A tényleges életfogytiglan alkalmazásának viharában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amennyiben a cselekmény elbírálásakor már olyan rendelkezés van hatályban, amely kötelezővé teszi a tényleges életfogytiglani büntetés kiszabását, az elkövetéskor hatályos Btk.-t kell alkalmazni – a Kúria eseti döntése.

Az ügy előzménye

A törvényszék 2012. február hó 15-én kelt ítéletében az I. r. terheltet – halmazati büntetésül – 5 év fegyházbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A kiszabott szabadságvesztés büntetés fele részének végrehajtását 5 év próbaidőre felfüggesztette.
Az ügyész az elsőfokú ítéletet tudomásul vette, az I. r. terhelt védője által benyújtott fellebbezést az ítélőtábla 2012. november 20-án elutasította és az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelttel szemben helybenhagyta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az elsőfokú bíróság ítélete, valamint a másodfokú bíróság végzése ellen az I. r. terhelt terhére a fellebbviteli főügyészség 2013. március 6-án felülvizsgálati indítványt nyújtott be.

Az indítvány szerint az elsőfokú bíróság tévedett a büntetés kiszabásakor, amikor az elkövetéskori anyagi jogszabályok helyett az elbíráláskor hatályos rendelkezéseket alkalmazta, mert azok összességében nem voltak kedvezőbbek az I. r. terheltre nézve. A bűncselekmények elbírálásakor hatályos Btk. 85. § (4) bekezdése alapján kizárólag életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására kerülhetett volna sor, amely a lehető leghátrányosabb büntetés. Mivel kötelezően kiszabandó, ezért alkalmazása felülírja a részben felfüggesztett, részben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásának a lehetőségét. Mindezek alapján az elsőfokú bíróságnak az elkövetéskor hatályos anyagi jogszabályokat kellett volna alkalmaznia, amelyek viszont nem tették lehetővé a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának részbeni felfüggesztését. Az indítványában kitértek még arra, hogy mivel a súlyosítási tilalmat feloldó ügyészi fellebbezés hiányában beállt a súlyosítási tilalom, a törvénysértő büntetés a másodfokú eljárásban nem, kizárólag felülvizsgálati eljárásban orvosolható.

A Kúria megállapításai

A Kúria a büntetés kiszabását a büntető anyagi jog szabályának megsértése miatt törvénysértőnek találta, és helyt adott a felülvizsgálati indítványnak.

Megállapította, hogy az I. r. terhelt terhére megállapított bűncselekmények elkövetésére 2001. április 5-e és 2001. július 18-a között került sor. Az elsőfokú ítéletet 2012. február 15-én hozták meg.
A 2010. május 1. napjától hatályos Btk. 90. § (1) bekezdése valóban lehetőséget adott a szabadságvesztés részbeni felfüggesztésére, de ebben az esetben nem lehet figyelmen kívül hagyni az elsőfokú ítélet meghozatalakor már hatályos Btk. 85. § (4) bekezdését. A rendelkezés értelmében ugyanis amennyiben a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább három a Btk. 137. § 17. pontjában meghatározott személy elleni erőszakos bűncselekménynek minősül, akkor a Btk. 85. § (2) bekezdés szerinti büntetési tétel felső határa (mely szerint a büntetést a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni) a kétszeresére emelkedik. Ha pedig a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint bármelyik bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is. Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra! Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

Mivel az I. r. terhelt terhére megállapított rablások büntetési tétele az elbíráláskor tíz évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, így vele szemben az elbíráláskori jogszabály alapján kötelezően életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést kellett volna kiszabni, ami viszont összehasonlíthatatlanul hátrányosabb, mint az elkövetéskori anyagi jogi rendelkezések alkalmazása. A Kúria megerősítette, hogy a cselekményeket az elkövetéskor hatályos anyagi jogszabályok szerint kellett volna elbírálni, amelyek azonban a szabadságvesztés végrehajtásának fele részben történő felfüggesztésére vonatkozó rendelkezéseket még nem tartalmazták.
Mivel tehát az elkövetéskor hatályos Btk. az öt évi szabadságvesztés végrehajtásának a felfüggesztését nem tette lehetővé, az I. r. terhelttel szemben a jogerős ítéletben törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Mindezek alapján a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat büntetést kiszabó részét az I. r. terhelt tekintetében a felülvizsgálati indítvány irányához igazodva megváltoztatta, és a kiszabott szabadságvesztés büntetés fele része végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó törvénysértő rendelkezést mellőzte.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv. II. 406/2013.) a Kúriai Döntések 2014/3. számában 34. szám alatt jelent meg.

---