Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A hatályos büntetőeljárási törvény kapcsán 2022. november 24-től jelentős változások léptek életbe. Az Európai Bizottság a jogállamisági eljárás keretében olyan ajánlásokat fogalmazott meg Magyarországgal szemben, aminek lényege szerint a közpénzek, illetve az uniós pénzek felhasználását sértő bűncselekményekkel szemben az eddiginél jóval hatékonyabb fellépésre van szükség.
A magyar Országgyűlés a 2022. évi XLI. törvény elfogadásával iktatta be az új szabályokat, melyek a 2017. évi XC. törvény (Be.) 817/A. § és 817/W. §-a között találhatóak.
1. Mely bűncselekmény típusok esetében látta a jogalkotó szükségesnek a hatékonyabb fellépést?
A jogszabályi felsorolás a teljesség igénye mellett:
a) a korrupciós bűncselekmények (Btk. XXVII. Fejezet), kivéve
aa) a vesztegetés egyes enyhébben minősülő eseteit [Btk. 290. § (1) és (6) bekezdés],
ab) a vesztegetés elfogadása enyhébben minősülő esetét [Btk. 291. § (1) bekezdés];
b) a hivatali visszaélés (Btk. 305. §), kivéve, ha azt rendvédelmi szervnél, Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, Országgyűlési Őrségnél, fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnál, önkormányzati igazgatási szervnél vagy köztestületnél nem vezető beosztású hivatalos személy követi el;
c) a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra elkövetett vagy ilyen vagyonban kárt okozó
ca) sikkasztás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 372. § (4)-(6) bekezdés],
cb) csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 373. § (4)-(6) bekezdés],
cc) gazdasági csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 374. § (4)-(6) bekezdés],cd) információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 375. § (2)-(4) bekezdés],
ce) hűtlen kezelés (Btk. 376. §);
d) a költségvetést károsító bűncselekmények (Btk. XXXIX. Fejezet) közül
da) a költségvetési csalás súlyosabban minősülő esetei [Btk. 396. § (3)-(6) bekezdés],
db) a költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 397. §);
e) a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 420. §);
f) az a)-e) pontban meghatározott bűncselekményekkel összefüggésben elkövetett
fa) bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §) és
fb) pénzmosás (Btk. 399. és 400. §)
2. Mely esetekben van lehetőség a felülbírálati indítvány benyújtására?
A jogszabály szerint abban az esetben, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség által tett feljelentés elutasításra, vagy az eljárás megszüntetésre kerül, úgynevezett felülbírálati indítvány benyújtásának van helye a feljelentés elutasításáról vagy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozat kézbesítését követő egy hónapon belül. A felülbírálati indítvány benyújtására tehát első körben a sértett vagy a feljelentő jogosult. Az indítvány benyújtására kizárólag a fentiekben hivatkozott bűncselekményekkel összefüggésben van lehetőség.
3. Mi történik, ha sem a sértett sem pedig a feljelentő nem él a felülbírálati indítvány tételi jogával?
Ebben az esetben a jogszabály kötelezővé teszi a megszüntetésről szóló határozat közzétételét, ugyanis a megszüntető vagy elutasító határozattal szemben a közzétételt követő egy hónapon belül – a gyanúsított, a védő, a sértett és a feljelentő kivételével – bármely természetes vagy nem természetes személy felülbírálati indítványt nyújthat be. Ez tehát a felülbírálati indítvány benyújtásának teljes körű kiterjesztése, és a vád kikényszerítéséhez vezető út első fontos lépése.
4. Hogyan és milyen módon kell közzétenni a megszüntető, elutasító határozatokat?
Az anonimizált határozatot, illetve az anonimizált ügyiratjegyzéket az ügyészség vagy a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen kell közzétenni. A határozatot oly módon kell közzétenni, hogy bárki számára folyamatosan elérhető, és megtekinthető legyen, aképp hogy a honlapon belül kereshető legyen legalább a kibocsátó ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése, a hirdetmény alapjául szolgáló ügy száma, a hirdetmény közzétételének időpontja, és az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján. A közzététel során tájékoztatást kell nyújtani a határozattal szembeni jogorvoslati lehetőségekről, és a benyújtás módjáról is.
Az anonimizált határozatokat az ügyészség ezen a felületen teszi közzé, a NAV határozatai itt olvashatóak, a rendőrségi határozatok pedig itt.
A gyakorlatban kérdés lesz majd, hogy a sérelmezett ügyek kapcsán közzétett határozatok mennyire lesznek felismerhetőek és átláthatóak, ugyanis azokat a fentiek szerint anonimizált formában kell majd közzétenni.
5. A felülbírálati indítvány előterjesztése, és annak következményei
A felülbírálati indítványt a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni, meg kell indokolni és ahhoz az indítványt előterjesztő személy csatolhatja a rendelkezésére álló bizonyítékokat. Ezek után a határozatot hozó hatóság vagy ügyészség a felülbírálati indítvány tartalmát megvizsgálja, és hatályon kívül helyezheti a korábban általa hozott határozatot. Ennek elmaradása esetén 8 napon belül köteles a felülbírálati indítványt az illetékes bíróságnak megküldeni. A felülbírálati indítvány elbírálása során a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportjának nyomozási bírája jár el az ország területére kiterjedő illetékességgel. A bíróságnak legfeljebb három hónap áll rendelkezésére a döntés meghozatalához.
(Az indítvány előterjesztésének módjáról az ügyészség központi honlapján további részletek olvashatók).
A felülbírálati indítvány benyújtása után a bíróság vagy elutasítja azt, vagy a határozatot hozó szervet új eljárás lefolytatására utasítja, azaz a nyomozást el kell rendelni, vagy folytatni kell.
