Jogszabályfigyelő 2022 – 51. hét
Alábbi cikkünkben a 2022/209-212. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/209-212. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/155-159. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Több cikkben is foglalkoztunk már a szerkezetátalakítási eljárással, és annak egyes részelemeivel. Egy korábbi bejegyzésben a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásának szabályait ismertettük, és bár úgy tűnik, hogy inkább annak az előzményi kérdése, mégis, vagy éppen ezért érdemes megvizsgálni a szerkezetátalakítási terv tárgyalásának és elfogadásának szabályait is – az új törvény 2022. július 1-jén lépett hatályba.
Cikkemben azt vizsgálom, hogy miként alakult át 2020-2021-ben a magyar csődjog rendszere, milyen csődjogi környezetben kerül sor a szerkezetátalakítási eljárás bevezetésére. Összehasonlítom a szerkezetátalakítási eljárás legfontosabb szabályait a reorganizációs eljárás és a csődeljárás szabályaival, s az ügyérkezés adatai alapján megkísérlem megbecsülni azt, hogy milyen szerepe lesz a szerkezetátalakítási eljárásnak az egyéb reorganizációs típusú eljárások mellett a gazdasági szereplők pénzügyi nehézségeinek a kezelésében.
A 2022. július 1. napján hatályba lépő, a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény (Szát.) 24. §-ának rendelkezései szerint a szerkezetátalakítási eljárásokban kijelölhető szerkezetátalakítási szakértők listáját az Országos Bírósági Hivatal vezeti.
Korábban két cikkben is írtunk a szerkezetátalakításról, mint új jogintézményről. Az elsőben már érintőlegesen foglalkoztunk a szerkezetátalakítási terv bírósági jóváhagyásával, de érdemes kicsit részletesebben is megvizsgálni ennek feltételeit.
Alábbi cikkünkben a 2022/70–73. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2022/61–65. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2021/232–241. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.
Már régóta igény mutatkozott hazánkban a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére szolgáló jogi eszközre. Az ilyen vállalatok számára az adósságuk rendezésére az egyetlen korábbi jogi megoldás a méltán népszerűtlen csődeljárás volt, amely azonban rugalmatlan és kockázatos, mivel sikertelen eljárás esetén a csődeljárás automatikusan felszámolási eljárásba fordul. A csődeljárás formalisztikus és vontatott eljárásával, a hitelezők korlátozott bevonásával a döntéshozatalba és az adós szempontjából nézve, a hozzá kapcsolódó stigmával, valójában többet ártott, mint használt. Népszerűtlenségét jól mutatja, hogy évente csak néhány tucat ilyen eljárás indult.