Ambíció és szerencse

Szerző: Dr. Pál Edith
Dátum: 2013. május 28.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Beszélgetés dr. Zamostny Zsolt ügyvéddel, a Yingke Várnai Ügyvédi Iroda irodavezető partnerével

 


Milyen érzés kínai–magyar ügyvédi irodában dolgozni?

Tavaly nyáron érkezett egy megkeresés, hogy érdekelne-e az irodavezetői pozíció betöltése a Yingke Várnai Ügyvédi Irodában, amire azonnal igent mondtam, egyrészt dr. Várnai Rupert miatt is, akit nagyon tisztelek és becsülök, másrészt egy újabb szakmai kihívást jelentett számomra. Sok fiatalból álló csapatba egy kis tapasztalatot bevinni – az kiváló dolog. Látva a fejlődést, amelyen az iroda a létrejötte óta keresztülment, illetve érezve a potenciális lehetőségeket a kínai kapcsolat révén szakmailag, valamint egyéb fejlődés vonalán, azt gondolom, hogy ez nagyon jó lehetőség az itt dolgozó kollégák számára is, hogy a következő években olyan ügyekben vegyenek részt, amelyek részben Kínához köthetőek, hiszen ez Kína második legnagyobb ügyvédi irodája.

A 16 kínai városban irodát működtető Yingkén keresztül komoly lehetőségei vannak az irodának, hogy olyan tranzakciókon dolgozhasson, amelyekből manapság sajnos kevés van. A Yingkének már vannak irodái Európán kívül, elég csak Sao Paulot, New Yorkot, Szöult megemlítenem, de valójában az európai terjeszkedés ebben az évben kap új lendületet.

2010-ben a budapesti iroda volt az első európai Yingke Ügyvédi Iroda, majd ezt követte 2011 tavaszán Olaszországban a veronai iroda megnyitása, az idei év elején került sor az isztambuli és a varsói irodák megnyitására, és az év során tervezi a Yingke további irodák megalakulását is.

Azt gondolom, hogy ez is azt jelzi, hogy komoly lehetőségek vannak a Yingkén belül, és annak ellenére, hogy mind Lengyelország, mind Törökország egy nagyobb lélekszámú és piacú ország, mint Magyarország, de ezekkel az irodákkal együttműködve részesei tudunk lenni olyan üzleteknek, amelyekből remélhetőleg az iroda is és Magyarország is profitálhat.

Hogy miért volt fontos része az életednek annak idején a Malévnál dolgozni, az mikor derült ki?

1986-ban végeztem a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karán és akkoriban még ügyvédi munkaközösségek voltak, ahová nagyon nehezen lehetett bekerülni. Sokáig kacérkodtam a bírói hivatás gondolatával, de az utolsó időszakban már a jogtanácsosi pálya vonzott, és egy szerencsés fordulatnak köszönhetően az egyetem befejezését követően a Malév Jogi Osztályára kerültem. Az ott eltöltött 6 év nagyon meghatározó időszaka volt az életemnek több szempontból is: először is nagy lehetőségnek tartottam, hogy az ország egyik legnagyobb vállalatánál helyezkedhettem el. Maga a környezet is különb volt más vállalatokhoz viszonyítva, hiszen angol nyelven is folyt a munka, másodszor egy különös varázsa és presztízse volt akkor a Malévnak. Nagyon szerettem ott dolgozni, kiváló kollégáim voltak, akikkel a mai napig is tartom a kapcsolatot.

Az ügyvédi pályafutásom során vettem hasznát, hogy korábban a Magyar Légiközlekedési Vállalatnál dolgoztam, mert ott sajátíthattam el egy nagyvállalatnak a belső működési rendjét, a felépítését, a hierarchiáját, illetve volt szerencsém már a 80’-as évek végén olyan ügyeken is dolgozni, amelyek akkor még az országban egyedülállónak számítottak. Pl. abban az időben szerezte be a Malév az első Boeing típusú repülőgépeket. Először láthattam több száz oldalas jogi dokumentációt, repülőgép-bérleti szerződést, műszaki karbantartási szerződéseket angol nyelven. Összességében ezek a munkák nagyon komoly tapasztalatot adtak a tekintetben, hogy később, amikor már olyan ügyvédi irodákban dolgoztam, ahol alapvetően céges ügyfelek voltak, ez a háttér, ez a tapasztalat nagyon sokat segített a munkámban.

