Abszolút eljárási szabálysértés, ha a jogerős büntetővégzés indokolásában nem szerepel a vád tárgyává tett cselekmény történeti tényállása

Ha a büntetővégzés indokolása nem tartalmazza azoknak a cselekményeknek a tényállását, amelyeket a járásbíróság garázdaság vétségének, testi sértés vétségének, rongálás vétségének és zaklatás vétségének minősített, akkor a megtámadott határozatból a tényállás hiányában nem állapítható meg, hogy a terhelt milyen bűncselekményt követett el, az miként minősül – a Kúria eseti döntése.

Releváns jogszabályhely: 2017. évi XC. törvény 608. § (1) bekezdés f) pont, 741. § (3) és (4) bekezdés.

Ami a tényállást illeti, a járásbíróság jogerős büntetővégzésével a terheltet sikkasztás bűntette, garázdaság vétsége, testi sértés vétsége, rongálás vétsége és zaklatás vétsége miatt bűnösnek mondta ki. A bíróság a büntetővégzés rendelkező részében a vád tárgyává tett valamennyi bűncselekményt elbírálta, azonban az indokolásban nem szerepel a terhelt terhére rótt garázdaság vétsége, könnyű testi sértés vétsége, kisebb értékre elkövetett rongálás vétsége és zaklatás vétsége cselekmények történeti tényállása és azok jogi minősítése.

A felülvizsgálati indítvány tartalma

A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a vármegyei főügyészség felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása érdekében. Álláspontja szerint a bíróság a 2017. évi XC. törvény (Be.) 608. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott abszolút eljárási szabálysértést valósított meg azzal, hogy a jogerős büntetővégzés indokolásában nem szerepel a vád tárgyává tett további cselekmények történeti tényállása és azok jogi minősítése, annak ellenére, hogy a rendelkező részben a terhelt bűnösségét a bíróság ezen cselekmények miatt is megállapította. A Be. 649. § (2) bekezdés d) pontja alapján ilyen esetben eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő. Kiemelte, hogy feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető eljárási szabálysértés, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis a bűnösség kimondásának ténybeli alapja teljes egészében hiányzik, mert az ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. Kérte ezért, hogy a Kúria a megtámadott határozatot helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására.

A Kúria megállapításai

A Kúria rögzítette, hogy a Be. 608. § (1) bekezdés f) pontja értelmében feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. A bíróság indokolási kötelezettségének teljesítése közjogi és perjogi szabályokból fakadó kötelezettség, amely nem diszkrecionális, hanem törvényileg szabályozott. A bírói döntés indokolásának megléte törvényileg egzakt kötelezettség, legfeljebb mikéntje lehet mérlegelés tárgya; ez utóbbi immár relatív eljárási szabálysértés körébe tartozó. Ha az indokolási kötelezettséghez kapcsolódó eljárási szabálysértés kifejezett törvényi szabály sérelmével jár és nem mérlegelés körébe vonható, akkor az az eljárási sérelem nem lehet relatív szabálysértés, hanem feltétlen hatályon kívül helyezéshez vezető, vagyis abszolút eljárási szabálysértés. Nyilvánvalóan ilyennek tekintendő, ha a bűnösség kimondásáról szóló rendelkezéshez tartozó tényállás, vagyis e rendelkezés ténybeli alapja teljes egészében hiányzik.

A Be. alapján az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. A Be. 739. § (2) bekezdése szerint a büntetővégzés ügydöntő határozat. A büntetővégzésre főszabályként az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A Be. 741. § (4) bekezdése szerint a büntetővégzés indokolása a megállapított tényállást, a vádra és a büntetővégzés feltételeinek fennállására való utalást, valamint az alkalmazott jogszabályok megjelölését tartalmazza. A Kúria is kiemelte, hogy a járásbíróság büntetővégzésének rendelkező része tartalmazza, hogy a bíróság a terhelttel szemben sikkasztás bűntette, garázdaság vétsége, testi sértés vétsége, rongálás vétsége és zaklatás vétsége miatt szabott ki büntetést. Ezzel szemben az indokolás nem tartalmazza azoknak a cselekményeknek a tényállását, amelyeket a járásbíróság garázdaság vétségének, testi sértés vétségének, rongálás vétségének és zaklatás vétségének minősített. Így e bűncselekmények kapcsán nincs olyan ügydöntő, vádról rendelkező határozat, amely a történeti tényállást tartalmazná, holott annak mellőzésére a törvényi rendelkezések nem adnak lehetőséget. Mindezek alapján a Kúria a megtámadott határozatot abszolút eljárási szabálysértés megvalósulása miatt hatályon kívül helyezte, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasította.

Az ismertetett döntés (Kúria Bfv.III.246/2023/11.) a Kúriai Döntések 2024/3. számában 58. szám alatt jelent meg.