Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság alkotmányos követelményként rögzítette, a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban annak vizsgálata, hogy a kérelmező tartózkodása sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország nemzetbiztonságát, a hontalanság megállapítására irányuló kérelem érdemi elbírálásának előfeltétele. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Salamon László.
Az alapügy
Az ügy tárgya a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítása iránti bírói kezdeményezés volt.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó bíró a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény vonatkozó rendelkezése alaptörvény-ellenességének megállapítását, valamint az adott perben való alkalmazásának kizárását kérte az Alkotmánybíróságtól (AB). Ennek oka, hogy a törvény 78. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a hontalanság megállapítására irányuló kérelmet határozattal el kell utasítani, amennyiben a kérelmező tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát. Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés egy újabb kizárási okkal bővíti a Hontalansági Egyezmény 1. cikk 2. pontjában foglalt kizáró okokat, miközben a Hontalansági Egyezmény taxatív módon határozza meg azokat az esetköröket, amelyek fennállása esetén a hontalankénti elismerés nem állapítható meg.
Az ügyet érintően a belügyminiszter is kifejtette álláspontját, és kiemelte: a Hontalansági Egyezmény 31. cikke még a részes államok területén jogszerűen tartózkodó hontalan személyek kiutasítását is lehetővé teszi nemzetbiztonsági vagy közrendi okból, ezért az Egyezmény szellemével ellentétes eredményre vezetne az az értelmezés, mely szerint a kérelmezőket nem lehetne nemzetbiztonsági szempontból előzetesen ellenőrizni.
Az AB-döntés indokai
Döntésben az Alkotmánybíróság először azt hangsúlyozta, hogy a hontalanság ténykérdés: a hontalan személy attól a pillanattól hontalannak minősül, hogy megfelel a Hontalansági Egyezmény feltételeinek, amely tény hontalansági eljárásban történő megállapítása pusztán deklaratív jellegű. Azáltal, hogy maga a Hontalansági Egyezmény rögzíti azokat az anyagi jogi feltételeket, melyek teljesülése esetén a kérelmező hontalanságát megállapítják, biztosított, hogy a hontalansági eljárás lefolytatása bármely, a Hontalansági Egyezményben részes államban azonos eredményre vezessen abban az anyagi jogi kérdésben, hogy a kérelmező hontalannak minősül-e.
Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az anyagi jogi kérdés pontos szabályozásával szemben az eljárásrendet illetően a Hontalansági Egyezmény nagy fokú szabadságot tesz lehetővé a részes államok számára. Így például a Hontalansági Egyezmény nem tiltja, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzési eljárás már a hontalansági kérelem érdemi elbírálását megelőzően megtörténjen. A nemzetbiztonsági ellenőrzés eredménye ugyanakkor nem jelenthet döntést abban az anyagi jogi kérdésben, hogy a kérelmező egyébként hontalannak minősül-e vagy sem, ez a kérdés ugyanis független attól, hogy a kérelmező veszélyt jelent-e Magyarország nemzetbiztonságára.
A támadott rendelkezés tehát egy eljárásjogi feltételt tartalmaz, amelynek bekövetkezése esetén az eljárást folytató hatóságnak már nem szükséges tovább vizsgálnia, hogy a kérelmező hontalannak minősül-e, és így az elutasító határozatnak nem kell megállapítást tennie a kérelmező hontalansága fennállása kérdésében sem.
Mindazonáltal az AB megállapítása szerint a nem kellően részletes jogi szabályozásból fakadóan nem zárható ki annak lehetősége, hogy a hontalanság megállapítására irányuló eljárásban a jogalkalmazó egyedi ügyekben a Hontalansági Egyezmény rendelkezéseivel ellentétesen alkalmazza a törvény vonatkozó, egyébként a Hontalansági Egyezménnyel összhangban értelmezhető rendelkezéseit. Ezért az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkalmazása esetére alkotmányos követelményt állapított meg. Így, ha az eljáró hatóság a szakhatóság állásfoglalása alapján azt állapítja meg, hogy a kérelmező tartózkodása sérti vagy veszélyezteti Magyarország nemzetbiztonságát, a kérelmet eljárási okból, annak további vizsgálata nélkül kell elutasítani, hogy a kérelmező hontalannak minősül-e.
Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Szabó Marcel volt.