A társadalmi és szakmai változások következtében kerültél át az ügyvédi pályára, de eredetileg nem erre készültél.

A ’90-es évek elején négy kollégával együttesen létrehoztunk egy jogtanácsosi munkaközösséget, amelyet később átalakítottunk ügyvédi irodává. 1993-ban kaptam egy felkérést, hogy csatlakozzak a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodához, amit természetesen nagy örömmel elfogadtam, és több mint 10 évig partnerként tevékenykedtem. Ez az időszak szakmailag és emberileg is meghatározó volt, nagyon komoly tranzakciókat vittünk véghez, nagyon érdekes ügyeken dolgoztunk, és nagyon jó kollégákkal dolgozhattam. 2002-ben a Freshfields Bruckhaus Deringer Ügyvédi Iroda budapesti kirendeltségéhez kerültem, ahol egy nagyon fiatal, tehetséges, lendületes csapattal dolgozhattam együtt, és azt gondolom, hogy sikerült is egy kis új színt hozni az iroda életébe. Az ott eltöltött 2 év alatt nagyon sok pozitív élménnyel gazdagodtam. 2004 és 2007 között saját ügyvédi irodát működtettem. A mai napig nyomon követem a volt kollégáim sorsát, boldog vagyok, hogy mindegyikük szakmailag elismert és jó helyen van. 2007 nyarán a Luther Gobert, Fest és Társai Ügyvédi Irodához hívtak, és hozzájuk csatlakozva egészen 2011 nyaráig szintén egy jó szakmai csapattal dolgozhattam együtt.

Később két évet New Yorkban töltöttél, ahol a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda fiókját vezetted. Milyen volt ott dolgozni és élni?

1994 és 1996 között a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodával együttműködő Coudert Brothers irodában dolgoztam, melynek köszönhetően komoly szakmai tapasztalatokkal gazdagodtam. Amerika egy nagyon szabályozott jogásztársadalom, ügyvéd nélkül az emberek, de főként a cégek nem nagyon lépnek semmilyen ügyben. A munkastílust, az ügyfélkezelést és azt a fajta viselkedésformát láthattam és tapasztalhattam közvetlen közelről, amelyben egy nagy presztízsű ügyvédi iroda mozog. Hozzáférhettem ahhoz az impozáns méretű könyvtárhoz, amellyel ez az ügyvédi iroda rendelkezett, megtanulhattam bizonyos dokumentumoknak az ottani szerkesztési metodikáját, nagyon sok olyan jogi kifejezést használhattam, amelyet korábban addig Magyarországon nem alkalmaztunk.

Az Amerikában megszerzett tapasztalatokat hazatérésed után miként kamatoztattad?

Hazatérésem után a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodában alapvetően külföldi ügyfelekkel foglalkoztam, a kint megszerzett tapasztalatokat a kapcsolattartásban és a kommunikációban alkalmaztam, amelyek a megbízások elnyerésében nagyon komoly előnyt jelentettek.

2000-ben beteljesülhetett egy személyes ambícióm, ugyanis visszakerülhettem a Malévhez egy egyéves időszakra, és a vállalat Jogi Igazgatóságát vezethettem, ami nyilván az időközben megszerzett tapasztalatokkal rendelkezve egy más szemléletmódot és megközelítést jelenthetett.

A praxisod során az ajtód mindig is nyitva állt a kollégák, az ügyfelek előtt, lehet kérdésekkel hozzád fordulni, tanácsot kérni. Mindig is szerettél fiatalos közegben dolgozni?

