A Vértes lábánál…

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamaráról beszélgetünk dr. Etter Ödön elnökkel.

Az ügyvédi kamara éppen 56 évvel ezelőtt, 1959 februárjában, a megye akkori székhelyén, Esztergomban alakult, de működését Tatabányán kezdte el. Az első közgyűlés dr. Almády Károly tatai ügyvédet választotta meg elnöknek, a kamara titkárának pedig egy tatabányai ügyvédet, dr. Csorba Kázmért. Mindketten 1965 januárjáig töltötték be ezt a tisztséget. Ezt követően dr. Szentírmai József lett az ügyvédi kamara elnöke, dr. Józsa Domokos pedig a titkára. Dr. Józsa Domokos elnökként több mint negyven éven át, 1973-tól 2014-ig példamutató módon vezette a kamarát.

Kezdetben 15 bejegyzett ügyvéd tartozott a kamarához, akik közül öten Esztergomban, négyen Komáromban, ugyanennyien Tatán, ketten pedig Tatabányán dolgoztak, így a kamara illetékességi területén a megalakulását követő évtizedekben 4 Ügyvédi Munkaközösség működött: a tatabányai, a tatai, a komáromi és az esztergomi. A Tatabányai Ügyvédi Kamara neve 1985-től Komárom megyei, majd 1991-től Komárom-Esztergom megyei Ügyvédi Kamarára változott. Az ügyvédi munkaközösségek megszűnése után az ügyvédek egyéni ügyvédként, illetve ügyvédi irodákba tömörülve folytatták tevékenységüket.

A megyében tevékenykedő ügyvédek létszáma 1991 októberében megugrott, duplájára, 83 főre emelkedett. A mostani létszám ennek is több mint kétszerese. Az aktív ügyvédek száma 162, míg az ügyvédjelölteké 25. Jelenleg a kamara területén 46 bejegyzett ügyvédi iroda működik, míg a többiek egyéni ügyvédként folytatják munkájukat.

Az ügyvédi kamara székhelye 2008-ig ­Tatabánya volt, most viszont Tata ad otthont a szervezetnek.

A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara elnökével, dr. Etter Ödönnel beszélgetünk a szakmáról, a testületről, a kamarához tartozó ügyvédek hétköznapjairól és a helyi élet nehézségeiről. Etter Ödön szá­mára az ügyvédi munka több mint hivatás, hiszen családi tradíció is egyben.

Dr. Etter Ödön: A családi múlt kijelölte azt az utat, amelyre a sors szánt engem, a polgári származás ugyanakkor gátat is jelentett, hiszen nem sikerült elsőre bekerülnöm az egyetemre. Bár nagyapám mindhárom gyereke, így édesapám is ügyvédként dolgozott, a jogi kar elvégzése előtt az esztergom-kertvárosi felsőfokú vegyipari gépészeti technikum hallgatója voltam. A reálgondolkodás, a matematikai józanság persze ma is hasznosnak bizonyul.

►Mióta dolgozik ügyvédként?

1976-tól dolgozom ügyvédi irodában, és 1999-ben alapítottam az önálló Etter Ügyvédi Irodát.

►Tavaly lett a területi kamara elnöke, de elnökhelyettesként már korábban is részt vett a testület munkájában.

Igen, 2014-től vezetem a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi kamarát, és korábban dr. Józsa Domokos mellett elnökhelyettes voltam. Már ebben a nyolc évben is tagja voltam a Magyar Ügyvédi Kamara elnökségének.

►Ha jól tudom, dr. Józsa Domokos, a korábbi elnök is megkapta a kiváló ügyvédi munkáért kitüntetést.

Igen, így van. Dr. Józsa Domokos 1982-ben kapta meg ezt a díjat. Évenként csak néhány ilyen kitüntetést ítélnek oda a tizenkétezres ügyvédi közösség – átlagosan – három tagjának. Nagy elismerést jelent a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamarának, hogy két vezető tisztviselője is rendelkezik ezzel a címmel. Külön büszkék vagyunk arra, hogy dr. Józsa Domokos 2013-ban, példamutató elnöki tevékenységéért megkapta a „Pro collegio advocatorum” kitüntetést.

dr. Józsa Domonkos

►Józsa Domokos fia, ha jól tudom, nem az apai jogászi hivatást folytatja, mint az Ön fia, dr. Etter Kálmán, de a kamara korábbi elnöke talán mégsem neheztel ezért, hiszen Józsa Péter zenészként ért el nagy sikereket, és nem csak hazánkban. A híres zongoraművész, Boris Bloch mesterosz­tályában, Németországban tanult tovább, és talán most is külföldön él, Grazban, a Grazi Művészeti Egyetem zongoratanáraként, tehát így az alma az ő esetükben messze esett a fájától.

