Mi fán terem a szerkezetátalakítás?


Már régóta igény mutatkozott hazánkban a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalatok megmentésére szolgáló jogi eszközre. Az ilyen vállalatok számára az adósságuk rendezésére az egyetlen korábbi jogi megoldás a méltán népszerűtlen csődeljárás volt, amely azonban rugalmatlan és kockázatos, mivel sikertelen eljárás esetén a csődeljárás automatikusan felszámolási eljárásba fordul. A csődeljárás formalisztikus és vontatott eljárásával, a hitelezők korlátozott bevonásával a döntéshozatalba és az adós szempontjából nézve, a hozzá kapcsolódó stigmával, valójában többet ártott, mint használt. Népszerűtlenségét jól mutatja, hogy évente csak néhány tucat ilyen eljárás indult.


A szerkezetátalakítási eljárásnak is az a célja, hogy az adós és a hitelezők megállapodjanak egy olyan tervben, amelynek célja, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon, a működése biztosított legyen, a tartozásai csökkenjenek és a szolgáltatásait teljesíteni tudja, azonban ehhez összehasonlíthatatlanul rugalmasabb kereteket biztosít. A törvény nem köti meg a felek kezét, azaz bármilyen megoldásban megállapodhatnak, amely előnyös a felek számára. Mindazonáltal a szerkezetátalakítási terv nem terjedhet ki munkavállalók munkaviszonyból eredő követeléseire, valamint természetes személyek kártérítéssel kapcsolatos követeléseire.

A csődeljárás alternatívájaként a szerkezetátalakítás természetesen – bár igen korlátozottan – eddig is jelen volt a magyar piaci gyakorlatban, de a bírói eljáráson kívül adósságrendezés és szerkezetátalakítás rendkívül körülményes, hiszen jogszabályi keretek híján az érdekelt felek teljeskörű és egybehangzó megállapodásától függött.  Ez azt feltételezi, hogy valamennyi hitelező és az adós (valamint annak tulajdonosai) is közös érdekek mentén hozzák meg döntéseiket, de legalábbis a különböző irányú érdekek között feszülő ellentéteket kompromisszumos megoldással balanszírozni tudják.  Mondani sem kell, hogy ez egy olyan kiélezett szituációban, amikor cégek túléléséről van szó, igen nehezen volt kivitelezhető, és sajnos gyakrabban fulladt kudarcba a próbálkozás, mint ahányszor sikerre vezetett volna.

A 2022. júliusában életbe lépő szerkezetátalakítási törvény pont azt a törvényi keretet nyújtja, ami a felek szerződésén alapuló eddigi gyakorlatból hiányzott.  A szerkezetátalakítási eljárás egyik nagy előnye, hogy bár a törvény keretet nyújt az eljárásnak, az eljárást mégis leginkább a felek irányítják és a bíróságnak csak limitált a hatásköre.  Ez elég rugalmas eszközt ad a felek kezébe, hogy a cég működését folytatni tudja, miközben a legfontosabb hitelezőkkel (vagy mindegyikkel), akiktől a cég pénzügyi stabilitása függ, el tudja kezdeni a tárgyalásokat.

A szerkezetátalakítási eljárás megindítása az adós vállalat tulajdonosainak döntésén múlik. Az eljárás bizalmi eljárásként indul, és csupán akkor válik nyilvánossá, amennyiben bizonyos feltételek teljesülnek, pl. az adós valamennyi hitelezőt bevonja és általános fizetési haladék elrendelését kéri.

Ugyanis nem feltétlenül kerül sor valamennyi hitelező bevonására; arról az adós dönt, hogy kiket von be.  Akiket bevon, azokkal szemben fizetési haladékot kap, hogy a tárgyalásokat le tudják folytatni; a be nem vont hitelezők felé, azonban továbbra is folytatni kell a szerződések teljesítését.  Ekkor az eljárás nem nyilvános, arról csak az érintett felek tudnak.  Ennek legfőbb előnye az adós számára, hogy a fizetésképtelenséggel kapcsolatos stigmatizációt el lehet kerülni.  Valamennyi hitelező bevonása esetén azonban a fizetési haladék általános érvényű és az eljárás nyilvánossá válik; az eljárás nyilvánossá válása esetén pedig növekszik a bíróság hatásköre.

A szerkezetátalakítási eljárás központi és egyben nélkülözhetetlen eleme a kényszeregyezség, azon belül is a hitelezői osztályokon átívelő kényszeregyezség.  Az eddigi, teljesmértékben a felek szerződési szabadságán alapuló szerkezetátalakítás legnagyobb buktatója az volt, hogy abba valamennyi érintett hitelezőnek bele kellett egyeznie.  Ezzel szemben a törvény a szerkezetátalakítási terv kapcsán azt követeli csupán meg, hogy valamennyi hitelezői osztályon belül többségi szavazással fogadják el. A megszavazott szerkezetátalakítási tervet a bírósági fogja jóváhagyni. A bíróság vizsgálati jogköre ugyanakkor korlátozott, ugyanis a terv jóváhagyásakor csupán azt vizsgálhatja, hogy az a formai követelményeknek megfelel és a jogszabályokkal nem áll ellentétben. Ugyanakkor nem vizsgálhatja és nem dönthet afelől, hogy a terv gazdaságilag megvalósítható-e.  Amennyiben a hitelezők a szerkezetátalakítási tervet nem minden hitelezői osztályban szavazzák meg, az adós kérheti a bíróságtól a szerkezetátalakítási terv valamennyi hitelezői osztályra kiterjedő, kényszeregyezségi hatályú jóváhagyását, amennyiben a törvény által szabott feltételek ehhez fennállnak.