Mindamellett, hogy örömmel megyek be dolgozni, és szeretem, amit csinálok, igyekszem az ügyvédjelölteknek minden olyan szakmai és tapasztalati segítséget megadni, amire szükségük van az ügyeik megoldásához. Miután több kolléga is dolgozik egy adott ügyön, a munka megszerzésében, a munka megosztásában és az adott részfeladatok teljesítésében is egyfajta felügyelet azért létezik. De az a célunk, hogy néhány év múlva a szakvizsgájukat követően, ha ők is úgy gondolják, akkor ebben az irodában folytassák a szakmai pályafutásukat, és olyan ügyvéd váljon belőlük, aki a megfelelő módon tudja továbbadni a szakmai és egyéb tapasztalatait a fiatal kollégáknak, ezáltal évekig folyamatosan biztosítva van a szakmai és az emberi háttér, amire mindannyiuknak szüksége van.

Szerencsésnek tartom magam, mert mindig nagyon ambiciózus és szakmailag képzett kollégákkal lehettem körülvéve. Mindig nagy öröm velük találkozni magánemberként és munka kapcsán is.

Van egyfajta együttműködés a Yingke irodáival, hogy tapasztalatcserére kimenjenek a kollégák a külföldi irodákhoz, illetve a Yingke társirodáktól is eljöjjenek hozzánk hosszabb-rövidebb időre dolgozni. Ez a lehetőség nyitva áll, és azt gondolom, hogy ezzel majd idővel lesznek, akik élni szeretnének.

 

Az interjú az Ügyvédvilág 2012. július-augusztisu számában jelent meg.

 

Dr. Zamostny Zsolt

1986-ban a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott.

1986 és 1991 között a Malév jogi osztályán jogi előadó, majd jogtanácsos.

1991-től két éven át korábbi munkatársaival közösen alapított saját ügyvédi irodájában, majd kilenc évig a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda partnereként, ügyvédként dolgozott gazdasági jog, társasági jog és polgári jog szakterületeken.

A 2000-es évek elején visszatért a Malévhoz és jogi igazgatóként volt a management tagja, majd 2002-től neves külföldi irodák tagjaként – többek között a Freshfields Bruckhaus Deringer vagy a Luther Gobert Fest és Társai irodáknál – nyújtott jogi tanácsokat üzleti tranzakciókhoz.

Több éven át élt és dolgozott Londonban és New Yorkban, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik akvizíciós és fúziós ügyekben, de részt vett több ingatlanfejlesztési és kereskedelmi tranzakcióban is. 2011 nyarán csatlakozott a Yingke Várnai Ügyvédi Irodához, ahol ellátja az iroda szakmai vezetését, és koordinálja a különböző teamek munkáját.

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét
2019. november 18.

Jogszabályfigyelő 2019 – 46. hét

Alábbi cikkünkben 2019/180–182. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.

Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?
2019. november 15.

Kié az utolsó szó, ha a Bizottság kezdi egy összefonódás vizsgálatát, de a tagállami versenyhatóság fejezi be?

A fúziók ellenőrzésére vonatkozó munkamegosztás az Európai Unió Bizottsága valamint a tagállami versenyhatóságok között első látásra világos hatásköri szabályokon nyugszik. A főszabály szerint a tagállami versenyhatóságok nem dönthetnek olyan fúzióról, amely a Bizottság hatáskörébe tartozik, és fordítva, a szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottság sem dönthet olyan összefonódásokról, amely a tagállami versenyhatóságok hatáskörében van.

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető
2019. november 15.

A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető

Az eljárást hivatalból megszüntető végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye, ezért a Kúria az ilyen végzés ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. A felülvizsgálható határozatok köre jogi analógia útján nem bővíthető, mert a perrendi szabályok eltérést nem engedő természete az ilyen kiterjesztő jogmagyarázat alkalmazását kizárja – a Kúria eseti döntése.