Faültetés névre szólóan

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ősszel az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága elé terjeszti faültetésről szóló koncepcióját a jövő nemzedékek szószólója. Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának helyettese ebből az alkalomból az Ügyvédvilágnak úgy nyilatkozott: valójában kész törvénytervezetet tesznek le az asztalra, mert azt szeretnék, ha a képviselők minél teljesebben tájékozódhatnának a hivatal szándékairól.

A tervek szerint az állami erdészetek támogatásával, az önkormányzatok szervezésében a családok minden magyar állampolgárságú gyermek születése után – névre szólóan – őshonos facsemetét ültethetnének el közterületeken. A zöldombudsman szerint az állam és a helyhatóságok mindenkori vezetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy a következő generációk – az alaptörvénynek megfelelően – birtokba vehessék örökségüket: a természeti környezetet, különösen a földet, a vizet, az erdőket. A biztoshelyettes egyébként vizsgálatot indított: mit kell tenni azért, hogy az iskolák és más intézmények építésekor a kivitelezők egészséges alapanyagokat használjanak fel. Fontos az is, hogy a légkondicionáló szerkezetek a munkahelyeken és más belső tereken ne szennyezzék a levegőt.

 

►Ön a múlt év végén az egyik budapesti játszótéren facsemetét ültetett és ezzel országos akciót indított el. Faültetést sokan kezdeményeztek korábban is, de ez nem mindig vezetett eredményre. Nem akadt, aki öntözte, gondozta volna az ültetvényt. Miben különbözik az Ön javaslata a régebbiektől?

A világon egyre többen ismerik fel, mennyire fontos a faültetés. Hogy csak egy-két konkrét példát mondjak: a Fülöp-szigeteken senki sem kaphat addig anyakönyvi kivonatot, amíg nem tudja igazolni, hogy újszülött gyermeke részére két fát elültetett. Walesben szintén telepítenek fákat a gyermekek születésekor. Idehaza is vannak hasonló megoldások: a gemenci erdészet programjához például eddig száz település csatlakozott. Az országos szabályozást most több szempont indokolhatja. Az első az, hogy minden magyar kisgyermek hazája ez az ország, a gyökerek innen erednek. A másik, hogy minden gyermeknek egyenlő eséllyel kell indulnia, ezért is szeretnénk azonos méretű, konténeres facsemetéket rendelkezésre bocsátani. Felvethető az a harmadik gondolat is, hogy az ember és a természet szükségképpen összetartozik, mondhatni testvéri közösséget alkot.

►Milyen fát ültetnének, és honnan szereznék be a csemetéket? Hogyan zajlana le a folyamat?

Szeretnénk, ha a parlament törvénybe iktatná az országos faültetési programot, egyúttal az állam anyagi támogatást is nyújtana. A csemetéket erdészetek szolgáltathatnák. Kizárólag őshonos magyar fajtákat ültetnénk, tölgyet, szilfát, bükkfát, esetleg diót, hiszen mindezek évszázadok óta megtalálhatók a magyar tájon. A faültetést a gyermekek születése után – az önkormányzat szervezésében – évente egy alkalommal, mondjuk, a madarak és fák napján végeznék el a jelentkező családok. A telepítés névre szólóan, közterületen történne. Ligetek, fasorok jöhetnének így létre, mint az hajdan, az 1900-as évek környékén Erzsébet királyné, Sisi tiszteletére történt. Több mostani fasor és liget egy akkori miniszteri rendeletben megfogalmazott felhívás alapján viseli az Erzsébet nevet. Úgy gondolom, mostani akciónkhoz a szülők harminc százaléka csatlakozna.

►A többi kisgyerek képviseletében is ültetnének facsemetét?

Részükre a nemzeti parkok területén jöhetnének létre kis erdőrészletek, gyermekligetek. Ezeket szintén feltüntetné a készülő országos fanyilvántartás. A koncepció, amelyet várhatóan ősszel az Országgyűlés, illetve a törvényalkotási bizottság elé terjesztünk, tartalmazni fogja a fák általános védelméről szóló garanciális elemeket is. Jelenleg a társadalmi egyeztetés zajlik, különböző zöldszervezetek, magánszemélyek, kertészetek, erdészetek, önkormányzatok részvételével alakítjuk ki végső álláspontunkat.

►Milyen értékelésre, garanciára gondol?

