A szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A humanitárius államépítés tapasztalatai Koszovóban – interjú dr. Jávorszki Tamás rövid távú Twinning- (ikerintézményi) szakértővel.

Dr. Jávorszki Tamás 2014-től úgynevezett rövid távú ikerintézményi szakértőként vesz részt az Európai Unió (EU) társfinanszírozásával Koszovóban megvalósuló „Szervezett bűnözés és korrupció elleni bűnügyi nyomozások erősítése” elnevezésű projektben. Az unió által IPA- (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz – Instrument for Pre-Accession Assistance) program keretében finanszírozott, 2016 augusztusával záruló projekt célja a koszovói intézmények kapacitásbővítése a szervezett bűnözés és a korrupció elleni harc sikere érdekében. Ennek a megvalósításáról beszélgetünk dr. Jávorszki Tamással.

A projekt az úgynevezett ikerintézményi (Twinning-) program keretében valósul meg, melynek szabályait Magyarországon a 311/2012. (XI. 7.) számú kormányrendelet tartalmazza – kezdi a beszélgetést dr. Jávorszki Tamás. – A Twinning-, vagyis ikerintézményi program az EU bővítési és partnerségi politikájának egyik kiemelkedően fontos eszköze. Ennek keretében a tagállamok – többek között – a bel- és igazságügy területén szerzett tudásuk, tapasztalataik átadásával segítik a csatlakozásra váró országok felkészülését. A Twinning-programot – mint fejlesztési eszközt – az Európai Bizottság 1998-ban hozta létre, melynek keretében az EU-tagállamok közigazgatási, illetve igazságügyi szervei szakértők kiutaztatásával valósítanak meg a kedvezményezett ország intézményrendszerének kapacitásfejlesztését célzó, tudásátadásra és tapasztalatcserére épülő projekteket.

Hazánk mióta vesz részt ilyen programokban?

Magyarország 1998-tól egészen a 2004-es csatlakozásig kedvezményezett országként élvezte ennek előnyeit, majd a csatlakozással lehetőség nyílott arra, hogy intézményei révén tagállami partnerként aktív szereplőjévé váljon a program keretében zajló tudásátadási folyamatnak. 1998-tól magam is több előcsatlakozási program résztvevője voltam, majd a tavalytól már „donorország” képviselőjeként vehetek részt a programban. 2012-től TAIEX-szakértőként veszek részt a nyugat-balkáni igazságügyi együttműködésben.

Mit jelent a TAIEX?

A TAIEX (Technical Assistance and Information Exchange) jelentése magyarul: Technikai Segítségnyújtás és Információcsere, ami nem más, mint az Európai Bizottság Bővítési Főigazgatóságának Intézményfejlesztési Egysége által kezelt technikai segítségnyújtási és információcsere-eszköz. Az 1996-tól futó program célja az uniós acquis gyorsabb átvételének és végrehajtásának elősegítése a tagjelölt országokban. A TAIEX szoros kölcsönhatásban működik az ikerintézményi programmal, a TAIEX- és a Twinning-projektek gyakran egymásra épülve, egymást kiegészítve valósulnak meg.

Koszovó milyen szerepet tölt be ezekben a programokban?

Koszovó, mint az EU bővítési politikájának hatálya alá eső potenciális tagjelölt ország, számos ikerintézményi projekt kedvezményezettje. Az ikerintézményi projektek jellemzően 1-2 év időtartamúak, és 1-2 millió euró költségvetésűek, melyeket az Európai Unió és a kedvezményezett ország együttesen finanszíroznak. A program, melyben szakértőként veszek részt, a nagyobbak közé sorolható, a több mint kétéves futamidejével, illetve 1,8 millió eurós költségvetésével. A végrehajtására német és magyar intézmények által megkötött konzorciumi egyezmény alapján kerül sor.

Léteznek az úgynevezett rövid távú szakértők. Kik ezek?

dr. Jávorszki Tamás rövid távú, úgynevezett Twinning- (ikerintézményi) szakértő

A rövid távú szakértők (Short Term Experts – STEs) általában az egyes projekttevékenységekben közreműködnek, melyek terén specifikus szakterületi tapasztalattal rendelkeznek. Ők – szemben a projekt teljes időtartama alatt a kedvezményezett országban tartózkodó hosszú távú szakértővel (Resident Twinning Advisor – RTA) – rövidebb, rendszerint 3-5 napos időtartamra utaznak a támogatott országba, az elvégzendő feladattól függő gyakorisággal. A rövid távú szakértők kötelesek minden egyes kiküldetésről a hosszú távú szakértő részére jelentést készíteni, melyek összesítése alapján készülnek el a negyedéves jelentések a projekt feladatainak elvégzéséről, illetve befejezésekor a zárójelentés.