Igen, de azért mégsem olyan messze, hiszen aki ismeri Domokost, az tudja, hogy fiával, Péterrel, aki sűrűn hazatér, gyakran zongoráznak együtt. Józsa Péter egyébként nem lett hűtlen a születési helyéhez, hiszen ő igazgatja a tatai Víz, Virág, Zene Fesztivál klasszikus koncertsorozatát. Nemcsak a vezetője ennek, hanem egyben a fesztivál Víz, Zene, Klasszik pár évvel induló részének a megálmodója is. Józsa Péter a zenében ugyanazokat az elveket követi, mint Józsa Domokos a jogászi létben: alázat, felelősség és morális tartás.

►A másfél évvel ezelőtti fesztiválon én is ott voltam, és hallottam Józsa Pétert játszani. De visszatérve a hétköznapokhoz, jelenleg kik a helyi kamara vezető tisztségviselői?

A helyettesem dr. Sándor Bernadette és dr. Éliás Róbert, a kamarai titkárunk dr. Izsó Attila András, dr. Gordos Géza a fegyelmi főmegbízott és dr. Erdei Mária a fegyelmi megbízott.

Az elnökség tagjai: dr. Bálint Mónika, dr. Czuczay Marianna, dr. Elek László, dr. ­Madarász Judit, dr. Ocskay Zoltán, dr. Sopow Tamás, dr. Szabóné dr. Vass Mariann, dr. Szalay Zoltán, dr. Szijj Ferenc és dr. Varga József.

A fegyelmi bizottság elnöke dr. Bélik ­Mihály, tagjai pedig dr. Bese Julianna, dr. Dankó Zoltán, dr. Madarász Judit, dr. Nagy Gemma, dr. Pap Kálmán, dr. Szabó Tamás és dr. Tóth Károly.

Az ellenőrző bizottságot dr. Árvay ­Nikolett vezeti, tagjai pedig dr. Alberti Péter, dr. Boda Ildikó és dr. Rekeny András.

Az oktatási bizottság elnöke dr. Becker ­Tibor. Tagjai: dr. Neiger Éva Kata, dr. Vasi ­Gizella és dr. Vidó Andrea.

Az összeférhetetlenségi bizottság elnöke dr. Martin Mihály, tagjai pedig dr. Bartha Fabiola, dr. Ocskay Zoltán és Pulayné dr.Tóth Andrea.

A Magyar Ügyvédi Kamara Teljes Ülé­sének tagjai között három helyi ügyvéd szerepel, rajtam kívül dr. Éliás Róbert és dr. Neiger M. Tibor. Ők megtisztelő feladatot kaptak az Országos Kamara fegyelmi bizottságában.

Jogesetelemzés felsőfokon
Valós munkaügyi jogvitás ügyek feldolgozása dr. Berke Gyula, dr. Pál Lajos, dr. Lőrincz György és Tálné dr. Molnár Erika közreműködésével. 2015. június 9. – Best Western Hotel Hungária, Budapest További részletek és jelentkezés>>

►A megyén belül eljáró ügyvédek milyen nehézségekkel szembesülnek nap mint nap?

Az esztergomi ügyvédek például nehezményezik, hogy a városi börtön megszűnt, ezért nem mehetnek be bármikor a fogva lévő ügyfeleikhez. A megyében nincsen büntetés- végrehajtási intézet. Az előzetes letartóztatásban lévő terheltek és az elítéltek családtagjai számára is nehézséget jelent a más, sokszor távoli városban lévő börtönhöz való utazás, mind a költségeket, mind a ráfordított időt tekintve, nem beszélve a fogvatartottak érdekeiről, akik ennek következtében sokkal ritkábban találkozhatnak szeretteikkel.

►A kamarai élet mindennapjaiban milyen problémák adódnak?

Szűkült az ügyvédek számára a munkalehetőség. A kamara mindent megtesz annak érdekében, hogy új munkaterületeket tárjon fel, ebben segített az új Ptk. néhány rendelkezése.

Támogatni kell a kollégákat abban, hogy a sűrű jogszabályváltozás miatt aktuális jogszabályismeretük legyen. Biztosítani kell a konzultációs lehetőségeket. Két ügyvédnő kezdeményezésére és vezetésével „önképzőkört” hoztak létre, ahol önkéntes alapon egy-egy jogszabály értelmezését végzik a résztvevők. Egymást tanítják, mert tudják: „Tanítás közben az ember maga is tanul” (Seneca).