Magyarországon jelenleg hiányzik a fák értékelésének rendszere. Ha valaki jogsértő módon vág ki egy vagy több fát, a bíróság kizárólag a tűzifa értéke alapján állapítja meg az okozott kárt. Ugyanakkor mindenki tudja, hogy például adott tulajdonos hét termő diófája nem annyit ér, mint a hasonló mennyiségű, tüzelésre szánt, felaprított faanyag. Az ötszáz éves tölgy kivágását sem lehet jóvátenni egy csenevész, cérnavékonyságú fácska elültetésével. Garanciális rendszerünk az értékazonosságot, vagyis az ökológiai veszteség pótlását tekintené zsinórmértéknek.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség
Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen! Regisztráljon és próbálja ki >>

►Egyes nagyobb építkezések előtt a köztereken akár teljes facsoportokat is kivágnak. Ön véleményt nyilvánít ilyen alkalmakkor?

Sok ilyen beadvány, panasz érkezik az ombudsmani hivatalhoz. Nemrégiben is vizsgálatot indítottunk, mert kivágták egy település parkjának díszfáit. Szerintem módosítani kellene a fák védelméről szóló kormányrendeletet, hogy megakadályozható legyen az értékes növények szükségtelen kiirtása. Hangsúlyozni szeretném, hogy az ombudsmani hivatal mediációs szerepet is betölt. Ha tehát a fakivágás még nem történt meg, fellépésünk esetleg megfontolásra késztetheti az adott önkormányzatot. Volt erre már példa: Tokaj térségében egy településen nagyon sok fát akartak eltávolítani bizonyos munkálatokkal kapcsolatban, ám érveink hatására más megoldást választott a helyhatóság.

►Gyakran elhangzik az a vélemény, hogy időnként több zöldszervezet, s esetleg az ombudsmani hivatal is erős túlzásokra ragadtatja magát: nem mérlegeli az összes tényezőt. Ön hogyan látja ezt?

Nem igaz, hogy a végletekig helyeselnénk a fakivágások tilalmát, a különféle szempontokat igenis figyelembe vesszük. Emiatt is jónak látnánk, ha az önkormányzati zöldvagyonról leltár készülne, ez feltüntetné a növényzet pénzben kifejezhető értékét. A regiszter alapján az érintett helyhatóság talán a természetvédelmi szempontból kevéssé értékes területet jelölné ki az egyes fejlesztésekhez, és megkímélné az értékesebbet. A zöldvagyonban bekövetkező esetleges értékvesztés ezek után akár évente kimutatható lenne, és azt a helyi vezetőkön számon kérhetnék.

►Az Alaptörvény külön is hangsúlyozza a természetvédelem fontosságát. Megemlíti, hogy a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a nemzet közös öröksége. Mindezeket meg kell őrizni a jövő nemzedék számára. Az alkotmányos passzus a honos növény- és állatfajok, s a biológiai sokféleség védelméről is rendelkezik. Ön teljesnek ítéli a jelenlegi szabályozást?

Az Alaptörvény egyértelműen fogalmaz. A nemzet a múlt, a jelen és a jövő szövetsége. A jövő nemzedék magyarjai jogosultak arra, hogy a természeti és a kulturális értékeket majd átvegyék a jelenlegi generációktól. Ennek a vagyonnak az egyes darabkáit ugyanakkor most úgy fogyasztjuk, hogy szinte észre sem vesszük. Van, aki azzal teszi panorámássá a telkét, hogy az előtte lévő erdőt elpusztítja, más pedig az ősgyep helyén parkot létesít. Az ivóvíz megóvásával szintén akadnak gondjaink. Egy tanulmány már 16 évvel ezelőtt kimutatta, hogy a szovjet csapatok és a szocialista iparosítás milyen környezeti károkat hagyott maga után. Akkor azt mondták, ezermilliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a mérgező anyagokat eltávolítsák. Ebben a témakörben még most is bőven van tennivaló, hiszen a méreg szétszivárog a talajban, és a felszín alatti vizekbe jutva a jövő generációk környezetét, vizét szennyezheti.

