AB: átláthatóvá kell tenni az MNB alapítványokat

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. április 20.
Rovat:

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénnyel nem biztosította a Magyar Nemzeti Bank által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által természetes személyek számára nyújtott támogatások átláthatóságát. Az Alkotmánybíróság ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. szeptember hó 30. napjáig tegyen eleget. A döntéshez különvéleményt csatolt Pokol Béla és Varga Zs. András.


1. Az alapügy

Az indítványozó 2015. február 25-én az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján adatigénylést terjesztett elő az MNB által alapított Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványhoz. Az indítványozó adatigénylésében az alperestől kérte, hogy tegyék megismerhetővé számára a „2014-2015-ös akadémiai évben:az egyes pályázatokra hány jelentkezés érkezett? kik vettek részt a pályázatok elbírálásában, milyen pontozási rendszer alapján hoztak határozatot? kik nyertek az egyes pályázatokon, mennyi pénzt? milyen vállalásokat tettek a nyertesek a pályázati összeg odaítélésnek fejében, ezeket mikor teljesítették (illetve, ha még nem teljesítették, mikor jár le a teljesítési határidő?)mekkora kerete van a jegybanknak az összes pályázatra a 2014-2015-ös akadémiai évben, és mekkora lesz a 2015-2016-os akadémiai évben?”

Az alperes a kiadni kért közérdekű adatok indítványozó részére történő rendelkezésre bocsátását megtagadta, ezért az indítványozó pert indított. Az első fokon eljárt Fővárosi Törvényszék az adatigénylés teljesítésére kötelezte az alperest, de a természetes személy pályázók személyes adatai megismerésére irányuló adatigény teljesítésével kapcsolatban előterjesztett kereseti kérelmet elutasította. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezett rendelkezéseket helybenhagyta. A másodfokú bíróság tehát nem találta alaposnak a felperes fellebbezését, s nem kötelezte az alperest a nyertes pályázók nevének megismerhetővé tételének biztosítására.

[htmlbox beszedleiro]

Egy második alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó az MNB által alapított Pallas Athéné Geopolitikai Alapítványhoz terjesztett elő adatigénylést, amelyben kérte, hogy tegyék megismerhetővé számára a 2014-2015-ös akadémiai évre vonatkozó pályázati adatokat. Az alperes a kiadni kért közérdekű adatok rendelkezésre bocsátását megtagadta, a Fővárosi Törvényszék azonban az adatigénylés teljesítésére kötelezte az alperest, a Fővárosi Ítélőtábla — az alperes fellebbezése alapján eljárva — részben megváltoztatta a döntést és a nyertes pályázók nevének kiadására irányuló keresetet elutasította.

Az indítványozó ezt követően fordult az AB-hez és mindkét alkotmányjogi panaszában azt állította, hogy a támadott ítéletek sértik az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt közérdekű adatok megismeréséhez való jogát.

2. A döntés indokai

A befogadás során a testület megállapította, hogy az indítványok alapján vizsgálandó, hogy sérti-e a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot, ha a bíróság szerint a közérdekű adatigény elutasításához elegendő hivatkozni arra, hogy a kért adatok személyes adatok. Az indítványok alapján az Alkotmánybíróságnak a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség tárgyában kellett döntenie, hiszen a sérelmezett bírói jogértelmezés, ami miatt az indítványozó az alaptörvény-ellenesség megállapítását kérte, a támadott ítéletek fontos, központi elemét képezi.

A bírói jogértelmezést az indítványozó azért kifogásolta, mert szerinte a perben vitatott személyes adatokat (a közpénzekkel gazdálkodó és közfeladatot ellátó alperes pályázatán nyertes pályázó természetes személyek nevét) az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdése alapján közérdekű adatnak kellett volna minősíteni, s így nem lett volna szabad megengedni, hogy azokat a személyes adatok védelméhez való jogra hivatkozással a nyilvánosságtól elzárják.

