Átalakul a titkos információgyűjtés rendszere


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új büntetőeljárási kódex javaslatát feldolgozó cikksorozatunkban ezúttal a leplezett eszközökre és a kényszerintézkedésekre vonatkozó legfontosabb szabályokat mutatjuk be.


Olvassa el cikksorozatunk első és második részét is.

 

Megújul a titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés

A Javaslat a jelenleg ágazati jogszabályokban elhelyezett szabályokat teljes mértékben integrálja a büntetőeljárási törvénybe, ugyanakkor jelentős modellváltást hajt végre. Az új szabályozás megszünteti a titkos információgyűjtés és titkos adatszerzés kettősségét, és ezzel a bizonyítékok elvesztésének lehetőségét jelentős mértékben lecsökkenti, egyben kimondja, hogy egy konkrét személlyel szemben bűnüldözési célból nem folyhat lényegében korlátlan ideig bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés, ennek a határideje minden esetben maximalizált.

Az elnevezés leplezett eszközökre változik, melyeknek a Javaslat három csoportját szabályozza, attól függően, hogy alkalmazásuk bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött vagy alkalmazásukhoz ilyen engedélyre nincs szükség.

A leplezett eszközök alkalmazása olyan, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok, a levéltitok és a személyes adatok védelméhez fűződő alapvető jogok korlátozásával járó, a büntetőeljárás során végzett különleges tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek. Alapvető követelmény az eszközök alkalmazása során a szükségesség-arányosság vizsgálata, így leplezett eszköz csak akkor alkalmazható, ha

a) megalapozottan feltételezhető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és más módon nem szerezhető meg,

b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának az elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve bizonyíték megszerzése valószínűsíthető.

Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök

Bírói és ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszköznek minősül a Javaslatban külön nevesített rejtett megfigyelés, amelynek része lehet a megfigyelés tárgyát érintő történések technikai eszközökkel történő rögzítése. A rejtett figyelés azt jelenti, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatba hozható személyt, lakást, egyéb helyiséget, bekerített helyet, nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló helyet, illetve járművet, vagy tárgyi bizonyítási eszközt képező dolgot az erre feljogosított szerv titokban megfigyelheti, a történtekről információt gyűjthet, valamint az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Kiemelendő, hogy azon terek, helyiségek esetén, amelyek a hely titkos megfigyelésének lehetnek tárgyai, a megfigyelést bírói engedély alapján kell folytatni. Új eszközként jelenik meg a megtévesztő információk közlése, amelynek alkalmazását szigorú tilalmak keretei között teszi lehetővé. Ez az eszköz azt jelenti, hogy a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a bűncselekmény megszakítása, a bűncselekmény elkövetőjének azonosítása, illetve a bizonyítás érdekében az információ forrásának leplezésével a leplezett eszköz alkalmazásával érintett személlyel valótlan vagy megtévesztő információt közölhet. Korlátot képez, hogy ez az eszköz terhelt vagy tanú kihallgatása, illetve bizonyítási cselekmény során nem alkalmazható, nem tartalmazhat a törvénnyel össze nem egyeztethető ígéretet, és nem valósíthat meg fenyegetést vagy felbujtást, továbbá nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett. A megtévesztő információk közlése nem járhat az alkalmazás céljához képest aránytalan és szükségtelen következményekkel.

Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök

A Javaslat új eszközként alakítja ki a fizetési műveletek megfigyelését. A megfigyelés alapelemeként a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezetet arra kötelezi, hogy valós időben, meghatározott időszakban rögzítsen, őrizzen meg és továbbítson fizetési műveletekkel kapcsolatos adatokat. E kötelezés alapján a pénzügyi szolgáltatási vagy kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezet az egyébként szolgáltatása körébe tartozó tevékenységet kontrollált keretek között folytatja.

A passzív megfigyelés mellett a leplezett eszköz alkalmazása az adatok kiértékelése és a bűnüldözési érdekből történő beavatkozás céljából adott fizetési művelet teljesítésének felfüggesztésére is kiterjedhet: belföldi fizetési művelet esetében legfeljebb két munkanapig, nem belföldi fizetési művelet esetében legfeljebb négy munkanapig.

A büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése olyan eszköz, amelynek szabályozása garanciális jelentőségű mind a terhelti jogok, mind a bűnüldöző hatóságok törvényes működése érdekében. A leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével bűncselekmény elkövetőjével megállapodhat, számára kilátásba helyezve, hogy vele szemben büntetőeljárás nem indul, illetve a folyamatban lévő büntetőeljárást megszüntetik, ha az ügy, illetve más büntetőügy felderítésével, bizonyításával összefüggő információkat és bizonyítékokat bocsát rendelkezésre. Minderre kizárólag akkor kerülhet sor, ha a megállapodással elérhető nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési érdek jelentősebb, mint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek. Ha az elkövetővel szemben nem indul büntetőeljárás, az állam téríti meg azt a kárt, illetve sérelemdíjat, amelynek megtérítésére az elkövető a polgári jog szerint köteles. Ez azonban nem képezi akadályát annak, hogy a megállapodásnak részét képezze az, hogy az elkövető az általa okozott kárt térítse meg vagy sérelemdíjat fizessen.

Hozzájárulással alkalmazott megfigyelés esetén a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv az ügyészség engedélyével és a sértett hozzájárulásával alkalmazhat olyan megfigyelést, amely más esetben csak bírói engedély alapján lenne folytatható. Alkalmazására uzsora-bűncselekmény, kapcsolati erőszak, illetve zaklatás bűncselekménye miatt, vagy olyan bűncselekmény miatt, van lehetőség, amely fenyegetéssel valósul meg. A hozzájárulással alkalmazott megfigyelés alkalmazása legfeljebb negyvenöt napra engedélyezhető.

A Javaslat álvásárlás címszó alatt taglalja a mintavásárlás és a bizalmi vásárlás eseteit. Álvásárlás során az ügyészség engedélyével

a) a bűncselekménnyel feltehetően összefüggésbe hozható dolog vagy annak mintája megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére,

b) az eladó bizalmának erősítése céljából a bűncselekményre vonatkozó tárgyi bizonyítási eszközt eredményező dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére ,

c) a bűncselekmény elkövetőjének elfogása, illetve tárgyi bizonyítási eszköz biztosítása érdekében dolog megszerzésére vagy szolgáltatás igénybevételére

irányuló színlelt megállapodás köthető és teljesíthető. Az álvásárlás nem önálló leplezett eszköz, azt fedett nyomozó, vagy kivételes esetben a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja vagy titkosan együttműködő személy végezheti.

A Javaslat kialakítja a fedett nyomozók eljárásának törvényi szintű keretrendszerét, megteremti az ellenőrizhetőség mellett a fedett nyomozók tanúkénti kihallgatásának lehetőségét, ugyanakkor biztosítja a fedett nyomozók biztonságának elsődlegességét is. Fedett nyomozónak minősül, aki a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szervnek a szervhez tartozását, illetve kilétét tartósan leplező, kifejezetten ilyen munkakörben foglalkoztatott tagja. A fedett nyomozó a büntetőeljárás során bűnszervezetbe, a terrorizmussal kapcsolatba hozható tevékenységet folytató csoportokba, szervezetekbe történő beépülés, álvásárlás, rejtett figyelés végrehajtása, és a bűncselekménnyel összefüggő információk és bizonyítékok megszerzése érdekében alkalmazható. Amennyiben a szükséges engedély a leplezett eszköz alkalmazása előtt sürgősséggel sem szerezhető be, a fedett nyomozó a bírói vagy ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszköz alkalmazását megkezdheti. Azonban az eljárása eredményeként biztosított bizonyítási eszköz csak akkor lesz felhasználható, ha a bíróság vagy az ügyészség engedélyét utólag haladéktalanul beszerzik. Nem büntethető a fedett nyomozó az alkalmazása során elkövetett olyan bűncselekmény miatt, amelynek az elkövetése az alkalmazása során a Javaslatban meghatározott érdekből szükséges volt, és amely esetében a fedett nyomozó alkalmazásával elérni kívánt bűnüldözési érdek jelentősebb, mint a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségre vonásához fűződő érdek. Ezek az érdekek és célok: a fedett nyomozó alkalmazásának eredményessége, az alkalmazással elérni kívánt bűnüldözési cél, a fedett nyomozó biztonságának biztosítása, a lelepleződésének megakadályozása, továbbá más bűncselekmény elkövetésének megelőzése vagy megszakítása. Fontos azonban leszögezni, hogy a fedett nyomozó nem követhet el más életének szándékos kioltásával járó, vagy maradandó fogyatékosságot okozó bűncselekményt, mást bűncselekmény elkövetésére nem bírhat rá, és nem terelheti az érintett személyt annál súlyosabb bűncselekmény elkövetése felé, mint amelyet eredetileg elkövetni tervezett.