Egyik legfontosabb kincsünk, a talaj ezen felül is ezer veszélynek van kitéve. Tizenhétszer gyorsabban zsigereljük ki talajunkat, mint amilyen annak megújuló képessége. Tíz centiméternyi földréteg ezer év alatt alakul ki. Egészében véve elmondható: az alaptörvényben a természetvédelem kívánalmai megjelennek, és léteznek azok a stratégiák, intézmények is, amelyek az egész nemzet szempontjából fontos kérdéseket emberöltőnyi távlatban vizsgálják. Az Országgyűlés elnökének vezetésével működik például a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, munkájában tudósok mellett részt vesznek a gazdasági szereplők, az egyházi és a civil szervezetek képviselői s politikusok is. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy a választási ciklusok négy-, ötéves szakaszokra osztják az ország életét, a konkrét döntések nem egyszer ehhez igazodnak. Közben mindig vannak olyanok, akik azt mondják: először a gazdasággal kell foglalkozni, s ha majd megengedhetjük magunknak, akkor következhet – a lehetőség keretei között – a természetvédelem. Ugyanakkor az elpusztított természeti értékeket később nem lehet pénzzel életre kelteni.

►Nem titok, hogy a gazdaság és a természetvédelem szempontjai gyakorta ütköznek. Az ellentmondások feloldásában milyen példát mutatnak számunkra azok az országok, amelyek a nemzetközi színtéren is kiváltképpen hangsúlyozzák a természetvédelem fontosságát, egyúttal élen járói a gazdasági versenynek?

A dilemma valóban gyakran felvetődik. Látjuk: egyes gazdag országok először tönkretették természeti örökségüket, most pedig kétségbeesetten igyekeznek helyrehozni valamit a gyakran már helyrehozhatatlan rombolásból. Ezt nem kellene utánoznunk, nem vagyunk kötelesek kizárólag a saját kárunkból tanulni. Lehetőségünk van elkerülni olyan zsákutcákat, amelyekbe mások már előttünk „beszorultak”. Jelenlegi természeti adottságaink már csak emiatt is mindinkább felértékelődnek. Saját magunk és utódaink életminősége azon múlik, hogy jó gazda módjára használjuk vagy eltékozoljuk azokat az erőforrásokat, amelyek már a közeli jövőben is kincset érnek.

►Ha már itt tartunk: az alapvető jogok biztosának hivatala a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesületével közösen nemrégiben konferenciát rendezett a Natura 2000 elnevezésű program hazai tapasztalatairól. A résztvevők közül többen nem találták kifogástalannak a jogalkotást, de a jogalkalmazást sem. Ön mint az ombudsman jövő nemzedékekért felelős helyettese milyen konklúziókat szűrt le az elhangzottakból?

Mindenekelőtt azt jegyezném meg, hogy a Natura 2000 nem egyéb, mint a különösen védett területek európai hálózata, amely a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények oltalmáról 1992-ben elfogadott uniós irányelv hatálya alá tartozik. Az eu-s védelem egy másik irányelv alapján a madárvilágra is kiterjed. A Natura 2000-es hálózattal kapcsolatban idehaza nem egyszer ellenérzések tapasztalhatók, Magyarország ugyanis 2004-ben viszonylag rövid idő alatt jelölte ki az idesorolható területeket. Így a védelem igen kis százalékban olyan erdőkre, valamint gyep- és egyéb területekre is kiterjed, amelyeken valójában nincs különös védelemre szoruló természeti érték. Ebből ugyanakkor szerintem nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a szabályozás rossz, s az uniós irányelv a hozzá kapcsolódó itthoni rendelkezésekkel együtt elvetendő lenne.

Próbálja ki az Ügyvéd Jogtárat!
Most két hétig ingyen használhatja az Ügyvéd Jogtár teljes tartalmát és csaknem valamennyi funkcióját: Több mint 150 000 döntvény, több mint 1500 iratminta és több mint 40 időgépes kommentár. Változásfigyeltetés és ügyfélbarát kezelőfelület. Kipróbálom >>

►Ön nemzetközi jogász s egyúttal az EU jogának szakértője. Meglátása szerint mi vezette az európai közösséget a Natura 2000-es hálózat létrehozására?

A Natura 2000 gondolata az Európai Unió nyugati államainak tapasztalatai alapján jött létre. Az erőteljes ipari fejlődés idején arrafelé nem volt szempont a környezet védelme. Nem kímélték eléggé a természeti értékeket, a biológiai sokféleséget. A természeti erőforrás így Nyugaton lényegesen kedvezőtlenebb helyzetbe került, mint Európa egykor szovjet uralom alatt lévő részein. Nálunk az ország területének nagyjából az ötöde tartozik a hálózathoz, egyes nyugat-európai államokban – például Dániában, Franciaországban vagy Angliában – ez az arány jóval alacsonyabb. Itthon ráadásul többféle speciális élőhely is fellelhető, az úgynevezett Pannon régió legnagyobb részt hazánk területén található.