Az AB emlékeztetett: az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében az egyik főszabály az, hogy mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez, vagyis minden közérdekű adat nyilvános. A közérdekű adatokat illetően a nyilvánosság-elv főszabálykénti érvényesüléséhez szükséges, hogy az arra köteles adatkezelő a közérdekű adatok megismerését — proaktív módon, illetve adatigénylés alapján — biztosítsa.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem foglalhat állást arról, hogy az indítványozó által kiadni kért konkrét adatok közérdekű, közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e. Ennek megítélése ugyanis bírósági hatáskör. Az Alkotmánybíróság a bírói döntést érintően csak azt vizsgálhatja, hogy a bírói jogértelmezés sérti-e az Alaptörvény megszabta értelmezési tartományt, s korlátozta-e ilyen módon az információszabadság érvényesülését. Az AB szerint ez a vitatott bírói döntések kapcsán az indítványozó állításával ellentétben nem volt megállapítható: nem a jogalkalmazó, hanem maga a törvény köti ugyanis feltételekhez a személyes adatok megismerését. A személyes adatok védelmének ugyanis alapvető törvényi biztosítéka, hogy a személyes adatok csak akkor kezelhetők, ha 1. ahhoz az érintett hozzájárul, 2. vagy azt törvény (vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete) közérdeken alapuló célból elrendeli. Az Infotv. 3. § 5. pontja eleve kizárja a személyes adatokat a közérdekű adat fogalmából, ami akadályát képezi annak, hogy személyes adatok közérdekű adatként megismerhetővé váljanak. A személyes adatok közérdekből ugyan nyilvánosságra hozhatók, de ezt törvényben kell elrendelni. Az eljáró bíróság ennek megfelelően vonta le azt a következtetést, hogy „konkrét törvényi felhatalmazás hiányában nincs lehetőség arra, hogy a nyertes pályázók neve közérdekből nyilvános személyes adatként kiadásra kerüljön.” Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszokat elutasította.

Mivel azonban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az adatnyilvánosság törvényi elrendelése nélkül az Infotv. 31. § (1) bekezdése szerinti perben nincs helye bírói mérlegelésnek azt illetően, hogy a közpénzekből finanszírozott alperes szervezetek pályázatán nyertes, s ekként közpénzekből támogatott természetes személyek személyes adata nyilvánosságra hozható-e, ezért az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva a jogalkotói mulasztás jogkövetkezményét állapította meg.

A személyes adatok megismerhetővé tételének biztosítása ugyanis jogalkotói hatáskör. Az Alaptörvényben a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő alapjogok érvényesülése szempontjából alkotmányos kollízió állhat fenn, s e kollízió feloldása a két jog megfelelő összevetésével, alapos vizsgálatukkal lehetséges. Az Alaptörvény „A közpénzek” című fejezetében fokozott védelmet biztosít a közpénzeknek és a nemzeti vagyonnak, valamint garanciákat rögzít az ezekkel való felelős és átlátható gazdálkodás érdekében. A közpénzekkel való gazdálkodást érintő egyik fontos garanciális előírás pedig éppen az, hogy a közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. Ez az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése szerinti követelmény akkor jut megfelelően érvényre, ha az olyan szervezetek, mint a jelen alapügy alperesei, amelyek közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el, maguk is kötelesek a közpénzekkel való gazdálkodásukkal kapcsolatos információikat a nyilvánosság előtt feltárni. Mindebből az következik, hogy problémás, hogy az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésével ellentétben a jogalkotó nem biztosította az MNB által létrehozott, közpénzekből finanszírozott alapítványok által nyújtott támogatások átláthatóságát, az e forrásból támogatottak megismerhetőségét, ezért az Alkotmánybíróság a mulasztás pótlására hívta fel az Országgyűlést.

Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Stumpf István volt.

[htmlbox Közbesz_szemle]


Kapcsolódó cikkek:


A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész
2018. augusztus 14.

A másodfokú bírósági eljárás az új Be.-ben I. rész

A fellebbezést követően sorra kerülő másodfokú eljárásnál továbbra is alapszabály, miszerint a fellebbezési eljárás nem ismételt elbírálást, hanem felülbírálatot jelent. Az új Be.-re is jellemző, hogy abban mind a reformatórius, mind a kasszatórius jogkör gyakorlása megtalálható. Így a másodfokú bíróság az első fokú ítéletet vagy helyben hagyja, vagy megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi. Utóbbi esetben az eljárást megszünteti, vagy az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét
2018. augusztus 13.

Jogszabályfigyelő 2018 – 32. hét

Alábbi cikkünkben, mivel az előző héten megjelent egyetlen Magyar Közlönyben (2018/125. szám) szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a döntvények és a hivatalos tájékoztatók közül válogattunk.

AB: Szabályozandó a fogvatartottak közgyógyellátása
2018. augusztus 7.

Az Alkotmánybíróság szerint mulasztott az Országgyűlés a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezhető közgyógyellátás terén a szükséges igazolás kiállítására jogosult orvos személyének vonatkozásában.