Miért fontos ezeknél a programoknál a bírói-ügyészi szakértelem?

Az EU egyes misszióiban még mindig „résképességnek” számít a bírói-ügyészi szakértelem, ezért az ilyesfajta tagállami részvétel jelentős külpolitikai hozadékkal is bír. Különösen igaz ez a nyugat-balkáni térségben való magyar részvételre, mely régióban Magyarország – a számos ponton kapcsolódó közös történelmi múltra is tekintettel – jelentős tapasztalatokkal rendelkezik.

Köztudott, hogy Koszovóban az 1997 és 1999 között a háború a jogállamiságot gyakorlatilag teljesen megszüntette.

Igen, és a jogállamiság helyreállítására tett első lépésként megszületett az ENSZ Biztonsági Tanácsa által 1999 júniusában elfogadott 1244 (99) számú határozat, amely Koszovóban a szerb kormány helyébe az Egyesült Nemzetek Ideiglenes Koszovói Közigazgatási Misszióját (United Nations Interim Administration Mission in Kosovo – UNMIK) állította. Az UNMIK felállítása óta a feladatok fokozatosan kerülnek át az időközben létrehozott saját, koszovói intézményekhez. Az átmenetet jelentősen elősegítik az IPA jogállamiság (Rule of Law) projektjei. Amiben én most részt veszek, az is ilyen program.

Sokat halljuk az úgynevezett „mandatory results” kifejezést. Ez pontosan mit takar?

Az ikerintézményi programok közös jellemzője az úgynevezett kötelező eredmények (mandatory results) elérése, ezek a projektek ebben különböznek a kizárólagosan tanácsadásra, illetve egyéb klasszikus segítségnyújtásra hivatott programoktól. Az ikerintézményi program nem a tagállamok egyirányú technikai segítségnyújtása a kedvezményezett országnak, hanem szoros partnerséget jelent, amelyben alapvető fontosságú a támogatott ország elkötelezettsége. A kötelező eredmény fogalma ezért az ikerintézményi program kulcseleme. A megvalósítás folyamatában a tagállami partner- és a kedvezményezett ország intézménye is elkötelezi magát a közösen megállapodott eredmények elérésére.

Lényegében itt a tagállami partnerország intézményrendszerének, jogrendjének lemásolása történik?

Nem. A programnak nem célja a tagállami partnerország intézményrendszerének, és jogrendjének lemásolása. A tagállami partnerország a legjobb saját, illetve uniós gyakorlatok bemutatásával igyekszik hozzájárulni a kötelező eredmények eléréséhez, azonban a kedvezményezett ország intézménye maga dönti el, hogy a számára bemutatott megoldási lehetőségeket mennyiben valósítja meg. A lényeg, hogy a program lezárásakor a kedvezményezett országnak jelentősen fejlesztett intézményrendszerrel kell rendelkeznie egy konkrét területen, mert ez teszi lehetővé az uniós acquis átvételét és végrehajtását.

Hogyan néz ki a koszovói ügyészi szervezet?

Az ottani vádhatóság háromszintű, a szervezet csúcsán elhelyezkedő Államügyészségnek alárendelten működik a Fellebbviteli Ügyészség, illetve a Koszovói Különleges Ügyészi Hivatal, valamint a hét helyi ügyészség. Ügyészi feladatokat lát el ezen túlmenően a hatáskörébe utalt ügyekben az Európai Unió Jogállamiság Missziója (European Union Rule of Law Mission – EULEX), melynek egyes ügyészei a Koszovói Különleges Ügyészi Hivatalba beosztva végzik a munkájukat.

Titkos adatgyűjtés a büntetőeljárásban
Kis László kötete a büntetőeljárás egy nagyon vékony, ám annál szerteágazóbb kérdésének, a titkos adatgyűjtésnek próbálja felfedni minden vonulatát. További információ és megrendelés >>

Hogyan történik a projekt megvalósítása a mindennapokban?

A program első felében a koszovói ügyészi szervek, valamint a Koszovói Rendőrség, a Koszovói Ügyészségi Tanács és a Koszovói Igazságszolgáltatási Tanács által rendelkezésre bocsátott dokumentumok, a hatályos koszovói jogszabályok, a dokumentumokat rendelkezésre bocsátó intézmények képviselői részvételével lefolytatott munkaértekezletek, illetve személyes interjúk alapján felmértük azokat a területeket, ahol a kötelező eredmények eléréséhez a tagállami partnerintézmények hozzáadott értékkel tudnak szolgálni. A projekt második felében irányelvek, útmutatók megalkotásával, illetve képzések lefolytatásával igyekszünk hozzájárulni a kötelező eredmények eléréséhez.

---