Adóságrendezés és forgalmi érték


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kormány rendeletet alkotott a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyona forgalmi értékének meghatározásáról


A 31/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet szerint  forgalmi értékként a következőt kell figyelembe venni:

Ingatlan esetén a forgalmi értékbecslésben vagy a települési önkormányzat jegyzője által jogszabályban meghatározott módon kiadott adó- és értékbizonyítványban meghatározott érték, amelynek megállapítása során azt a pénzösszegben kifejezett értéket kell meghatározni, amely összegért eladási szándék esetén az ingatlan az értékelés időpontjában értékesíthető lenne vagy múltbeli időpontra vonatkozó értékelés esetén ezen múltbéli időpontban értékesíthető lett volna, figyelembe véve az összehasonlításra alkalmas hasonló jellemzőkkel bíró ingatlanok helyben kialakult forgalmi értékét, azzal, hogy ha az ingatlan pénzügyi intézménnyel kötött kölcsön- vagy hitelszerződéssel összefüggésben jelzálogjoggal terhelt,

  •   a forgalmi érték az adósságrendezés kezdeményezése iránti kérelem beérkezésekor a pénzügyi intézmény által nyilvántartott forgalmi érték, ennek hiányában a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló, az ingatlanról készült legutolsó értékbecslésben meghatározott forgalmi érték,
  •   az ingatlan építése vagy bővítése céljából folyósított kölcsön vagy hitel esetén a használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező ingatlan forgalmi értéke a pénzügyi intézmény által végeztetett legutolsó ellenőrzés során megállapított forgalmi érték,
  •   a hitelkihelyezéskor megállapított forgalmi érték vagy hitelkihelyezéskori forgalmi érték a kölcsön- vagy hitelszerződés megkötésekor a pénzügyi intézmény által az ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló jogszabályok alapján megállapított hitelbiztosítéki érték.

 Pénzügyi lízing tárgyát képező ingatlan esetén a  könyv szerinti érték.

Ingó dolog esetén – kivéve a gépjárművet – az azonos rendeltetésű és hasonló műszaki, fizikai jellemzőkkel rendelkező ingó dolog kereskedelmi, illetve piaci ára, figyelembe véve az avulással, a használatból adódó értékcsökkenéssel, a rendkívüli állagromlással összefüggő árcsökkentő tényezőket, illetve az állagmegóvással, az értéknövelő felszereltséggel, felújítással, magasabb minőségi jellemzőkkel összefüggő árnövelő tényezőket.

Gépjármű esetén a nemzetközi kereskedelmi járműadatbázissal rendelkező, Európában és Magyarországon is a teljes gépjárműszegmens által használt és elfogadott gépjármű értékelő rendszer felhasználásával számított eladási érték.

Egyéb értékpapír és pénzpiaci eszköz esetén:

  •   a szabályozott piacon történő kereskedéskor az aktuális piaci ár,
  •   szabályozott piacra be nem vezetett értékpapír esetén a befektetési szolgáltató nyilvántartása szerint kialakult aktuális piaci ár,

amelyekre vonatkozóan a befektetési szolgáltató az adós kérésére díjmentesen 8 napon belül igazolást köteles kiállítani.

 

Szerződés vagy jogszabály alapján keletkezett vagyoni értékű jog esetén:

  • ha az határozott időre szól, az erre az időszakra szóló érték az egyévi érték és a kikötött évek szorzata, a jog így számított értéke azonban nem haladhatja meg az egyévi érték 20-szorosát, a jog egyévi értéke a vagyoni értékkel terhelt dolog – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének egyhuszad része,
  •   a határozatlan időre szóló vagyoni értékű jog esetében a jog értéke az egyévi érték ötszöröse.

 

 Pénzbeli követelés esetén az okirattal, számlával igazolt, elismert vagy nem vitatott, illetve jogerősen megítélt pénzbeli követelés összege, továbbá az esedékessé válás időpontjától annak kamatai, egyéb járulékai.

Pénzben kifejezett értékű szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás számlával vagy okirattal igazolt, pénzben kifejezhető értéke.

Vagyontárgy kiadása iránti követelés esetén az elismert vagy nem vitatott, illetve jogerősen megítélt vagyontárgy forgalmi értéke, ahol az e §-ban meghatározott módon kell a vagyontárgy forgalmi értékét megállapítani.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]