A rendeleti szabályozás, és a sok, de rövidebb jogszabályok uralták 2020-at Koronavírus


A Jogtár szerkesztőségi csapata idén is elkészítette statisztikai kimutatását arról, hogyan alakult a jogalkotás 2020-ban. A csatolt cikkből kiderül többek között, hogy hány jogszabály lépett hatályba, módosult vagy került hatályon kívül január 1-jével, hány jogszabály született a veszélyhelyzettel összefüggésben, melyik minisztérium volt a legaktívabb?

A Wolters Kluwer Jogtárának adatai szerint 2020. január 1-je és december 31-e között összesen 1367 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, amely jelentős növekedés a korábbi évek jogalkotási mértékéhez képest, és meghaladta a 2015-ös csúcsot. A 2019-es 912 darab jogszabályhoz képest a növekedés mintegy másfélszeres.

2018-ban 849, 2017-ben 1192, a 2016-ban 1235, 2015-ben kereken 1300 jogszabályt alkotott meg a jogalkotó.

Mindez a rekord mennyiségű jogszabály összesen 11.824 oldalnyi Magyar Közlönyben volt olvasható, ami meglepően hasonlóan alacsony, mint a 2019-es év 11.062 oldalnyi terjedelme. Összehasonlításként 2018-ban 37.624 oldalnyi, 2017-ben 40.004 oldalnyi Magyar Közlöny (a 2016-os pedig még a 2017-es duplája, 86.578 oldal volt) jelent meg.

Az utóbbi tíz év jogalkotási terjedelmét vizsgálva a 2020-as év a 2019-eshez hasonlóan rendkívül alacsony volt: 2010-ben 32.842 oldal, 2011-ben 42.242 oldal, 2012-ben 39.048 oldal, 2013-ban 90.345 oldal, 2014-ben 27.022 oldal és 2015-ben 28.776 oldal jelent meg.

A 2020-as évben a koronavírus a jogalkotás megszokott folyamatait is átírta. A korábbi évekhez képest jelentősen megnőtt a Kormány rendeleteinek száma. 2020-ban a kormányrendeleteknek az összes jogszabályhoz viszonyított aránya 53,5% volt. Ez összesen 732 darabot jelentett, ami majdnem duplája a 2019-esnek (2019-ben 371, 2018-ban 324, 2017-ben 532, 2016-ban 501, 2015-ben 493, 2014-ben 397, 2013-ban 565, 2012-ben 447, 2011-ben 379 és 2010-ben 376).

Az idei kormányrendeletek közül összesen 236 rendelet született meg a veszélyhelyzettel és 21 a járványügyi készültséggel összefüggésben.

2021. első napján 942 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül. Ez kicsit több, mint amennyi 2020. január 1-jén (758) és 2019. január 1-jén (686) volt, ugyanakkor az elmúlt 10 év jogalkotásának fényében ez a normaszám még mindig alacsonynak tekinthető [ezek közül a módosítások összesen 729 darabot tesznek ki, új jogszabály 154 darab van, míg hatályon kívül helyezett 61 – a számbeli eltérés oka, hogy a 4/2020. (V. 13.) MEKH rendelet és a 195/2019. (VIII. 1.) Korm. rendelet eredetileg 2021. január 1-jén lépett volna hatályba, de a jogalkotó e jogszabályok hatályba nem lépéséről rendelkezett]. 2018. január 1-jén 2010, 2017. január 1-jén 1889 darab, 2016. január 1-jén 1016 darab, 2015. január 1-jén 763 darab, 2014. január 1-jén 1114 darab, 2013. január 1-jén 1249 darab, 2012. január 1-jén 1612 darab, 2011. január 1-jén 1398 darab, 2010. január 1-jén pedig 869 darab volt.

Felgyorsult tempó jellemezte az év utolsó pár napját. A két ünnep közötti időszakban, az év utolsó négy munkanapján (december 28-31) összesen 8 Magyar Közlöny jelent meg (összesen 298 Magyar Közlöny volt 2020-ban), összesen 957 oldal terjedelemben, vagyis az éves közlönytermés 8%-a erre a pár napra esett.

Ezen az utolsó pár napon összesen 369 joganyag (jogszabály és közjogi szervezetszabályozó) módosítását és 23 joganyag hatályon kívül helyezését rendelte el a jogalkotó.

