Alkotmánybírósági tanácstagok

Szerző:
Dátum: 2015. július 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alkotmánybíróság döntött az  öttagú tanácsainak összetételéről és a tanácsvezetők személyéről.


Az AB a 1002/2015. (VI. 15.)   számon az öttagú tanácsainak összetételéről és a tanácsvezetők személyéről a következő határozatot hozta:

 

Az 1. öttagú tanács tagjai:

 

Dr. Sulyok Tamás, tanácsvezető alkotmánybíró,

Dr. Balsai István alkotmánybíró,

Dr. Czine Ágnes alkotmánybíró,

Dr. Juhász Imre alkotmánybíró,

Dr. Kiss László alkotmánybíró.

 

A 2. öttagú tanács tagjai:

 

Dr. Szívós Mária, tanácsvezető alkotmánybíró,

Dr. Pokol Béla alkotmánybíró,

Dr. Stumpf István alkotmánybíró,

Dr. Varga Zs. András alkotmánybíró.

 

A 3. öttagú tanács tagjai:

 

Dr. Szalay Péter, tanácsvezető alkotmánybíró,

Dr. Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró,

Dr. Lenkovics Barnabás alkotmánybíró,

Dr. Salamon László alkotmánybíró,

Dr. Lévay Miklós alkotmánybíró.

 

 

 

Kapcsolódó cikkek:


Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Tüntetést biztosító rendőrök képmásának hozzájárulásuk nélkül, felismerhető módon való nyilvánosságra hozatala esetén a sajtószabadságnak a jelenkor eseményeiről, illetve a közügyekről való hiteles tájékoztatás alkotmányos jogának van primátusa a közszereplőnek nem minősülő rendőrök emberi méltóságából fakadó személyiségi jogával szemben, annak ellenére, hogy a tételes jog nem teszi lehetővé annak megállapítását, hogy a közszereplők mellett más személyek esetében is jogszerű lehet a képmás (vagy hangfelvétel) érintett hozzájárulása nélkül történő nyilvánosságra hozatala – a Kúria eseti döntése.

Határozatok a harmadfokú eljárásban
2018. október 18.

Határozatok a harmadfokú eljárásban

A másodfokú bírósági ítélet elleni fellebbezés nyomán a büntetőügy harmadfokon folytatódik, ha az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntés született; a fellebbezés ez utóbbit magát sérelmezheti, vagy kizárólag az annak eredményeként meghozott rendelkezést.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben
2018. október 17.

A bírósági meghagyás az új Pp-ben

A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása
2018. október 16.

AB: Alkotmányellenes a cégvezetők automatikus eltiltása

Az Alkotmánybíróság arra a következtetésre jutott, hogy a cégtörvény 9./C §-a olyan vélelemmel él, amivel szemben a jogalkotó nem biztosított kimentési lehetőséget. Ez a célhoz mérten aránytalan korlátozás pedig sérti a jogbiztonság elvét és a vállalkozás szabadságát.