Az álvásárlás érdekében a leplezett eszköz alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan együttműködő személy is igénybe vehető, de csak akkor, ha a fedett nyomozó eljárása valamilyen okból kifolyólag nem, vagy késedelmesen kivitelezhető.

A leplezett eszközök alkalmazása során, éppen az eszközök, módszerek és erők leplezése érdekében sok esetben elengedhetetlen valótlan tartalmú adatok rögzítése közhiteles nyilvántartásban vagy valótlan tartalmú okiratok felhasználása, például a fedett nyomozó „legendájának” védelme érdekében. Bár a fedőokiratok, fedőadatok és fedőintézmények e funkciójára vonatkozó szabályait az ágazati törvények rendezik, mivel azonban ezen eszközök más leplezett eszközök alkalmazása során kihatással lehetnek a bizonyításra is, és formailag a Btk. valamely különös részi tényállását valósíthatják meg, a bizonyítási funkció rendezése miatt indokolt a leplezett eszközként történő meghatározásuk is.

 

Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök

A Javaslat értelmében a bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök az információs rendszer titkos megfigyelése, a titkos kutatás, a hely titkos megfigyelése, a küldemény titkos megismerése és a lehallgatás lehet

Az információs rendszer titkos megfigyelése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhet, az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti. Ennek érdekében az ehhez szükséges elektronikus adat az információs rendszerben, illetve a szükséges technikai eszköz a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely, illetve a közösségi közlekedési eszköz kivételével lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, járműben vagy az érintett személy használatában lévő tárgyban elhelyezhető.

A titkos kutatás a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakás, egyéb helyiség, bekerített hely, továbbá a közösségi közlekedési eszköz kivételével jármű, illetve az érintett személy használatában lévő tárgy válik titokban átkutathatóvá, és kerülhetnek az észleltek technikai eszközzel rögzítésre.

A hely titkos megfigyelése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv a nyilvános vagy a közönség részére nyitva álló hely kivételével lakásban, egyéb helyiségben, bekerített helyen, továbbá a közösségi közlekedési eszköz kivételével járművön történteket titokban technikai eszközzel bírói engedéllyel figyelhet meg és rögzíthet. A küldemény titkos megismerése során a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv bírói engedéllyel postai küldeményt, illetve zárt küldeményt titokban felbonthat, annak tartalmát megismerheti, ellenőrizheti és rögzítheti, míg lehallgatás során elektronikus hírközlési szolgáltatás keretében elektronikus hírközlő hálózat vagy eszköz útján, illetve információs rendszeren folytatott kommunikáció tartalma válik titokban megismerhetővé és rögzíthetővé.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök főszabályként az öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény esetén alkalmazhatók. Lehetőség van ezek alkalmazására a három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, szándékosan elkövetett következő bűncselekmények esetén is, amennyiben a bűncselekmény üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, kábítószer-prekurzorral visszaélés, egészségügyi termék hamisítása, szexuális visszaélés, kerítés, prostitúció elősegítése, kitartottság, gyermekprostitúció kihasználása, gyermekpornográfia, környezetkárosítás, természetkárosítás, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, vagy amennyiben igazságszolgáltatás elleni bűncselekményről (kivéve zártörés), korrupciós bűncselekményről (kivéve feljelentésének elmulasztása), választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekményről, harmadik országbeli állampolgár jogellenes foglalkoztatásáről, tiltott szerencsejáték szervezéséről, bennfentes kereskedelemről vagy tiltott piacbefolyásolásról van szó.

A bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása egy érintettel szemben legfeljebb kilencven napra engedélyezhető, amely alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható. Büntetőeljárás során az érintett személlyel szemben bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazása összesen háromszázhatvan napig engedélyezhető. A bírói engedély egysége alapján lehetőség nyílik az alkalmazás kiterjesztésével egyrészt az érintett személlyel szemben olyan bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök alkalmazásának engedélyezésére, amelyekre az engedély addig nem terjedt ki, másrészt a már engedélyezett leplezett eszközök alkalmazásának körülményeit lehet módosítani.

 

A leplezett eszközök felhasználása

A leplezett eszközök alkalmazásának eredménye főszabály szerint annak a bűncselekménynek a bizonyítására és azzal az érintett személlyel szemben használható fel, amely miatt és akivel szemben az alkalmazást a bíróság engedélyezte. A készletező adatgyűjtés lehetőségének egyértelmű kizárása érdekében bevezetett garanciális újítás, hogy az engedélytől eltérő bármely esetre vonatkozóan megszerzett adat bizonyítékként akkor használható fel, ha meghatározott határidőn belül az új személy vagy új bűncselekmény vonatkozásában a büntetőeljárást megindították, vagy a már folyamatban lévő büntetőeljárás kiterjesztéséről döntöttek. Az engedélyben nem szereplő személynek az engedélyben nem megjelölt bűncselekménye vonatkozásában is lehetővé válik a beszerzett adat bizonyítékként való felhasználása. Erre kizárólag a nagy súlyú bűncselekmények bizonyítására teszi lehetővé az adatok engedélytől eltérő felhasználását. Ilyenkor a felhasználni kívánt adat megszerzését követő nyolc napos határidőhöz kötött a büntetőeljárás kezdeményezésének illetve elrendelésének kötelezettsége. Ezeknek az adatoknak a felhasználását a bíróságnak engedélyeznie kell.

A Javaslat megteremti annak lehetőségét is, hogy a nyomozás elrendelését megelőzően, de már a büntetőeljárás keretein belül a bűncselekmények gyanújának megállapítása vagy kizárása érdekében, rövid határidőn belül egyfajta előzetes felderítés legyen alkalmazható. Az eljárás során csak olyan leplezett vagy nyílt eszközök alkalmazására lesz lehetőség, amelyek a bűncselekmény gyanúját még nem feltételezik. Tehát a büntetőeljárásban megjelenne egy új eljárási szakasz a nyomozás előtt: ez az előkészítő eljárás, amelyet az ügyészség és a nyomozó hatóság mellett a rendőrség belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerve, valamint a terrorizmust elhárító szerve is végezhet a nyomozás elrendeléséről szóló döntés meghozatalához szükséges információk összegyűjtése érdekében, és amely korlátozott ideig folytatható.

A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés folyamatába az ügyész a korábbiakhoz képest jobban bekapcsolódik majd, a Javaslat biztosítja annak lehetőségét, hogy az ügyész tudta és felügyeleti lehetősége nélkül bűncselekményt érintő titkos információgyűjtést a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ne folytathasson. Terv szerint ez jelentős mértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a titkos eszközök alkalmazása során beszerzett adatok, bizonyítékok eljárási okokból ne vesszenek el.

Kényszerintézkedések

A Javaslat alapján a kényszerintézkedés személyi szabadságot érintő és vagyont érintő lehet. Előbbi kategóriába tartozik az őrizet, a távoltartás, a bűnügyi felügyelet, a letartóztatás és az előzetes kényszergyógykezelés. Vagyont érintő kényszerintézkedés pedig a kutatás, a motozás, a lefoglalás, a zár alá vétel és az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele. Újdonságként jelenik meg a Javaslatban az őrizet szabályai között, hogy e kényszerintézkedés tettenérés esetén is alkalmazható, amennyiben az elkövető személyazonossága nem állapítható meg. Az indokolás szerint különösen nem magyar állampolgárságú terhelt esetén ütközhet nehézségekbe a személyazonosság megállapítása személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvány hiányában vagy abban az esetben, ha az ilyen igazolvány hamis, illetve hamisított. Ilyenkor az őrizet lehetővé teszi, hogy annak időtartama alatt a terhelt a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság vagy ügyészség rendelkezésére álljon, amíg a hatóság tisztázza a terhelt személyazonosságát. Nemcsak a letartóztatás valószínűsítése esetén, hanem más kényszerintézkedés esetén is helye lehet az őrizetbe vétel elrendelésének. A Javaslat akként fogalmaz, hogy ennek többek között akkor van helye, ha a terhelttel szemben személyi szabadságot érintő bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelése valószínűsíthető.