►Nem lehet, hogy Magyarország túl sokat vállalt a Natura 2000-es erdők, gyeprészletek kijelölésekor?

Minden ország maga döntötte el, hogy az irányelv alapján mely területeit sorolja a Naturás értékek közé. A felméréshez azonban idehaza 2004-ben nem volt elegendő pénz, a kijelöléskor sokszor csupán becslésre, a korábbi tapasztalatokra, vélelmekre hagyatkoztak. Tudni kell emellett, hogy a védelem nem teszi lehetetlenné a gazdálkodást, hanem csupán korlátozza azt, a kieső jövedelmek különféle támogatásokkal kompenzálhatók. Mindent egybevetve: a Natura 2000 fontos érték. Egy egyszerű példát mondok: ha valakinek a birtokán túzok család, vagy kerecsen sólyom pár él, az inkább előny, pozitívum. Büszkeségre ad okot, nem pedig arra, hogy egyoldalúan kritizáljuk a követelményeket. Más kérdés, hogy az érdekeltséget mindenkor érdemes megteremteni.

►Az Ön hivatala rendszeresen vizsgálja azt is, megfelelően érvényesül-e az egészséges környezethez való alkotmányos alapjog. Legutóbb milyen elemzést végeztek?

Két témakört emelnék ki. A légszennyezés elkerülése az egyik legfontosabb környezet-egészségügyi kérdés. Tapasztalatunk szerint a szmoghelyzetek kialakulásának megelőzéséhez komplex gazdasági és szociális lépéseket kell tenni. A levegőt ugyanis nem csak az ipari létesítmények és a közlekedési eszközök szennyezik, hanem azok a szabálytalan fűtési módok is, amelyeket helyenként a magánszemélyek mind gyakrabban alkalmaznak. A szemét, a hulladék elégetése nagy hátrányokat okoz. Szólni kell emellett a beltéri levegő állapotáról is. Elengedhetetlen, hogy környezetünk a különféle épületekben, intézményekben megfelelő legyen. Sokan szenvednek például a munkahelyükön attól, hogy a légkondicionáló különféle szennyeződéseket juttat a légtérbe; az iskolákban pedig néha azt kifogásolják: a falfesték vagy a padlózat, a linóleum kellemetlen, káros anyagokat bocsát ki. Arra szeretnénk sarkallni a kormányt, hogy jogszabályban határozza meg, milyen szerkezetek, összetevők nem alkalmazhatók az oktatási és más közcélú építmények létrehozásakor.

Soron lévő másik programunk kapcsán azt tanulmányozzuk, miképpen szolgálhatja a jog a legmegfelelőbben a termálvizek védelmét. Az uniós és a hazai rendelkezéseket, feltételeket tudományos alapossággal kell áttekintenünk. Ehhez igénybe vesszük a Magyar Tudományos Akadémia segítségét is. E két kiemelt témakör mellett megemlítem még a környezet-egészségügyi szempontból ugyancsak aggályos zajterhelést, amivel kapcsolatban szintén sok panasz érkezik a hivatalhoz.

►Az Országgyűlés nemrégiben megvitatta az alapvető jogok biztosának és két helyettesének 2013. évi beszámolóját. Reális képet alkottak a parlamenti képviselők az elvégzett munkáról?

Ez volt az első alkalom, hogy a törvényhozás áttekintette a 2011-ben létrehozott egységes ombudsmani rendszer tevékenységét. Immáron – mint ismeretes – a nemzetiségi és kisebbségi jogok biztosa, valamint a jövő nemzedékek szószólója az áltanos ombudsman helyetteseként dolgozik. Korábban ki-ki önálló feladatkört látott el. Nagyon örültünk, hogy a képviselők sok pozitív véleményt fogalmaztak meg. Úgy vélem, hogy a társadalmi elismertségünk is megfelelő. Az Országgyűlésben ugyanakkor észrevételezték: a jelenlegi rendszer feltételezi, hogy az ombudsman és helyettesei szívélyes, kollegiális viszonyban állnak egymással. E nélkül a szervezet sérülékeny lehet. Én ezt elfogadom, hozzátéve, hogy a kapcsolatunk barátinak mondható.

Fotó: Kőrösi Tamás

 

---