AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a mintagazdaságok kialakításáról szóló Korm. határozat („Földet a Gazdáknak!” program) 4., 6. és 7. pontjait. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.

1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárását az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezte, akik a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII. 11.) Korm. határozat 3-8. és 10. pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítását és a közzétételére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérték.

Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy a Korm. határozat 4. pontja a mintagazdaságok fajtáinak meghatározásán keresztül, az 5. pont a magántulajdonú mintagazdaságok gazdálkodásának és üzemszervezésének szabályozásán keresztül, a 6.-7. pont a mintagazdasággá történő kijelölés feltételrendszerének meghatározásán keresztül, a 10. pont pedig a mintagazdaságok feletti tulajdonosi jog meghatározásán keresztül olyan általánosan kötelező magatartási szabályt állapítanak meg, amelyekről kizárólag törvény rendelkezhetne, a Korm. határozat ezáltal sérti az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdését, valamint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését. A támadott jogforrás ugyanakkor egy jogszabálynak nem minősülő, közjogi szervezetszabályozó eszköz. Ezen túlmenően pedig az indítványozók előadták, hogy a Korm. határozat 4., 6-7. és 10. pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdés alapján sarkalatos törvényi szabályozást igényelne.

Korlátozott precedensjog webinárium

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság elsőként megállapította, hogy a támadott rendelkezések normatív tartalmúak, amelyre tekintettel utólagos normakontroll eljárásban felülvizsgálhatóak az Alkotmánybíróság által. Ezt követően az Alkotmánybíróság jelezte, hogy eljárása során észlelte, hogy 2020. július 1-jétől kezdődően a Nemzeti Földalapról szóló törvényben a mintagazdaság intézménye és földhasználata szabályozásra került, így a Korm. határozat egyes támadott rendelkezéseinek vizsgálata során erre is figyelemmel járt el, mivel az időközben hatályba lépett törvény az indítványt – egyes részei vonatkozásában – tárgytalanná tette.

Ezzel együtt az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Korm. határozat 4. pontja, amely értelmében mintagazdasággá magántulajdonú gazdálkodó szervezet vagy állami ménesgazdaság jelölhető ki, olyan általánosan kötelező normatartalommal bír, amelyet Korm. határozatban nem lehetne szabályozni. A jogalkotásról szóló törvény (Jat.) 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében azonban a Kormány normatív határozatban kizárólag szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját szabályozhatja, azaz a szervezetén kívüli szerveket, személyeket kötelező normát nem alkothat – így különösen nem állapíthat meg általánosan kötelező magatartási szabályt, amely kizárólag jogszabályban tehető meg.

Ezen túlmenően a Korm. határozat 6. pontja, amely a mezőgazdasági termelőszervezetek magántulajdonú mintagazdasággá jelölésének feltételrendszerét határozza meg, az Alkotmánybíróság szerint kiszámíthatatlan, ellentmondó szabályozást eredményez a mintagazdasággá válás feltételrendszere vonatkozásában, amely sérti a jogállamiság elvét.

Végül a Korm. határozat 7. pontjában foglalt rendelkezés törvénnyel ellentétes szabályozást valósít meg azáltal, hogy a ménesgazdaságok számára a mezőgazdasági termelőszervezetekhez képest eltérő feltételekkel teszi lehetővé a mintagazdasággá válást. Az Alkotmánybíróság szerint egy Korm. határozat rendelkezésének valamely jogszabályi rendelkezésbe ütközése akkor valósít meg alaptörvény-ellenességet, ha ez a jogrendszer koherens struktúráját súlyosan sérti, amely jelen esetben megtörtént, ezért az Alkotmánybíróság a Korm. határozat 4., 6. és 7. pontjainak megsemmisítése mellett döntött.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Sulyok Tamás volt.




Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!