Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hatáskör és az illetékesség megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó. A szerződésben rögzített illetékességi kikötés olyan eljárásjogi hatású magánjogi megállapodás, amelynek érvényességét a megkötésekor irányadó szabályok alapján kell megítélni – a Kúria eseti döntése.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 23. § (1) bekezdés, 27. § (2)–(5) bekezdés, 28. § (1) bekezdés d) pont.
Ami a tényállást illeti, az alperes (hitelező) és a felperes (adós) 2007-ben kölcsönszerződést kötöttek egymással, és a szerződéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogvitájuk esetére perértéktől függően kikötötték a Pesti Központi Kerületi Bíróság, illetve a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét. A felperes a közjegyzőnél fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben. Kérelmében a perré alakulás esetén illetékes bíróságként a Szegedi Járásbíróságot jelölte meg a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 25. § (4) bekezdése alapján („nem természetes személyek elleni perekben az általános illetékességet a nem természetes személy székhelye mellett az a hely is megalapozza, ahol a jogvitában érintett ügyben eljáró, képviseletére hivatott szerv, illetve szervezeti egység a működését kifejti”). A fizetési meghagyással szemben az alperes ellentmondással élt. A felperes az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a Szegedi Járásbíróságon terjesztette elő keresetét a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában.
A Szegedi Járásbíróság tájékoztatta a felperest, hogy a perbeli követelését a lakóhelye vagy az ügyletkötés helye szerint illetékes bíróság előtt is érvényesítheti azzal, hogy a választás jogával az alperes írásbeli ellenkérelmének előterjesztéséig élhet. A felperes ezzel élni kívánt és a bíróság illetékességét az ügyletkötés helyére alapítva kérte az ügy áttételét a Kaposvári Járásbíróságra.
A Szegedi Járásbíróság elrendelte az ügy iratainak áttételét a Kaposvári Járásbírósághoz. Határozatának indokolása szerint a perbeli kölcsönszerződés fogyasztói szerződés, ezért a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességére vonatkozó alávetési kikötés nem alkalmazható a Pp. 27. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, amely szerint nincs helye olyan illetékességi kikötésnek, amely kizárja a fogyasztó jogát ahhoz, hogy a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse.
A Kaposvári Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének való alávetési kikötés érvényes, a Pp. 27. § (5) bekezdése viszont lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztó a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt érvényesítse. Felhívta a felperest ezért, hogy nyilatkozzon, hogy a pert a Pesti Központi Kerületi Bíróság helyett a lakóhelye, tehát a Dombóvári Járásbíróság előtt kívánja-e érvényesíteni. A felperes a Pesti Központi Kerületi Bíróságot választotta. A Kaposvári Járásbíróság az illetékessége hiányát megállapító végzésében rámutatott arra, hogy a Pp. 27. § (5) bekezdése a szerződésben kikötött kizárólagos illetékességet annyiban korlátozza, hogy amennyiben a fogyasztó a vállalkozással szemben fennálló szerződéses jogviszonyból eredő igényét saját belföldi lakóhelyén kívánja érvényesíteni, erre alávetéses illetékesség kikötése esetén is lehetősége van. Mivel a felperes erre az illetékességi okra nem kívánt hivatkozni, s miután a peres felek alávetési kikötésre vonatkozó megállapodása annak megkötésekor még nem ütközött jogszabályba, a perre az alávetési kikötésben megjelölt Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagosan illetékes.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szintén megállapította illetékessége hiányát, és az ügyet felterjesztette a Kúriára az eljáró bíróság kijelölése miatt. Álláspontja szerint a jelen ügyben nem áll fenn alávetéses illetékesség, mivel a kikötés érvénytelen szerződésben szerepel, érvénytelen ügyletre pedig eljárási jogot sem lehet alapítani.
A Kúria megállapításai
A Kúria a negatív illetékességi összeütközést a Pesti Központi Kerületi Bíróság eljárásra történő kijelölésével szüntette meg. A Kúria rögzítette, hogy a felek a perbeli szerződésből eredő jogvitájuk esetére általános szerződési feltétel formájában a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét kötötték ki. Akár az általános, akár a vagylagos illetékességi okok alkalmazására csak más bíróság kizárólagos illetékességének hiányában kerülhet sor, ezért az eljáró bíróság illetékességének megállapítása során elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy az alávetési kikötés érvényes-e, s ha igen, a perben alkalmazható-e.
Az érvényességet illetően annak van döntő jelentősége, hogy a szerződésben rögzített illetékességi kikötés olyan eljárásjogi hatású magánjogi megállapodás, amelynek érvényességét a megkötésekor irányadó szabályok alapján kell megítélni. A felek a megállapodásukat 2007-ben kötötték, amikor az akkor hatályos Pp. előírásai alapján a jövőben felmerülő jogvitáikra kiköthették a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét, az ezt tiltó szabály csak 2009-ben került beiktatásra a törvénybe (vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk esetére nem köthetik ki a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét), és sem ennek a rendelkezésnek nincs visszaható hatálya.
Nem ért egyet a Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak azzal az álláspontjával, hogy az alávetési kikötés azért nem vehető figyelembe, mert érvénytelen szerződésben szerepel. A szerződés érvényességének, illetve érvénytelenségének megítélése a per érdemére tartozó kérdés, önmagában a felperes állítása alapján a szerződés nem tekinthető érvénytelennek. Másrészt a felek alávetési kikötést tartalmazó megállapodása kapcsolódik ugyan a kölcsönszerződéshez, de attól különböző szerződés, így a kölcsönszerződés esetleges érvénytelensége nem vonja maga után az alávetési kikötésre vonatkozó megállapodás érvénytelenségét. A felek a kölcsönszerződéssel kapcsolatban esetlegesen felmerülő jogvitájuk esetére kötötték ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékességét, s miután az esetleges jogvitájuk körét nem korlátozták, az a szerződés érvényességével kapcsolatos jogvitát is magában foglalja.
A Kúria megállapította, hogy az alávetési kikötés érvényes, illetve érvényesnek tekintendő, alkalmazhatóságát pedig az zárhatná ki, ha az azt tartalmazó megállapodás megkötését követő jogszabályváltozás következtében az olyan típusú ügyek elbírálására, amelyre a szerződő felek illetékességi megállapodása vonatkozott, a jogalkotó más bíróság hatáskörét vagy kizárólagos illetékességét állapította volna meg. A hatáskör és az illetékesség megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó, a keresetlevél beadásakori hatásköri, illetve kizárólagos illetékességre vonatkozó szabályokkal szemben pedig a felek illetékességi megállapodása nem érvényesülhet, mivel nincs helye illetékességi kikötésnek olyan ügyekben, amelyekre törvény valamely bíróság kizárólagos illetékességét állapítja meg. Mivel a perbeli megállapodáson alapuló illetékességi kikötés nem ütközik törvényen alapuló kizárólagos illetékességi szabállyal, így a felperes kölcsönszerződésből eredő igénye a kikötött bíróság előtt érvényesíthető. Ennek nem mond ellent a Pp. 27. § (5) bekezdése sem, ez a rendelkezés ugyanis nem kizárólagos, hanem vagylagos illetékességi szabályra utal vissza, a vagylagos illetékesség pedig nem érvényesülhet sem a törvényen, sem az alávetésen alapuló kizárólagos illetékességgel szemben. Mindezek alapján a Kúria a per elbírálására a kizárólagosan illetékes Pesti Központi Kerületi Bíróságot jelölte ki.
Az ismertetett döntés (Kúria Pkk.V.24.642/2023/2.) a Kúriai Döntések 2023/10. számában 247. szám alatt jelent meg.
