AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása


Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a mintagazdaságok kialakításáról szóló Korm. határozat (“Földet a Gazdáknak!” program) 4., 6. és 7. pontjait. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.


1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárását az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezte, akik a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII. 11.) Korm. határozat 3-8. és 10. pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítását és a közzétételére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérték.

Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy a Korm. határozat 4. pontja a mintagazdaságok fajtáinak meghatározásán keresztül, az 5. pont a magántulajdonú mintagazdaságok gazdálkodásának és üzemszervezésének szabályozásán keresztül, a 6.-7. pont a mintagazdasággá történő kijelölés feltételrendszerének meghatározásán keresztül, a 10. pont pedig a mintagazdaságok feletti tulajdonosi jog meghatározásán keresztül olyan általánosan kötelező magatartási szabályt állapítanak meg, amelyekről kizárólag törvény rendelkezhetne, a Korm. határozat ezáltal sérti az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdését, valamint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését. A támadott jogforrás ugyanakkor egy jogszabálynak nem minősülő, közjogi szervezetszabályozó eszköz. Ezen túlmenően pedig az indítványozók előadták, hogy a Korm. határozat 4., 6-7. és 10. pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdés alapján sarkalatos törvényi szabályozást igényelne.

Korlátozott precedensjog webinárium

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság elsőként megállapította, hogy a támadott rendelkezések normatív tartalmúak, amelyre tekintettel utólagos normakontroll eljárásban felülvizsgálhatóak az Alkotmánybíróság által. Ezt követően az Alkotmánybíróság jelezte, hogy eljárása során észlelte, hogy 2020. július 1-jétől kezdődően a Nemzeti Földalapról szóló törvényben a mintagazdaság intézménye és földhasználata szabályozásra került, így a Korm. határozat egyes támadott rendelkezéseinek vizsgálata során erre is figyelemmel járt el, mivel az időközben hatályba lépett törvény az indítványt – egyes részei vonatkozásában – tárgytalanná tette.

Ezzel együtt az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Korm. határozat 4. pontja, amely értelmében mintagazdasággá magántulajdonú gazdálkodó szervezet vagy állami ménesgazdaság jelölhető ki, olyan általánosan kötelező normatartalommal bír, amelyet Korm. határozatban nem lehetne szabályozni. A jogalkotásról szóló törvény (Jat.) 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében azonban a Kormány normatív határozatban kizárólag szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját szabályozhatja, azaz a szervezetén kívüli szerveket, személyeket kötelező normát nem alkothat – így különösen nem állapíthat meg általánosan kötelező magatartási szabályt, amely kizárólag jogszabályban tehető meg.

Ezen túlmenően a Korm. határozat 6. pontja, amely a mezőgazdasági termelőszervezetek magántulajdonú mintagazdasággá jelölésének feltételrendszerét határozza meg, az Alkotmánybíróság szerint kiszámíthatatlan, ellentmondó szabályozást eredményez a mintagazdasággá válás feltételrendszere vonatkozásában, amely sérti a jogállamiság elvét.

Végül a Korm. határozat 7. pontjában foglalt rendelkezés törvénnyel ellentétes szabályozást valósít meg azáltal, hogy a ménesgazdaságok számára a mezőgazdasági termelőszervezetekhez képest eltérő feltételekkel teszi lehetővé a mintagazdasággá válást. Az Alkotmánybíróság szerint egy Korm. határozat rendelkezésének valamely jogszabályi rendelkezésbe ütközése akkor valósít meg alaptörvény-ellenességet, ha ez a jogrendszer koherens struktúráját súlyosan sérti, amely jelen esetben megtörtént, ezért az Alkotmánybíróság a Korm. határozat 4., 6. és 7. pontjainak megsemmisítése mellett döntött.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Sulyok Tamás volt.




Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 23.

AB: alaptörvény-ellenes a konfiskáló jellegű telekadó

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, megsemmisítette és elrendelte az alkalmazási tilalmát az Újszentiván Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 17/2015. (XI. 30.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésének „a II. körzetben: 240,- Ft/m2” szövegrészét.

2021. szeptember 22.

Első Magyar Jogi Könyvszalon – élmények a stand másik oldaláról

2021. szeptember 18-án az impozáns Károlyi-Csekonics-palota adott otthont a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös szervezésében francia mintára megrendezett Első Magyar Jogi Könyvszalonnak, a hazai jogi szakirodalom nagyszabású seregszemléjének. A Wolters Kluwer Hungary Kft. is képviseltette magát az eseményen – így láttuk e napot belülről.

2021. szeptember 22.

Az ajánlatok és a részvételi jelentkezések összeállítására irányadó követelmények – 1. rész

A Wolters Kluwer Hungary gondozásában, dr. Dezső Attila szerkesztésében megjelenő, Nagykommentár a közbeszerzési törvényhez című könyv a korábbi kommentár jelentősen átdolgozott és kibővített változata. A könyv célja, hogy részletesen és teljeskörűen feldolgozza a közbeszerzési törvény szabályozását és fogalomrendszerét a Kbt. és a kapcsolódó jogszabályok közötti összefüggésekre is kitérve, valamint kimerítő jelleggel bemutassa az elmúlt időszak joggyakorlatát, nagy hangsúlyt fektetve nemcsak a hazai döntőbizottsági és bírósági, hanem az uniós jogalkalmazói gyakorlatra is.