[multibox]

A Javaslat szerint a távoltartás már nem csupán a sértett vonatkozásában rendelhető el, hanem olyan személy vonatkozásában is, akitől történő távolmaradás alkalmas lehet a kényszerintézkedéssel elérni kívánt cél biztosítására. A távoltartás elrendelése esetén a bíróság kötelező és fakultatív magatartási szabályokat állapít meg.

A Javaslatban a letartóztatás reális és valóságos alternatívájaként jelenik meg a bűnügyi felügyelet, amely gyűjtőfogalomként magában foglalja a házi őrizetet, lakhelyelhagyási tilalmat, valamint a bűnügyi eltiltást és jelentkezési kötelezettséget.

Jelentősen módosul az óvadék intézménye is, amely a Javaslat rendszerében a bűnügyi felügyelet, illetve a távoltartás magatartási szabályainak megtartását biztosító eszközzé alakult át. Így jelentősen bővül és egyszerűsödik az óvadék alkalmazásának lehetősége. Az óvadék megállapítását a letartóztatás vagy más kényszerintézkedés hatálya alatt álló terhelt és védője indítványozhatja. Letartóztatás esetén az óvadék letételével enyhébb kényszerintézkedés elrendelése, más esetben pedig lényegét tekintve enyhébb magatartási szabályok megállapítása kezdeményezhető. Alkalmazásának tulajdonképpen egyetlen korlátja, hogy távoltartás esetén enyhébb magatartási szabályok előírása végett nem kezdeményezhető, mivel ez ellentétes lenne a távoltartás intézményével. Az óvadék megállapítása ugyanezen indokok mentén az előzetes kényszergyógykezelés esetén is kizárt. Ha a terhelt a kényszerintézkedés magatartási szabályait oly mértékben megszegi, hogy letartóztatásának elrendelésére kerül sor, úgy az óvadékot is elveszti. A Javaslat a magatartási szabályok megszegése esetén is a fokozatosságra törekszik, ezért a magatartási szabályok megszegésének szankciója elsődlegesen a rendbírság. A terhelt őrizetbe vételére, szigorúbb kényszerintézkedés elrendelésére, szigorúbb magatartási szabályok meghatározására, további biztosíték előírására, ennek megfelelően csak ismételt vagy súlyos szabályszegés esetén kerülhet sor.

A letartóztatás tartama, határideje a hatályos szabályokkal azonos módon került szabályozásra: a vádemelést megelőzően elrendelésére továbbra is egy hónapra kerülhet sor, majd határideje – az elrendeléstől számított egy évig – három hónappal hosszabbítható. A letartóztatás egy éven túl legfeljebb két hónappal hosszabbítható meg. A letartóztatás legfeljebb egy évig tart, ha a terhelttel szemben három évnél nem súlyosabb, két évig tart, ha a terhelttel szemben öt évnél nem súlyosabb, három évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél nem súlyosabb, négy évig tart, ha a terhelttel szemben tíz évnél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van folyamatban eljárás. A négy éves felső határ nem érvényesül a legsúlyosabb, életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények esetében.

A kutatás tárgya a helyiségek, a körülhatárolt helyek mellett a jármű és az információs rendszer is lehet. Célja a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében a lakás, az egyéb helyiség, a bekerített hely vagy a jármű átkutatása, ha megalapozottan feltételezhető, hogy az bűncselekmény elkövetőjének az elfogására, bűncselekmény nyomainak a felderítésére, bizonyítási eszköz megtalálására, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálására vagy információs rendszer, illetve adathordozó átvizsgálására vezet. A kutatás a magán- és családi életet, az otthon tiszteletben tartásához fűződő jogot korlátozza, ily módon a kutatás a terhelten kívül más házijogát is korlátozhatja. Elrendelésére a bíróság, illetve az ügyészség mellett immár a nyomozó hatóság is saját hatáskörében jogosult.

