AB: alaptörvény-ellenes volt a mintagazdaságok kialakítása

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a mintagazdaságok kialakításáról szóló Korm. határozat (“Földet a Gazdáknak!” program) 4., 6. és 7. pontjait. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla.


1. Az alapügy

Az Alkotmánybíróság eljárását az országgyűlési képviselők negyede kezdeményezte, akik a mintagazdaságok kialakításáról szóló 1910/2015. (XII. 11.) Korm. határozat 3-8. és 10. pontjai alaptörvény-ellenességének megállapítását és a közzétételére visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítését kérték.

Az indítványozók arra hivatkoztak, hogy a Korm. határozat 4. pontja a mintagazdaságok fajtáinak meghatározásán keresztül, az 5. pont a magántulajdonú mintagazdaságok gazdálkodásának és üzemszervezésének szabályozásán keresztül, a 6.-7. pont a mintagazdasággá történő kijelölés feltételrendszerének meghatározásán keresztül, a 10. pont pedig a mintagazdaságok feletti tulajdonosi jog meghatározásán keresztül olyan általánosan kötelező magatartási szabályt állapítanak meg, amelyekről kizárólag törvény rendelkezhetne, a Korm. határozat ezáltal sérti az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdését, valamint az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdését. A támadott jogforrás ugyanakkor egy jogszabálynak nem minősülő, közjogi szervezetszabályozó eszköz. Ezen túlmenően pedig az indítványozók előadták, hogy a Korm. határozat 4., 6-7. és 10. pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdés alapján sarkalatos törvényi szabályozást igényelne.

Korlátozott precedensjog webinárium

2. A döntés indokai

Az Alkotmánybíróság elsőként megállapította, hogy a támadott rendelkezések normatív tartalmúak, amelyre tekintettel utólagos normakontroll eljárásban felülvizsgálhatóak az Alkotmánybíróság által. Ezt követően az Alkotmánybíróság jelezte, hogy eljárása során észlelte, hogy 2020. július 1-jétől kezdődően a Nemzeti Földalapról szóló törvényben a mintagazdaság intézménye és földhasználata szabályozásra került, így a Korm. határozat egyes támadott rendelkezéseinek vizsgálata során erre is figyelemmel járt el, mivel az időközben hatályba lépett törvény az indítványt – egyes részei vonatkozásában – tárgytalanná tette.

Ezzel együtt az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a Korm. határozat 4. pontja, amely értelmében mintagazdasággá magántulajdonú gazdálkodó szervezet vagy állami ménesgazdaság jelölhető ki, olyan általánosan kötelező normatartalommal bír, amelyet Korm. határozatban nem lehetne szabályozni. A jogalkotásról szóló törvény (Jat.) 23. § (1) bekezdés b) pontja értelmében azonban a Kormány normatív határozatban kizárólag szervezetét és működését, tevékenységét, valamint cselekvési programját szabályozhatja, azaz a szervezetén kívüli szerveket, személyeket kötelező normát nem alkothat – így különösen nem állapíthat meg általánosan kötelező magatartási szabályt, amely kizárólag jogszabályban tehető meg.

Ezen túlmenően a Korm. határozat 6. pontja, amely a mezőgazdasági termelőszervezetek magántulajdonú mintagazdasággá jelölésének feltételrendszerét határozza meg, az Alkotmánybíróság szerint kiszámíthatatlan, ellentmondó szabályozást eredményez a mintagazdasággá válás feltételrendszere vonatkozásában, amely sérti a jogállamiság elvét.

Végül a Korm. határozat 7. pontjában foglalt rendelkezés törvénnyel ellentétes szabályozást valósít meg azáltal, hogy a ménesgazdaságok számára a mezőgazdasági termelőszervezetekhez képest eltérő feltételekkel teszi lehetővé a mintagazdasággá válást. Az Alkotmánybíróság szerint egy Korm. határozat rendelkezésének valamely jogszabályi rendelkezésbe ütközése akkor valósít meg alaptörvény-ellenességet, ha ez a jogrendszer koherens struktúráját súlyosan sérti, amely jelen esetben megtörtént, ezért az Alkotmánybíróság a Korm. határozat 4., 6. és 7. pontjainak megsemmisítése mellett döntött.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Sulyok Tamás volt.



Kapcsolódó cikkek:


Ingatlan értékesítése végrehajtási eljárás alatt
2021. május 14.

Ingatlan értékesítése végrehajtási eljárás alatt

Ha a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő végrehajtási eljárás időtartama alatt az adós az ingatlanát harmadik személyre átruházza és a tulajdonosváltozás bejegyzésére a végrehajtási jognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését követően kerül sor, akkor a végrehajtási eljárást csak a végrehajtási árverés lefolytatását követően lehet megszüntetni – mondta ki a Kúria.

Akadálymentesítés a hatóságoknál
2021. május 14.

Akadálymentesítés a hatóságoknál

Az akadálymentesítést a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteire és nem az adott fogyatékossági csoporton belül az egyes személyek saját, különleges igényére figyelemmel kell biztosítani – a Kúria eseti döntése.

Devizahiteles ügyben döntött a Kúria
2021. május 13.

Devizahiteles ügyben döntött a Kúria

A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződések részleges semmissége miatt szükséges elszámolási kötelezettséget előíró 2014. évi XL. törvény szerinti elszámolás nem zárja ki, hogy a bíróság a polgári jog szabályai szerint utólag vizsgálja, hogy alapos volt-e a pénzintézet részéről a szerződésnek az adós fizetési késedelmére alapított felmondása.

Korlátozott precedensrendszer – első tapasztalatok
2021. május 13.

A korlátozott precedensrendszer bevezetésének 1 éves évfordulója alkalmából rendezett online konferenciát a Wolters Kluwer Hungary áprilisban, melynek elsődleges célja a struktúra elméleti és gyakorlati vonatkozásainak, a felhalmozódó tapasztalatoknak a megvitatása volt. Cikksorozatunkban a webináriumon elhangzott előadások rövid összefoglalóit olvashatják. Dr. Virág Csaba, a Fővárosi Ítélőtábla tanácselnöke többek között az első gyakorlati tapasztalatokról számolt be előadásában.

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.
2021. május 12.

Magyarázat a szomszédjogokról – 2.

Az otthoni, vagy épp a munkahelyen végzett tevékenység hatásai könnyen átléphetik az ingatlan határait, így beleütközve a környező ingatlanok használóinak személyes vagy vagyoni érdekeibe, ez pedig vitás helyzetekhez vezethet. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Magyarázat a szomszédjogokról című kiadvány átfogó képet ad a szomszédjogok jogintézményéről, a hatályos hazai szabályozás magyarázatán és a joggyakorlat bemutatásán túlmenően nemzetközi, sőt, jogtörténeti összehasonlítással is igyekszik közelebb vinni az olvasót az ingatlanhasználatból eredő mindennapi helyzetekre vonatkozó jogi álláspontok és azok elméleti-gyakorlati összefüggéseinek megértéséhez. Az alábbiakban a műnek a zavarás és a szükségtelenség fogalmaival foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet. A magyarázat szerzője dr. Serák István.