Adatkezelés közúti kamerákkal

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy panaszos azért fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), mert a közútkezelő úgy helyezte ki forgalomfigyelő kameráit, hogy azok lehetővé tették több ablakán keresztül a lakásában történő események megfigyelését is.

A NAIH vizsgálatot indított, amely eljárás során kiderült, hogy a kamerafelvételeket kimaszkolják, így az nem rögzíti a panaszos lakásában történő eseményeket.

A NAIH a konkrét panaszt a fentiek alapján elutasította, ugyanakkor megállapította, hogy a forgalomfigyelő kamerák alkalmasak a nagyfelbontású, jóminőségű felvételek készítésére, amellyel adott esetben személyes adatok – képmás, az érintett cselekményei – is rögzítésre kerülhetnek. A NAIH ajánlást adott ki a közútkezelők kamerás megfigyeléssel folytatott adatkezelése ügyében.  

A NAIH kifejtette, hogy a kamerás megfigyelés jogi szabályozása jelenleg igen széttagolt. Az Infotörvény minősül keretjogszabálynak, az egyes ágazati törvények, mint például a személy és vagyonvédelmi törvény pedig meghatározzák az adatkezelésre vonatkozó konkrét rendelkezéseket. A közútkezelők esetében azonban nincs jogszabályi felhatalmazás a személyes adatok rögzítésére és kezelésére, ezért szükséges törvényi szinten rögzíteni az adatkezelés szabályait.

Mivel a közútkezelők forgalomfigyelési céllal végzett kamerás megfigyelési tevékenységére jogszabály nem ad felhatalmazást, ezért jelenleg a NAIH szerint jogos érdekük alapján jogosultak a személyes adatok kezelésére.

A GDPR hatálybalépésével azonban a közhatalmat gyakorló szervezetek adatkezelése nem alapulhat ezen szervezetek jogos érdekén, hanem azt minden esetben jogszabályban kell meghatározni.

A NAIH részletesen kifejtette ajánlásában az érintett azonosítottsága, azonosíthatósága, és személyazonossága közötti különbséget is.

Azonosításról akkor beszélhetünk, ha a természetes személyek egy adott csoportján belül az érintett elkülönül a csoport többi tagjától. Az azonosíthatóság pedig az azonosítás lehetőségét jelenti.

Míg az azonosítás/azonosíthatóság azt mutatja meg, hogy a személyes adatok egy adott csoporton belül kihez tartoznak, addig a személyazonosság lehetővé teszi annak megállapítását, hogy pontosan ki is az adott egyén.

A magyar jogi gondolkodásban és a hétköznapi gyakorlatban is az a nézet alakult ki, hogy csak abban az esetben beszélhetünk személyes adatokról, ha az adatok ismeretében az érintett abszolút módon azonosított. Ez a szűk értelmezés azonban a NAIH szerint meggátolná az érintett magánszférájának hatékony védelmét. A NAIH kiemelte, hogy az EU adatvédelmi irányelve által létrehozott 29-es munkacsoport a személyes adat fogalmáról kiadott véleményében kifejtette, hogy az érintett azonosíthatóságát nemcsak az adott személyhez köthető információk teszik lehetővé, hanem az érintettel összekapcsolható információk összessége is lehetővé teszi.

A közútkezelők által bemutatott képernyőkivágásokból a NAIH megállapította, hogy a felvételek a kis felbontása és rossz minősége miatt a legtöbb esetben nem alkalmasak az érintett azonosítására. A kamerák a rendszámot és arcképet nem rögzítik, így az érintett sem közvetetten sem közvetlenül nem azonosítható. A rossz minőségű felvételen szereplő gépjármű a NAIH szerint más adatokkal összekapcsolva személyes adatnak minősülhet. A NAIH példája szerint a rendőrség bekérheti egy bűncselekményre vonatkozó nyomozás során az elkövetés helyének közelében készül kamerafelvételeket, amelyből az érintett azonosítható lehet. A közútkezelő a rendőrség hivatalos megkeresésére történő adattovábbítás már az Infotörvény hatálya alá tartozik és arról adattovábbítási nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásban rögzíteni kell, hogy mikor és hol készült felvételeket, mely rendőri szervnek, milyen jogszabály alapján, mikor továbbították.

A modernebb kamerák felvételeiről azonban a rendszámok és a rögzített személyek is egyértelműen azonosíthatók. Ezekben az esetekben egyértelmű a személyes adatok kezelése.

A NAIH a feltárt tényállás alapján megállapította, hogy a közútkezelőknek adatkezelési szabályzatukban meg kell határozniuk a kezelt személyes adatok körét, az adatkezelés módját, célját és az érintettek tájékoztatását.

Az érintettek tájékoztatásával kapcsolatban a NAIH arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közútkezelőknek is kell adatkezelési tájékoztatót készíteniük saját adatkezelési tevékenységükről, amelyet közzé kell tenni honlapjukon. A közútkezelőnek tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen személyes adatokat és milyen célból rögzít, illetve azokat meddig tárolja és mikor törli. A NAIH kifejezetten javasolta, hogy a képernyőkivágások is legyenek megtalálhatóak a honlapon vagy az adatkezelési tájékoztatóban.

A közútkezelőknek a forgalomtechnikai tevékenységük során meg kell határozniuk azokat a célokat, amelyekkel kapcsolatban a jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése érdekében az adatkezelés szükséges.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az érintetteket tájékoztatni kell arról, hogy a közterületen tartózkodásuk során milyen módon készítenek róluk felvételeket és azokat mire használják fel.

 A NAIH kifejtette, hogy a közútkezelők csak olyan felvételeket kezelhetnek, amelyek az adatkezelés céljának megvalósulásához feltétlenül szükségesek és a cél elérésére alkalmasak.

Az adatkezelés időtartamára vonatkozó hatályos törvényi szabályozások áttekintését követően a NAIH megállapította, hogy a közútkezelők adatkezelésének időtartamát nem állapítja meg jogszabály, ezért a közútkezelőknek kell meghatározniuk azt, az egyes adatkezelési célok alapján és azok megvalósulásáig. Ezt követően a felvételeket törölni kell.

A Hatóság által vizsgált ügyben a közútkezelő a kamerarendszer üzemeltetésének és az adatkezelés jogalapjaként a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényt, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt , valamint a fővárosi helyi közutak kezelésének és üzemeltetésének szakmai szabályairól, továbbá az útépítések, a közterületet érintő közmű-, vasút- és egyéb építések és az útburkolatbontások szabályozásáról szóló 34/2008. (VII. 15.) Főv. Kgy. rendeletet jelölte meg. A Hatóság azonban ezekben a jogszabályokban nem talált olyan rendelkezést, amely a kameratelepítést és a felvételek rögzítését lehetővé tette volna, ezért jogalkotási javaslattal fordult a nemzeti fejlesztési miniszterhez. A Hatóság javaslata szerint a Kktv-ben kellene rögzíteni a közútkezelők kamerás megfigyelési tevékenységének szabályait.

(naih.hu)

---