AB: Alaptörvény-ellenes a törvényi szabályok figyelmen kívül hagyása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak a megváltozott munkaképességű személyek ellátása tárgyában hozott 4.K.27.420/2019/10. számú ítéletét.

Az alapügy

Az indítványozó 2019. január 31-éig rehabilitációs ellátásban részesült, melynek összege havi 70 175 Ft volt. Az indítványozó 2018. december 11-én – a korábban már megállapított rehabilitációs ellátás időtartamának leteltét megelőzően – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásának megállapítása iránt terjesztett elő újabb kérelmet. Az elsőfokú orvosi szakértői bizottság 2018. december 19-én kelt komplex minősítési bizottsági véleményében az indítványozó egészségi állapotának mértékét 2018. december 19-étől 54 százalékban állapította meg azzal, hogy foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, állapota alapján B1 minősítési kategóriába tartozik, a rehabilitáció időtartama 36 hónap. Erre figyelemmel a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala 2019. január 21-én hozott határozatával az indítványozó részére 31 295 Ft havi összegű, rendszeres rehabilitációs ellátást állapított meg 2019. február 1-jétől 2022. január 31-éig.

Az indítványozó az elsőfokú határozat ellen fellebbezett. Erre tekintettel a másodfokon eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal az elsőfokú határozatot megváltoztatta, és az indítványozó részére 2019. február 1-jétől rokkantsági ellátást állapított meg havi 46 940 Ft összegben. Az indítványozó a jogerős határozattal szemben keresetet terjesztett elő, amelyben vitatta a megállapított rokkantsági ellátás összegét. Arra hivatkozott, hogy bár egészségi állapota nem javult, a kérelme előterjesztése előtt folyósított összegnél mégis alacsonyabb mértékű ellátást állapítottak meg számára. A bíróság a keresetet elutasította.

Az indítványozó ezt követően benyújtott alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy álláspontja szerint az Alaptörvénnyel összhangban nem álló értelmezéssel az eljáró bíróság kizárta még állapotromlás esetén is a korábban folyósított ellátással azonos mértékű ellátás megállapítását, ezzel a jogértelmezéssel pedig a bíróság megsértette az indítványozó tisztességes eljáráshoz való jogát. A lefolytatott eljárás azt eredményezte, hogy az indítványozó számára biztosított ellátás összegének jelentős mértékű csökkentésére került sor, így az eljárás a jogbiztonságból eredő, a szerzett jogok védelmének elvét is sértette.

A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság (AB) határozatában emlékeztetett mindenekelőtt arra, hogy az Alaptörvény, illetőleg az Abtv. az Alkotmánybíróság számára főszabály szerint nem biztosít vizsgálati lehetőséget ahhoz, hogy a jogalkalmazó az adott, konkrét ügyben helytállóan értékelte-e a bizonyítékokat, illetve a mérlegelésének eredményeként megállapított tényállás megalapozott-e. A tényállás megállapítása, illetve ennek során a bizonyítékok értékelése és mérlegelése ugyanis az eljárási jogi szabályokban meghatározott módon a jogalkalmazó (hatóság, bíróság) számára fenntartott feladat. Ehhez hasonlóan a jogszabályok értelmezése és a jogági dogmatikához tartozó álláspontok helytállóságának, érvényességének megítélése is a jogalkalmazók számára fenntartott hatáskör. Az Alkotmánybíróságnak ugyancsak nem feladata az alapügy eldöntése.

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényből fakadó hatásköre keretében az indítvány nyomán csak abban a kérdésben foglalhat állást, hogy az alapügyben hozott bírói döntés ellentétes-e az Alaptörvény valamely rendelkezésével. E vizsgálat keretében az úgynevezett contra legem jogalkalmazás a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére vezethet. Így a bírói jogértelmezés kirívó – alapjogi relevanciát elérő – hibája merül fel akkor, ha a bíróság a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog egy aspektusát, az indokolási kötelezettséget sértő módon nem indokolja meg, hogy az adott jogkérdésre irányadó, hatályos jogi normákat miért nem alkalmazza.

Márpedig a jelen esetben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az eljáró bíróság nem a vonatkozó hatályos rendelkezések figyelembevételével járt el, mivel a korábbi ellátás összegének csökkentése kapcsán nem vette figyelembe a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit, és nem indokolta meg, hogy miért járt el így. A mellőzött jogi normák a szerzett jogok védelmét szolgáló általános érvényű garanciális előírások. A szerzett jogok védelmének alkotmányos megítélése az Alkotmánybíróság gyakorlatában a jogbiztonság kérdéséből ered, az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata értelmében pedig a jogállami minőségnek nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. Mindezek alapján a megállapított ellátás összege tekintetében a releváns törvényi szabályok alkotmányos indok nélküli figyelmen kívül hagyása alaptörvény-ellenes helyzetet eredményezett, ezért az Alkotmánybíróság a támadott bírói ítéletet megsemmisítette.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Handó Tünde volt.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 26.

Fókuszban a kiberbiztonság és a kibercsalások elleni védekezés

Hetedik alkalommal rendezte meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a keretei között működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) az Alternatív Vitarendezési Konferenciát 2024. júniusában. A rendezvényen neves hazai és külföldi szakemberek mutatták be, hogy a kibercsalások milyen kihívások elé állítják az alternatív vitarendezés szereplőit.

2024. június 25.

Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Egy évvel ezelőtt, 2023. június 24-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv új fejezete, amely az építményi joggal kapcsolatos szabályokat tartalmazza. Dr. Kiss Dávid ügyvéd segítségével megnéztük, hogy egy év alatt miként alakult ennek az új jogintézménynek az alkalmazása, miként viszonyulnak hozzá a hatóságok és milyen értelmezési kérdések merültek fel az alkalmazás során, valamint összeszedtünk, hogy a különböző jogszabályok milyen bizonytalanságokat tartalmaznak és milyen előnyöket biztosítanak az építményi jog alkalmazása esetén.