A motozás a bizonyítási eszköz, az elkobozható, illetve a vagyonelkobzás alá eső dolog megtalálása céljából a motozás alá vont személy ruházatának és testének átvizsgálása. A motozás során a motozás alá vont személynél található bármilyen dolog is átvizsgálható. Motozást a terhelttel vagy az olyan személlyel szemben lehet elrendelni, akiről megalapozottan feltételezhető, hogy bizonyítási eszközt, elkobozható, illetve vagyonelkobzás alá eső dolgot tart magánál. A motozást az ügyész vagy a nyomozó hatóság rendeli el.

A lefoglalás célja a bizonyítási eszközök, illetve az elkobzás vagy a vagyonelkobzás alá eső dolgok mérlegelést nem tűrő biztosítása a büntetőeljárás eredményes lefolytatása érdekében. A lefoglalás tárgya csak ingó dolog, számlapénz, elektronikus pénz vagy elektronikus adat lehet. A Javaslat megteremti az olyan új típusú (virtuális) vagyoni formák biztosításának lehetőségét, amelyek a bűncselekményből eredő vagyon elrejtésének új módjai lehetnek. Így lehetővé válik az olyan virtuális vagyonelemek lefoglalása, mint a bitcoin vagy az elektronikus pénz speciális formái. Nem lehet lefoglalni a terhelt és a védő közötti közlést vagy küldeményt, illetve a védőnek az ügyre vonatkozó feljegyzését tartalmazó tárgyi bizonyítási eszközt. A törvényben meghatározott kivétellel nem lehet lefoglalni azt a tárgyi bizonyítási eszközt, amely a terhelt és a tanúvallomás megtagadására jogosult személy közötti közlést vagy küldeményt tartalmaz, illetve amelyeknek tartalmára a tanúvallomás megtagadható, ha azt a tanúvallomás megtagadására jogosult személy őrzi. Szintén nem lehet lefoglalni a foglalkozással összefüggő titoktartás alapján tanúvallomás megtagadására jogosult személynek a hivatali helyiségében őrzött iratot vagy elektronikus adatot. Ezek lefoglalását akkor lehet elrendelni, ha azok bűncselekménnyel szoros tárgyi vagy személyi kapcsolatban állnak.

A Javaslat kialakítja a lefoglalt és zár alá vett vagyon kezelésének törvényes alapjait, olyan szabálykörnyezetet teremtve, amelyben elérhetővé válik, hogy a vagyoni kielégítést szolgáló vagyontárgyak a büntetőeljárás gyakorta hosszabb tartama alatt se veszítsenek értékükből. Ennek szellemében kerül bevezetésre a lefoglalt dolog és a zár alá vett vagyon megváltásának lehetősége is. Ha a dolog lefoglalására kizárólag vagyonelkobzás biztosítása érdekében került sor, és annak kiadása iránt megalapozott igényt nem jelentettek be, a dolgot megválthatja az, akitől a dolgot lefoglalták. A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalt dolog helyébe lép. Ilyen esetben a vagyonelkobzást a dolog helyébe lépő ellenértékre kell elrendelni. Változik a lefoglalás megszüntetésekor a lefoglalt dolgok kiadásának eljárásrendjét. A dolgot annak kell kiadni, aki a bűncselekmény elkövetésekor annak tulajdonosa volt és tulajdonjogával kapcsolatban észszerű kétség nem merül fel. Lefoglalás megszüntetésekor nem szükséges a tulajdoni viszonyok kétséget kizáró tisztázása, a tulajdonjog igazolása elsődlegesen az igénylő feladata. Ha olyan személy sincs, akinek az igényét kétségek nélkül el lehetne fogadni, a dolgot annak kell kiadni, akitől lefoglalták, tekintet nélkül arra, hogy az a személy a terhelt-e. Ha a terhelttől lefoglalt dolog kétségtelenül mást illet, és ennek a személynek a kiléte nem állapítható meg, a dolog a bíróság határozata alapján az állam tulajdonába kerül. A másik kivétel, hogy a terheltnek kiadandó dolgot a vele szemben megállapított pénzbüntetés, vagyonelkobzás, bűnügyi költség vagy polgári jogi igény biztosítására vissza lehet tartani.

A Javaslat alapján akkor kerülhet sor zár alá vétel elrendelése, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítják. Zár alá vétel esetén is lehetőség nyílik a zár alá vett vagyon megváltására.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]