Bejegyzések illetékesség címkével

A szerződésben rögzített illetékességi kikötés érvényessége
2023. november 3. Szakma

A szerződésben rögzített illetékességi kikötés érvényessége

A hatáskör és az illetékesség megállapításánál a keresetlevél benyújtásának időpontja az irányadó. A szerződésben rögzített illetékességi kikötés olyan eljárásjogi hatású magánjogi megállapodás, amelynek érvényességét a megkötésekor irányadó szabályok alapján kell megítélni – a Kúria eseti döntése.

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez
2021. február 12. Szakma

Illetékességi nehézségek: a közigazgatási és munkaügyi bíróságtól a törvényszékhez

A közigazgatási és munkaügyi bíróságokról a törvényszékeknek megküldött, folyamatban lévő ügyek nem tekinthetők újonnan indult ügyeknek, így azokban a törvényszékek a közigazgatási perrendtartás 2020. április 1-jétől hatályos illetékességi szabályaira hivatkozással az illetékességük hiányát nem állapíthatják meg – a Kúria eseti döntése.

Az önkormányzati társulás működése során felmerülő jogviták elbírálása
2019. október 16. Szakma

Az önkormányzati társulás működése során felmerülő jogviták elbírálása

Ami a tényállást illeti, a felperes és az alperes önkormányzatok Köznevelési és Gyermekjóléti Társulást hoztak létre, és ezen keresztül valósították meg közösen a kötelező önkormányzati feladatként előírt gyermekjóléti alapellátást. A társulási szerződésben az intézmény fenntartásával kapcsolatos költségek viseléséről úgy rendelkeztek, hogy a székhely intézmény és tagintézmények közös fenntartásával és működésével kapcsolatos pénzügyi fedezetet a költségvetési törvényben meghatározott helyi önkormányzatok számára biztosított hozzájárulások, támogatások képezik. A külső forrásokból nem fedezett, illetve a helyi települési sajátosságok érvényesítését szolgáló működési kiadások, többletköltségek fedezetét a társult települési önkormányzatok átadott pénzeszközként, pénzügyi hozzájárulás címén biztosítják. Könyvelési hiba következtében a kedvezményes étkeztetésben részesülő gyermekek utáni normatív támogatást kétszeresen, egyrészt ezen a címen, másrészt térítési díj címén került elszámolásra. A normatív támogatással nem fedezett részt a társulás tagjainak kellett teljesíteniük, és mivel a felmerült költségekre a kétszeresen figyelembe vett támogatás nem jelentett elegendő fedezetet, a tagok közül a felperes teljesített jóval nagyobb arányú többletbefizetést. Így 2007 és 2014 között a társulás működtetéséhez a tagok 42 304 000 forinttal kevesebbel járultak hozzá, ezt az összeget a felperes a saját költségvetéséből finanszírozta. A felperes jogalap nélküli gazdagodás, majd a…

Új Pp. a bírói gyakorlatban
2019. május 20. Szakma

Új Pp. a bírói gyakorlatban

A Civilisztikai Kollégiumvezetők új állásfoglalásai egyértelművé teszik a Pp. érintett rendelkezéseinek értelmezését és segítik a feleket a bíróságok álláspontjának megismerésében.