A szakmaiság talaján kell állni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. Bajáky Tamás ügyvéddel, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagjával


Harmadik generációs ügyvédként automatikus választás volt a jogi pálya?

Számomra egyértelmű volt, hogy ügyvéd leszek. Nagyapám Miskolcon volt ügyvéd. Édesapám, dr. Bajáky Gábor 45 éve dolgozik az ügyvédi pályán, szintén Miskolcon. A nővérem is jogász végzettségű, Németországban dolgozik jogi területen. Nem erőltették a családban, hogy ügyvéd legyek. A pályaválasztás vélhetően abból eredt, hogy már gyerekkoromban sok időt töltöttem édesapám irodájában, és az a környezet, a szemközti bírósággal, ügyészséggel, amiben felnőttem, olyan jogi klímát alkotott, ami mélyen befolyásolta a szakmai választásomat. Pályafutásomat Budapesten, a Czeglédi és Társai Ügyvédi Irodában kezdtem dr. Czeglédi László és dr. Frank Andrea kitűnő ügyvédek mellett, akiktől nagyon sokat tanultam. A saját irodámat is ott alapítottam, majd 2002-ben önállósodtam, jelenleg Budapesten a Bajáky és Társa Ügyvédi Irodát vezetem. Főként büntető, polgári és társasági joggal foglalkozom, de nagyon közel áll hozzám a sportjog is. Édesapámtól számos szakmai tanácsot kaptam, egy-egy érdekes ügyben kikértem a szakmai véleményét. Tőle etikát is tanultam, hogy mit jelent a másik kolléga tisztelete. A kollegialitás nem az egymással való harcot jelenti, hanem egymás tiszteletét és segítését. 2014-től vagyok tagja a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének, ahol szintén ezt az álláspontot képviselem, az igen kiváló és nagy tekintélyű kollegáim között.

Bajáky Tamás (Fotók: Déri-Krizsán Anita)

Az ügyvédkedéssel párhuzamosan a sport is jelentős szerepet játszott és játszik az életében. Több sportágban jeleskedett, jelenleg aktívan futballozik, 1998 óta tagja a Magyar Ügyvéd Labdarúgó Válogatottnak.

Gyerekkoromban ifjúsági aranyjelvényes válogatott voltam alpesi sízésben, kétszer szereztem országos bajnoki címet. A miskolci Földes Ferenc Gimnázium NB II-es kosárlabda csapatának kapitánya voltam, azután – rövid ideig – a Miskolci Egyetem ifjúsági és NB II-es csapatában kosárlabdáztam. Ezt követően a foci lépett be az életembe. Egy ideig a BEAC Budapest I. osztályú játékosa voltam, majd a jogi egyetem után közel két évig az ausztriai FC Wacker Innsbruck Athletik Club csapatában fociztam. A Magyar Ügyvéd Labdarúgó Válogatottal 2006-ban Spanyolországban, az ügyvédválogatottak világbajnokságán első helyezést, míg 2000-ben Marokkóban, 2002-ben pedig Máltán második helyezést értünk el. 2007-től 2014-ig a Magyar Labdarúgó Szövetség Igazolási és Vitarendezési Bizottságának voltam az elnöke, és tagja vagyok a Magyar Atlétikai Szövetség Fegyelmi Bizottságának is. 2011-ben Görögországban az U18-as labdarúgó válogatott delegációvezetője voltam. Ugyanabban az évben a Győri ETO FC ügyében én képviseltem a Magyar Labdarúgó Szövetséget Svájcban az UEFA előtt. A sporttól nagyon sok jót kaptam, és azt igyekszem vissza is adni. A sport kapcsán találtam rá a legtöbb barátomra és ismerősömre. A mozgás a munka mellett jó kikapcsolódás. Mostanában szeretek golfozni is, részt vettem az Ügyvéd Golf Kupán, amit nagyon előremutató és szép kezdeményezésnek tartok.

Említette, hogy sportjoggal is foglalkozik. Feltörekvő jogág a sportjog?

Részt vettem az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán a sportjog oktatásában, jelenleg pedig a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karától kaptam felkérést. Fájlalom, hogy a sportjogot – ami nagy gyűjtőága a jognak, hiszen megtalálható benne a gazdasági, büntetőjogi, polgári jogi, munkajogi terület is – Magyarországon nem kezelik megfelelő szinten. A sportjogi oktatás a mai napig „mostohagyerek”, holott megérdemelné, hogy komolyabban foglalkozzanak vele. A sportjogi szakjogász-képzés elindítása az egyetemeken bíztató, de aki nem dolgozik benne, csak nagy vonalakban szerez ismereteket. A sportjog egyben összetett és bonyolult jogágazat, ami egyre jobban fejlődik, jelentős potenciállal bír, de nagy felelősséggel is jár, például a sportszerződések elkészítésénél, a jogügyletek megkötésénél.

Mit jelent tartalmilag ügyvédnek lenni?

Régebben zártabb volt a jogászi létszám, sőt maga a rendszer, ezáltal jobban ismerték egymást a kollégák, jobban odafigyeltek egymásra. Manapság ez hiányzik, és azért lett mára lényegesebb szerepe az ügyvédi kamarák által szervezett programoknak – legyen az szakmai továbbképzés, sport-, zenés vagy egyéb szórakoztató rendezvény –, hogy ebben a rohanó világban a kart, a kollégákat még jobban összekovácsolja. Az ügyfeleimmel három nyelven kommunikálok a praxisomban. A média által felkapott ügyekben is megjelenek időnként, de azt gondolom, hogy meg kell maradni ügyvédnek a szakma talaján és nem szabad elvinni az ügyvédi munkát a bulvár irányába. Ezt tanultam, ezt láttam.

Bajáky Tamás
1998-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott. 1999-ben az Innsbrucki Egyetem Német Nyelvszakán szerzett diplomát, majd ezt követően elvégezte az ingatlanközvetítő és -szakértő szakképesítést.
2003 óta vezeti a Bajáky és Társa Ügyvédi Irodát. Szakterülete a büntetőjog, a polgári jog, a társasági jog és a sportjog.
2002-től a Horizont Lions Club alapítója. 2007-től 2014-ig a Magyar Labdarúgó Szövetség Igazolási és Vitarendezési Bizottságának elnöke, 2008. szeptembertől a Magyar Atlétikai Szövetség Fegyelmi Bizottságának tagja.
2014-től tagja a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségének.
Szabadidejében sportol, futballozik, síel, golfozik. A kortárs festészet nagy kedvelője. Beszél angolul és németül.

Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.