Amennyiben a hitelezők nem szavazzák meg a szerkezetátalakítási tervet, vagy azt a bíróság nem hagyja jóvá, a szerkezetátalakítási eljárás sikertelenül zárul. Ebben az esetben a fizetési haladék megszűnik. Azonban a sikertelen szerkezetátalakítási eljárás önmagában nem ad alapot arra, hogy a hitelezők fizetésképtelenségi eljárást indíthassanak az adós ellen: az általános fizetésképtelenségi követelményeknek továbbra is meg kell felelni.

A szerkezetátalakítás sikeressége érdekében a törvény számos eszközt ad az adósok kezébe, hogy javíthassák a lehetőségeiket.  Ezek közül hármat emelnénk ki:

  1. Az adóst az eljárásban – amennyiben szükséges vagy valamelyik fél kéri – szerkezetátalakítási szakértők támogatják. A szakértők feladata, hogy segítséget nyújtsanak a szerkezetátalakítási terv elkészítésében, a hitelezőkkel egyeztetéseket folytassanak, vezessék a tárgyalásokat, ezen felül felelősek a szerkezetátalakítási terv helyes megvalósításáért is. A szakértői támogatás nem csak azért fontos, hogy a szerkezetátalakítási terv reálisan megvalósítható legyen, de várhatóan a megállapodás megkötését is segíteni fogja azzal, hogy semleges nézőpontból közelít a . Ilyen eljárásban szakértők a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett, valamint hatósági nyilvántartásban szereplő állami felszámoló szervezetek lehetnek.
  2. A szerkezetátalakítási eljárás sikerességéhez gyakran elengedhetetlen valamilyen friss finanszírozás (ún. megmentő finanszarozás avagy rescue financing) bevezetése. A törvény sajnos itt nem megy elég messzire, és nem biztosít abszolút elsődlegességet (superpriority) az ilyen friss pénzt nyújtó hitelezőknek, de annyi könnyítést ad számukra, hogy amennyiben az adóst a szerkezetátalakítás mégsem menti meg, és felszámolás alá kerül, akkor a többi hitelező nem támadhatja meg ezen új finanszírozás biztosítékait.  Ugyanis főszabály szerint a fizetésképtelenséghez közeli időpontban az adós által nyújtott biztosítékok a hitelező jogtalan előnyben részesítésének minősülnek, így a friss pénzt nyújtó hitelezők által kért biztosítékok jó eséllyel támadhatóak lennének – de ezt a fonák helyzetet a törvény kiküszöböli.
  3. A törvény bevezeti a korai előrejelző rendszert, amely – célja szerint – elsősorban a KKV szektor számára igyekszik hathatós segítséget nyújtani. A vállalkozások számára a kormány egy online platformon olyan módszertani útmutatásokat is tartalmazó tájékoztató anyagokat tesz közzé, és egyéb szolgáltatásokat biztosít, amelyek elősegítik az adósságok vagy a vagyoni helyzet kedvezőtlen alakulásának, valamint a fizetésképtelenné válás valószínűségének felismerését. A korai előrejelző eszközök segítséget kívánnak nyújtani a vállalkozások részére a pénzügyi kockázatok felismeréséhez, az indokolatlan üzleti kockázatok elkerüléséhez és a pénzügyi nehézség megfelelő kezeléséhez.

Összességében elmondható, hogy a szerkezetátalakítási eljárás legfőbb előnye a pusztán szerződésen alapuló felek közötti megállapodással szemben, hogy többségi szavazással kell elfogadni szerkezetátalakítási tervet, akár kényszeregyezségi hatállyal.  Így nem fordulhat elő az a sokszor tapasztalt helyzet, amikor egyetlen hitelező makacssága blokkolja a megállapodást, és ezáltal az adós túlélését.  Előnye továbbá a jelenlegi csődeljárással szemben, hogy a hitelezők jóval nagyobb döntési jogkörrel rendelkeznek, az adós keze sincs megkötve, és az esetleges sikertelen tárgyalás nem fordul át automatikusan felszámolási eljárássá, ami jelentős kockázatot jelentett korábban az adósok számára.   Éppen ezért várható, hogy a szerkezetátalakítási eljárások bevezetése erősíteni fogja a vállalkozások és ezáltal a hitelezőik pozícióját a magyar piacon, ez pedig hosszú távon pozitív hatással bír majd a gazdaságra.




Kapcsolódó cikkek

2021. október 14.

A személyes adatok kezelése a munkaviszonyban

A munkavállalók adatinak kezelésével kapcsolatosan elsődlegesen a GDPR (Általános Adatvédelmi Rendelet) rendelkezései érvényesülnek, a magyar jogszabályok abban az esetben alkalmazhatóak, ha azok nem ellentétesek a GDPR rendelkezéseivel.