6. Ismételt felülbírálati indítvány
Ismételt felülbírálati indítványt kizárólag a korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthat be. A korábban felülbírálati indítványt előterjesztő személy a megszüntetésről szóló határozat kézbesítésétől számított egy hónapon belül nyújthat be a határozattal szemben ismételt felülbírálati indítványt. Az ismételt felülbírálati indítványt szintén a határozatot hozó ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál kell előterjeszteni. Az ismételt felülbírálati indítványt is meg kell indokolni és ahhoz az ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy csatolhatja a bizonyítékait.
A határozatot hozó ügyészség vagy nyomozó hatóság az előterjesztésére nyitva álló határidő lejártát követően három napon belül az indítványt és az ahhoz csatolt iratokat megküldi a bíróságnak. A bíróság természetesen dönthet a felülbírálati indítvány elutasítása mellett, azonban ha ismételten megalapozottnak találja, akkor már megállapítja a vádindítvány benyújtásának lehetőségét, ami a sajtó által is felkapott kifejezésnek, a „vádkikényszerítésnek” feleltethető meg.
7. A vádindítvány, mint az ismételt felülbírálat következménye
Ha az ismételt felülbírálti indítvány alapján tehát továbbra is megalapozatlan a döntés, és annak hatályon kívül helyezésének lenne helye, a bíróság a határozat hatályon kívül helyezése helyett megállapítja, hogy vádindítvány benyújtásának lehet helye. A vádindítványt ebben az eseten főszabály szerint a korábban ismételt felülbírálati indítványt előterjesztő személy nyújthatja be. Az Integritás Hatóság vádindítványt nem nyújthat be, illetve nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként. Ha ismételt felülbírálati indítványt kizárólag az Integritás Hatóság nyújtott be, bármely természetes vagy nem természetes személy vádindítványt nyújthat be. Ebben az esetben is közzétételi kötelezettség van, tehát a vádindítvány benyújtásának lehetőségről, idejéről módjáról is tájékoztatást kell adni, anonimizált határozat közzététele mellett. Az állam és a közhatalmat gyakorló szerv szintén nem jogosult vádindítvány benyújtására, illetve nem járhat el vádindítvány képviseletére jogosult személyként.
8. A vádindítvány befogadhatósága
A vádindítvány befogadása szigorú alaki, és tartalmi feltételekhez kötött. A bíróság első körben többek közt azt vizsgálja, hogy a vádindítványt az arra jogosult személy nyújtotta-e be határidőben. Az eljárás során a jogi képviselet kötelező. Ezek után következik a vádindítvány tartalmi vizsgálata, melynek keretén belül azt vizsgálja, hogy a vádlottként megjelölt személy megalapozottan gyanúsítható-e a vádindítvány tárgyává tett bűncselekmény elkövetésével.
9. A bírósági eljárás szabályai a vádindítvány befogadását követően
A vádindítvány képviseletére jogosult személy a bírósági eljárásban főszabály szerint az ügyészség jogait gyakorolja, és az ügyészség feladatait látja el, ez magában foglalja a vádlott személyi szabadságát érintő kényszerintézkedés elrendelésének, továbbá az elfogatóparancs kibocsátásának indítványozását. A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat nem terjesztheti ki.
A vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat bármikor ejtheti. A vád ejtését nem köteles indokolni. A bíróság az eljárást megszünteti, ha a vádindítvány képviseletére jogosult személy a vádat ejtette. A bírósági tárgyalás tehát ebben a szakaszban hasonlóak zajlik, mint bármilyen más ügyben, azzal a kivétellel, hogy a vádat nem az ügyészség képviseli. Ez a korábban is létező pótmagánvádas eljárás jogintézményével mutat közös vonásokat. A bíróság az eljárás végén ítéletet hoz, azonban a fellebbezés lehetőségéről a jogszabály igen szűkszavúan fogalmaz, az esetleges másodfokú eljárás szabályairól pedig egyáltalán nem tartalmaz speciális rendelkezéseket, vélhetően tehát az általános szabályokat kell alkalmazni, ami a gyakorlatban sok kérdéshez vezethet, hiszen láthatóan egy különleges eljárásról van szó. Kiemelendő továbbá, hogy az ítélettel szemben a vádindítvány képviseletére jogosult személy fellebbezést nem jelenthet be, hasonlóan perújításhoz, illetve a felülvizsgálathoz.
A cikk szerzője dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd
A gazdasági életben gyakran előfordul, hogy valamelyik fél a szerződésben vállalt kötelezettségének nem tud eleget tenni, esetleg szerződésen kívül kárt okoz, amire tekintettel a másik fél a tartozás kiegyenlítésére jogi lépésekhez kénytelen folyamodni. A pénztartozások esetében a fizetési meghagyásos eljárás hatékony eszközként szolgáltathat a teljesítés előlendítése érdekében.
E heti összeállításunkban a kormányzati igazgatási szünetről, a DÁP tv. végrehajtási rendeleteiről, egy földforgalmi ügyben született jogegységi határozatról és az Alaptörvény egységes szerkezetű szövegének a kihirdetéséről olvashatnak. A 2024/109–111. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
„A munkáltató minden, a munkavállaló által létrehozott szellemi alkotás jogát megszerzi, a jogszerzés ellenértékét a munkavállaló alapbére tartalmazza.” Sokak számára ismerős lehet ez a mondat. Rövid, nem vet fel további kérdéseket, mindenki ezt használja, eddig sem volt ebből jogvita és hasonló érvek sorakoztathatók fel mellette, de vajon tényleg jó ez így? A válasz az, hogy nem, de van megoldás.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
