Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nőtt a repülőgépjárat-törlésekkel és az automatákból vásárolt jegyekkel kapcsolatos panaszok száma Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testületnél (BBT) – közölte a BKIK.
Ismertették, hogy 2022-ben 4198 ügy – 8 százalékkal több mint 2021-ben – érkezett a Budapesti Békéltető Testülethez, ebből 4156 esetben született döntés. Az érdemi ügyek 75 százalékban mindkét fél megelégedésével zárultak, ami az egy évvel korábbi 55 százalékos arányhoz képest kiemelkedő javulás, annak is köszönhetően, hogy a gazdasági szereplők egyre nagyobb hányada ismeri a békéltető testület munkáját, és megbízik az ajánlásaiban.
A közleményben kiemelték, tavaly a BBT-hez érkező fogyasztói panaszok 55 százaléka a szolgáltatókra érkezett, elsősorban a közüzemi szolgáltatásokkal, a légiutas jogokkal és az elmaradt koncertekkel kapcsolatban jeleztek kifogást a fogyasztók.
A közüzemi szolgáltatásoknál jelentősen nőtt a panaszok száma az energiaválság és a változó jogszabályi környezet hatására, ez főként az ügyintézési határidők meghosszabbodását, a számlák értelmezését vagy korrekcióját érintette, elsősorban a villamosenergia-és gázszolgáltatásoknál. Ezekben az ügyekben a vállalkozások kiemelkedő együttműködési hajlandóságot tanúsítottak a BBT eljárásaiban – olvasható a közleményben.
Ugyancsak megnőtt a benyújtott panaszok mennyisége a napelemrendszerekkel kapcsolatban, főleg a szerződéskötés, a kivitelezés elhúzódása, a megtermelt villamosenergia elszámolása miatt.
Az eddigi évekhez hasonlóan 2022-ben is sok vitás ügy volt a telefon- és internetszolgáltatás minősége, a hűségidő, illetve a kötbérfizetési kötelezettség, valamint a számlák kiküldésének elmaradása miatt.
A szolgáltatások körében gyakoriak volt az automatából történő jegyvásárlással kapcsolatos sérelmek, a repülőgépjárat-törléssel kapcsolatos panaszok, vagy az elektronikai termékek szoftveres működésével összefüggő kifogások – olvasható a közleményben. A szolgáltatásokon túl az online vásárolt termékekkel kapcsolatban is gyakran kellett döntenie a testületnek. Többször előfordult, hogy a webáruházak téves árfeltüntetés miatt megtagadták a rendelés teljesítését. Számos jogvita a kiszállítás elhúzódása, a webáruházban raktárkészleten lévőnek feltüntetett áru tényleges készlethiánya miatt alakult ki a fogyasztók és vállalkozások között – összegezte a kamara.
A termékkel kapcsolatos panaszokon belül a tartós fogyasztási cikkek – főleg mobiltelefonok, televíziók vagy nagy háztartási gépek – jótállási problémái továbbra is az egyik legnagyobb számú ügycsoportot képviselik – írják a közleményben.
Tavaly 6 százalékkal nőtt az ajánlások száma a megelőző évhez képest. A fogyasztói visszajelzések alapján több vállalkozás teljesítette a 2022-ben hozott ajánlásokat, mint 2021-ben – hívta fel a figyelmet a kamara.
Felidézik, hogy a szakmailag független békéltető testületeket a vármegyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák működtetik. Hatáskörük a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése, céljuk a felek közötti egyezség elősegítése.
Egyezség hiányában az eljáró tanácsok döntést hoznak a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és ingyenes érvényesítése érdekében. A békéltető testületek a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot is adnak a feleket megillető jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban – tájékoztatott a BKIK.
(MTI)
Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!