjelenését (pl. azonnali átutalás, PayPal, Amazon stb.). Ezek a szolgáltatások pedig új jogi szabályozást igényeltek.
A fő jogalkotási irányvonal a digitalizáció mentén zajlik, a határon átnyúló szolgáltatások előmozdítása érdekében az interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatások szabályozott kereteken belüli lebonyolításának elősegítését célozza.
[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]
Az utóbbi években nőttek az online tranzakciók, azonban ezzel egyidejűleg fokozódott az elektronikus fizetések biztonsági kockázata is, mivel az internetes vásárlások elterjedésével egyre több hacker, adathalász jelent meg a piacon. Ahogy a fogyasztók is egyre gyakrabban nyúltak bankkártyájukhoz, az online fizetések növekedésével egyenesen arányosan megnövekedtek a pénzügyi cyber-bűncselekmények is.
Ebből kifolyólag a PSD2 életre hívásának célja, hogy az Európai Unió területén, a belső piacon olyan pénzügyi szolgáltatások jöjjenek létre, amelyek biztonságossági és ellenőrzöttségi szempontból is erősítik a fogyasztók védelmét.
Az utóbbi időben a fogyasztók egyre nagyobb előnyben részesítik azokat a szolgáltatókat, amelyek nem a klasszikus banki keretek között működnek. A magas banki költségek, az alacsony kamatkörnyezet is eredményezhette azt a tendenciát, hogy az alternatív megoldások ennyire elterjedtek.
Megemlíthetjük a TransferWise szolgáltatását, amely alternatívát jelent a devizaátutalások területén, vagy – az ugyan még kísérleti fázisban lévő – Blockchain-t, amely a klasszikus elszámolóházakat kikerülve működik, gyorsabb és olcsóbb elszámolást téve lehetővé.
A PSD2 is a digitális fejlesztést és fejlődést ösztönző erőt képviseli, ám bizonyos korlátokat is bevezet
A fintech cégek térnyerése sok szempontból érinti a pénzügyi piacot. Élénkítik a szolgáltatást nyújtók között a versenyt, alternatívát biztosítanak bizonyos szolgáltatások körében és arra ösztönzik a hagyományos bankokat, pénzforgalmi szolgáltatókat is, hogy a versenyben való részvétel érdekében frissítsék rendszereiket, új, jobb és kedvezőbb szolgáltatásokat nyújtsanak, hogy a fogyasztók számára ők is vonzó alternatívát kínáljanak. A PSD2 is ezt a digitális fejlesztést és fejlődést ösztönző erőt képviseli, azonban bizonyos korlátokat is bevezet.
A PSD2 hatálya alá vont új típusú szolgáltatók ugyanis felügyeleti ellenőrzés hatálya alá kerülnek, így a bankokkal megegyező, szigorúbb szabályok vonatkoznak rájuk a jövőben, ezáltal pedig a fogyasztók is nagyobb magabiztossággal vehetik majd igénybe szolgáltatásaikat, tudván azt, hogy már nemcsak a bankoknak, de más pénzforgalmi intézményeknek is szigorú követelményeknek kell megfelelniük működésük során. Fogyasztóvédelmi szempontból azért is előnyös lesz ez a helyzet, mert a fogyasztók több szabályozott alternatíva közül választhatnak majd bizonyos pénzügyi szolgáltatások tekintetében, ezzel a hagyományos univerzális bankok „egyeduralma” megtörhet.
Az irányelv két új szolgáltató fogalmát vezeti be: a megbízásos online átutalási szolgáltatók (Payment Initiation Service Provider, röviden: PISP) és a számlainformációkat összesítő szolgáltatók (Account Information Service Provider, röviden: AISP) fogalmát. Ezek a szolgáltatók összefoglaló néven úgynevezett harmadikszemély-szolgáltatók, azaz ’third party provider’-ek, röviden TPP-k.
A megbízásos online átutalási szolgáltatók a fizetési megbízások területén jelentős változásokat hoznak. Lényegük, hogy a megbízásos online átutalási szolgáltató (PISP) átutalást fog tudni kezdeményezni a fizető fél helyett és nevében.
Az ügyfelek online tudnak fizetést kezdeményezni akár készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, bankkártya használata nélkül a PISP által biztosított csatornán, amely többek között, de legalapvetőbben megfelelő információbiztonsággal kell, hogy rendelkezzen. A számlavezető pénzügyi szolgáltató köteles lesz banki rendszereihez hozzáférést biztosítani azon harmadik személy PISP-nek, akik megfelelnek az informatikai követelményeknek.
Tulajdonképpen egy úgynevezett „szoftverhíd” jön létre a kereskedő weboldala és a fizető fél számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának online banki platformja között az átutaláson alapuló internetes fizetés kezdeményezéséhez. Ezt a szoftverhidat képezik a PISP-k.
A megbízásos online átutalási szolgáltatás igénybevétele csak akkor lehetséges, ha a fizetési számla online hozzáférhető. Amennyiben a fizető fél hozzájárulása rendelkezésre áll a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatónál, úgy a számlavezető köteles a PISP-vel – meghatározott követelményeknek megfelelően – biztonságos kommunikációt folytatni; haladéktalanul tájékoztatni a PISP-t a fizetési művelet kezdeményezéséről, valamint a fizetési művelettel összefüggő információkról; továbbá a megbízásos online átutalásokat azonosan kell kezelni azokkal a megbízásokkal, amelyeket a fizető fél továbbított közvetlenül. Az utóbbi esetben az elsőbbség, időzítés és a díjak tekintetében is „azonos elbánásban” kell részesíteni a számlavezetőnek közvetlenül megadott fizetési megbízásokat és a megbízásos online átutalásokat.
A másik, számlainformációkat összesítő szolgáltatók (AISP) olyan internetalapú szolgáltatást biztosítanak, amelyek aggregált információt nyújtanak az ügyfél egy vagy több fizetési számlájáról. Nem feltétel, hogy a fizetési számlákat az ügyfél egy banknál tartsa, mivel az AISP minden bankkal kapcsolatba tud lépni, és a bankok rendszerein keresztül hozzá tud férni a szükséges információkhoz.
Lábjegyzet:
[1] http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32015L2366&from=en