Igen jó kapcsolatot építettünk ki a Tatabányai Törvényszékkel, ennek keretében lehetőség nyílt, hogy ügyvédeink is részt ­vehettek a bírákkal, ügyészekkel együtt a Törvényszék bírái által tartott új Ptk.-t bemutató előadás-sorozaton. Emellett a megye bírái rendszeresen részt vállalnak ügyvédjelöltjeink képzésében. Megoldott például, hogy a cégbírósággal a hét egy napján az ügyvédek konzultálhatnak, tanácsot kérhetnek. A továbbképzést szolgálja a megyei Jogászegylettel kialakított kapcsolat is.

►Milyen okok vezetnek a megyén belül a leginkább fegyelmi eljárás megindításához?

Nagy gondot fordítunk a fegyelmi eljárásokra. Az ügyfél nem szenvedhet hátrányt abból, hogy ügyvédhez fordult. A panaszok zömét az előzetes letartóztatásban lévők panasza teszi ki. Ez az említett börtönhelyzetből fakad. Nehéz a védenccel haladéktalanul felvenni a kapcsolatot akkor, amikor 50-60 kilométer távolságban van fogva. Ilyen körülmények között a kapcsolattartás is elnehezül. Mindenkinek meg kellene értenie: a fogvatartottnak egyedül az ügyvéd jelenti az ablakot a külvilágra, Az ügyvéd az, akiben a terhelt megbízik. A bizalmi kapcsolat kiala­kításához pedig hozzátartozik, hogy rendszeresen találkozzanak és beszéljenek az ügyről. A másik terület, ahol a panaszok megjelennek: a szerződések. Itt meg kell követelni a fegyelmet, a pontosságot.

dr. Etter Ödön

►A jogszabályok állandó változása Ön szerint nem vezet jogbizonytalansághoz?

A jogbizonytalanság már a jogszabályok születésénél megvan. Az sem biztos, hogy a meghozott jogszabály még azelőtt módosul, mielőtt hatályba lépne. Ma külön feladat a hatályos jogszabályok felkutatása. Ebben nagy segítség a „JogTudor”, amely a Budapesti Ügyvédi Kamara jóvoltából csekély ellenszolgáltatásért biztosítja az ügyvédeknek az elektronikusan elérhető jogszabályokat.

►Az elektronikus jogi tanácsadásról… Úgy tudom, hogy az Etter Ügyvédi Iroda bevezette az ingyenes elektronikus jogi tanácsadást, ezzel is segítve azokat, akik nem tehetik meg, hogy ügyvédhez forduljanak.

Igen, egyre jobban terjed az ügyvédeknél a „pro bono” jogszolgáltatás. Ennek korábbi formája az ingyenes tanácsadás, a jogsegélyszolgálatban az ügyvédi részvétel, és a mai kornak megfelelő elektronikus levélben adott útbaigazítás. Mindez azonban nem helyettesítheti az ügyféllel való személyes konzultációt.

►Célok, jövőkép?

Az ügyvédségnek meg kell felelnie a modern világ követelményeinek. Nem csak a technika által kínált lehetőségeket kell a jog szolgálatába állítani, igen fontos a szervezett ügyvédtovábbképzés beindítása is. Szükséges, hogy legalább az ügyvéd által választott szakterületen a naprakész ismereteket magas szintű továbbképzésen, konzultációkon szerezze meg. Az én jelmondatom: Többet tenni, mint ami kötelesség! Elnökként ezt próbálom minden kollégámmal elfogadtatni.

 

Dr. Etter Ödön ügyvéd

A Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi kamara elnöke, a kiváló ügyvédi munkáért kitüntetés birtokosa. A pécsi jogi egyetem elvégzése után visszatér szülőhelyére, és ügyvédjelöltként kezd el dolgozni, majd a szakvizsga megszerzése után is a megyében marad. A kilencvenes években a helyi képviselőtestület tagja. Évek óta a szlovák határ menti község, Piliscsév jogi képviselője. A jogi szakvizsgabizottság cenzoraként évek óta részt vesz a jogászok képzésében.

Család: édesapja is ügyvéd volt, fia sem hagyja el a jogi pályát, jelenleg bírósági ­fogalmazó.

Hobbi: Esztergom városa, városvédés. Az EBE (Esztergom Barátainak Egyesülete) tagja. Az esztergomi helyi televízió alapítója.

---