A jogszabályokat lebontva azt látjuk, hogy bár a Kormány rendeleteihez hasonlóan emelkedett, bár nem kirívóan a kihirdetett törvények száma. 2020-ben összesen 179 törvény és egy Alaptörvény módosítás született (2019-ben 128, 2018-ban 139, de 2017-ben 208 és 2016-ban is 190)

A legaktívabb minisztérium az elmúlt évben is a Agrárügyi tárca lett, a maga 71 rendeletével (2019-ben 67, 2018-ban 55). Őt követi az Innovációért és technológiáért felelős Minisztérium 61 rendelettel (2019-ben 49, 2018-ban 46), majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma következik 50 rendelettel (ez 14-el több, mint előző évben). A Belügyminisztérium 47, az Igazságügyi Minisztérium 21 rendeletet, a Pénzügyminisztérium 24 rendeletet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium pedig 17 rendeletet adott ki.

A 2017-ben a jogalkotási palettán új szereplőként megjelent Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter idén újabb 2 rendeletet adott ki, így már összesen 5 rendeletnél jár. Ezzel szemben a 2018-ban évben jogalkotási jogot szerző Nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter 2020-ban 21 rendeletet adott ki, és összesen már 55 rendeletnél jár. A Miniszterelnökséget vezető miniszter 20 rendeletet adott ki idén. A Tárcanélküli miniszter 2020-ban összesen 5, a miniszterelnök kabinetfőnöke 7 rendeletet adott ki, de meghozta első rendeletét a családokért felelős tárca nélküli miniszter is.

Az Alkotmánybíróság aktivitása csökkent és a tavalyi évhez képest 8 határozattal kevesebbet, 27 határozatot hozott. Rekordot döntött azonban a Köztársasági elnök által kiadott határozatok száma, az idei 614 határozattal. Ezzel a 2015-ös rekordot (548) sikerült átadni a múltnak. A tavalyi 54 határozatot követően 41-re csúszott vissza az Országgyűlés által kiadott határozatok száma. 2013 (1057 db), 2015 (1039 db) és 2017 (1148 db) után ismételten ezernél több határozatot hozott a Kormány, idén a második legtöbb, 1067 határozat született.

Kisebb változások figyelhetőek meg a kiadott rendeletek számában az előző évvel összevetve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál (18-ről 17-re) és a Nemzeti Banknál (45-ről 48-ra), jelentősen növekedett viszont a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság által kiadott rendeletek száma (6-ról 25-re).

2020 nem csak itthon, az Európai Unióban is megnövekedett jogalkotást hozott. Az idén megalkotott 8088 joganyaggal az összes EU-s joganyag száma átlépte a 150.000-es határt, jelenleg 150.324 joganyag található.

 

A Wolters Kluwerről

A Wolters Kluwer világszinten vezető szerepet tölt be az egészségügy, az adózási és pénzügyi szakemberek, a kockázatkezelési és a jogi szektor számára nyújtott szakmai információk és tartalmak, szoftvermegoldások és szolgáltatások piacán. Nap mint nap segítünk ügyfeleinknek kritikus döntéseik meghozatalában azáltal, hogy olyan szakértői megoldásokat kínálunk számukra, melyek ötvözik az elmélyült szakmai ismereteket a specifikus technológiával és szolgáltatásokkal.

 A Wolters Kluwer 2019. évi árbevétele 4,6 milliárd euró volt. A csoport több mint 180 országban rendelkezik ügyfelekkel, több mint 40 országban van jelen, és mintegy 19 000 munkatársat foglalkoztat világszerte. A vállalat székhelye a hollandiai Alphen aan den Rijnben található.

 Ha többet szeretne megtudni a vállalat szervezetéről és az általunk kínált megoldásokról, látogasson el a https://wolterskluwer.com/oldalra, kövessen bennünket a Twitteren, a Facebookon, a LinkedInen és a YouTubeon.

 


Kapcsolódó cikkek

2020. december 31.

Karanténszókincs 2021

Új, vagy új értelmet nyert szavak, kifejezések százaival gazdagodott a magyar nyelv azóta, hogy a koronavírus-járvány más élethelyzetet teremtett mindannyiunk számára.
2020. december 28.

Határvita a Földközi-tenger keleti medencéjében

Törökország a tűzzel játszik és nemzetközi jogot sért az Athénnal kezdett határvitával. De a görög reakciók se etikusak és jogszerűek. Két NATO tagállam a katonai konfliktus szélén.