A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Az Európai Unió Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét a hazai jogalkotó a 2021 júniusában elfogadott, azonos célú törvénnyel ültette át, amely 2022. július 1-jétől hatályos. Az alábbi cikk ennek részleteit ismerteti, illetve elemzi. A cikk a Fizetésképtelenségi Jog online kiadvány 2023/2-3. számában jelent meg.
Horváth Attila:[1] A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
1. Általános észrevételek
[1] Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2019/1023 irányelve a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), hazai jogba történő átültetése érdekében a magyar jogalkotó 2021 júniusában elfogadta a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvényt (a továbbiakban: Szát.), amely 2022. július 1-jétől lépett hatályba.
[2] A Szát. általános rendelkezései között (2. §) meghatározza, hogy a szerkezetátalakításban ki nem lehet adós, illetve ki nem minősül érintett félnek, és milyen követelésekre vonatkozóan. Az elsőként említett meghatározás értelmezése egyszerűbb, a gyakorlatban valószínűleg nem fog problémát jelenteni a kezelése. A „nem érintetti” kör kezelése azonban már problémákkal járhat. Idetartoznak például a munkabér jellegű követelések, illetve az azokhoz kapcsolódó közterhek, valamint az adóhatóság általános forgalmi adóra vonatkozó követelése. Ez azt jelenti, hogy ezeket a követeléseket nem lehet a szerkezetátalakításba bevonni, így azok akár részleges elengedését sem kezdeményezheti az adós. Ugyanakkor ez nem igaz például az adóhatóságnak a társasági adóra vagy a késedelmi pótlékra vonatkozó követelésére, illetve az iparűzési vagy építményadóra vonatkozó követelésre.
[3] A szerkezetátalakítási eljárásban nem minősül félnek a támogatást nyújtó szerv a támogatási jogviszony keretében nyújtott költségvetési, illetve európai uniós támogatás vonatkozásában, és a szerkezetátalakítás nem érinti az ilyen forrásból beszerzett, megvalósított vagyontárgyakat sem. Problém…
Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!
Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.